Kalendárium |
|
2014.04.20. 19:31 |
Április – Szent György hava
(Ősi magyar neve: Szelek hava)
Április 1. „Bolond” április
Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották.
|
Kalendárium |
|
2014.04.20. 17:44 |
Március - Böjtmás hava
(Ősi magyar neve: Kikelet hava)
Március 4. Kázmér napja
Kázmér napja patkányűző nap. A patkányok elűzése a tavaszi tisztulat: a ház és tájéka rendbetételének kezdete volt.
Március 4.
Húshagyókedd
A farsangi időszak utolsó három napját: vasárnapot, hétfőt és keddet „farsang farkának” nevezzük. Az utolsó nap húshagyókedd.
|
Kalendárium |
|
2014.04.20. 17:09 |
Február: Böjtelő hava
(Ősi magyar neve: Jégbontó hava)
Február 2.
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Mária ekkor mutatta be az újszülött Jézust a templomban. Katolikus templomokban gyertyaszentelés van, régen égő gyertyákkal kerülték meg a templomot s a falu határát. A szentelt gyertya Jézust jelképezi: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a kanóca az Ő ártatlan szent lelke, a tűz, a világosság az Ő istensége. A gyertya áldozatul adja magát, hiszen elfogy, hogy az embernek szolgáljon, világítson. Jézus ugyanígy tett: magát áldozatul adta, hogy az Ő világosságában járjunk. Ő a világ Világossága.
|
Kalendárium |
|
2013.05.26. 22:20 |
Június – Szent Iván hava
(Ősi magyar neve: Napisten hava)
Június 2. Úrnapja
Vándorló ünnep, az oltáriszentség napja. A pünkösd utáni második hét csütörtöke egész Közép-Európában nagy vallási ünnepnek számít (ott), amikor mindmáig látványos körmenetet tartanak a katolikus hívek. Az ünnep hajnalán lányok és asszonyok négy ünnepi sátrat állítanak és díszítenek föl zöld ágakkal, virágokkal, szentképekkel – akár a község négy különböző pontján, akár a templomkert négy sarkában –, amely sátrak a négy égtájat jelképezik.
|
Kalendárium |
|
2013.05.13. 16:46 |
Május – Pünkösd hava
(Ősi magyar neve: Ígéret hava)
Május 1. Májusfa állítás ünnepe, Fülöp és Jakab
A tavasz legszebb hónapjának első napját régidők óta megünnepelték az emberek, munkájukban szünetet tartva, árnyas ligetekbe vonulva el. A zöld ág és zöld levél napja, a tavaszi virágzás, beporzás, a zsendülés, az ég által megáldott, termékenyített Föld örömünnepe. A Mindenség szentséges nászának az ünnepe ez.
|
Kalendárium |
|
2013.05.13. 13:09 |
Április – Szent György hava
(Ősi magyar neve: Szelek hava)
Április 1. „Bolond” április
Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották.
|
Kalendárium |
|
2013.05.13. 13:08 |
Március - Böjtmás hava
(Ősi magyar neve: Kikelet hava)
Március 4. Kázmér napja
Kázmér napja patkányűző nap. A patkányok elűzése a tavaszi tisztulat: a ház és tájéka rendbetételének kezdete volt.
Március 10. Negyven vértanú
Negyven római katona szenvedett vértanúhalált 320-ban e napon keresztény hite miatt. Jeges vízbe vetették őket.
Sok vidékünkön, e napon fejezték be a téli szövés-fonást. A szőlőművesek a szőlőföldjük négy sarkában jelképes tőkemetszést végeztek. Göcseji megfigyelés: „Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.”
|
Kalendárium |
|
2013.05.13. 13:06 |
Február: Böjtelő hava
(Ősi magyar neve: Jégbontó hava)
Február 2.
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Mária ekkor mutatta be az újszülött Jézust a templomban. Katolikus templomokban gyertyaszentelés van, régen égő gyertyákkal kerülték meg a templomot s a falu határát. A szentelt gyertya Jézust jelképezi: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a kanóca az Ő ártatlan szent lelke, a tűz, a világosság az Ő istensége. A gyertya áldozatul adja magát, hiszen elfogy, hogy az embernek szolgáljon, világítson. Jézus ugyanígy tett: magát áldozatul adta, hogy az Ő világosságában járjunk. Ő a világ Világossága.
|
Kalendárium |
|
2013.05.13. 13:05 |
Január : Boldogasszony hava
(ősi magyar neve: Fergeteg hava)
Január 1. : Újév
Gonoszjáró napnak számított. Reggel a legények és a pásztorok zajt keltettek, hogy elűzzék a gonoszt. Kántáltak, regöltek, újévet köszöntöttek, sorba járták a lányos házakat, az ismerősöket, hogy evés-ivás közben jókívánságaikat elmondják. Azt tartották ki mit csinál ezen a napon, azt fogja tenni egész esztendőben. Azért is ettek-ittak ezen a napon, hogy egész évük ilyen vidám legyen.
A nyájfordítás is e naphoz kötődik: az istállóban addig zörögtek, amíg az állat a másik oldalára nem fordult, így kerülték el, hogy az állat beteg legyen.
|
Kalendárium |
|
2013.05.13. 13:03 |
Június – Szent Iván hava
(Ősi magyar neve: Napisten hava)
Június 3. Szentháromság
Vándorló ünnep, székelyföldi neve „kicsipünkösd”, pünkösdöt követő vasárnap.
|
|