Atilla Vérei Értékőrző Társulat Honlapja - Elfeledett értékeink nyomában
 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Kalendárium
Kalendárium : Kalendárium

Kalendárium

  2013.05.13. 16:46

Május – Pünkösd hava

(Ősi magyar neve: Ígéret hava)

 

Május 1. Májusfa állítás ünnepe, Fülöp és Jakab

 

A tavasz legszebb hónapjának első napját régidők óta megünnepelték az emberek, munkájukban szünetet tartva, árnyas ligetekbe vonulva el. A zöld ág és zöld levél napja, a tavaszi virágzás, beporzás, a zsendülés, az ég által megáldott, termékenyített Föld örömünnepe. A Mindenség szentséges nászának az ünnepe ez.


E nap a májusfa állítás ünnepe. A májusfát hajnalfának, jakabfának is nevezik. Részben a község állított májusfát, melynek tövében férfias erőpróbákra és persze nagy táncmulatságra került sor; részben pedig egy-egy legény díszített föl egy-egy kisebb fát szalagokkal, mellyel jelezte a legény, hogy azt a lányt választaná jegyesének. Ha a fa száradni kezdett, kitáncolták, vagyis mulatságot rendeztek körülötte.

A csíki székelység e napot „zöldfarsangnak” nevezi. Minden jóravaló lány kapujába vagy házának ajtaja elé fehér-, vagy lucfenyőt állítanak. A lányoknak egy kisebb fát az ajtó elé, a menyasszonyoknak egy nagyobbat, a ház előtti kertbe a kapuhoz. A fa hántolt törzsére vörös és zöld mintákat festenek, karcolnak, rendszerint indás, spirálos”háromlapis” mintát, az élet és a lélek jelét. Titokban állítják a fát, mert egyben az ébredő szerelem jelének tartják.

Valamilyen ágnak minden házhoz kellett lennie, mert amelyiken nem volt, arra az ördög tűz – vélekedtek a sepsirákosiak. Somogyban régen a templom elé is állítottak fát, a falu mágikus közepét jelölve meg.

Valamikor a legények éjszaka az erdőben tanyáztak, ivással, mulatozással tellett idejük: „izzóvá” varázsolták férfiségüket. Hajnalban állították a fákat, a lányok szalagozták föl őket, s ők kötötték csúcsukra a perecet, s a palócok bort is. A fát állító legényt a lányok süteménnyel, pálinkával kínálták, és meghívták Pünkösdhétfőre a fa kitáncolására, s aznapi ebédre is. Egy kertbe csak egyetlen fa kerülhetett, s azt némely vidéken őrizték is.

E napon a legények zeneszóval köszöntötték a tekintélyes gazdákat, az egyházi és világi főembereke. Délután leányséta volt, este táncos, batyus mulatság. Ez alkalommal számos faluban legénygazdát (legénybírót) választottak. A mulatságon a szerető nélküli lányok megtáncoltatása a legénygazda dolga, gondja volt.

Egyes falvakban fülfájás orvoslására vajat köpültek e mágikus napon. Mivel negyedévkezdő gonoszjáró napnak is tartották, szentelt gyertyát tettek este az ablakba és bodzaágat tűztek az ablak fölé. Üresnapnak tartották a borsóra, de termőnek a kenderre. Néhol az „aranyosvizet” ezen a napon merítették. A tél „rámutató” napja.

 

Fülöp és Jakab

Szent Fülöp és Szent Jakab, Jézus tanítványai voltak. Ezen a napon keresztény szokás zöld ágakat rakni az ajtókra, vagy a ház kapujára, ajtószárnyaira. Ezt annak emlékére tesszük, hogy a legenda szerint Fülöp apostol, amikor Hierapolis városába érkezett, a hitetlenek azt a házat, amelyben megszállott, faággal jelölték meg, hogy majd másnap hajnalban rátámadjanak és majd megöljék. Reggelre azonban Isten angyala a város minden házára hasonló zöld ágat tűzött, és így nem tudták véghez vinni gonosz szándékukat.

Mások úgy mondják, hogy mindkét apostol fa által szenvedett vértanúságot: Fülöp keresztfán, Jakab pedig gyapjúványolók rúdjától.

Fülöp Szkítiában, őseink földjén is térített. Fülöp és Jakab képét megtaláljuk a Szent Koronán.

 

 

Május 3. A Szentkereszt megtalálása

 

Szentkereszt föltalálása a keresztfa egyik ünnepe.

Legendába hajló históriája szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptember 14-én ásták ki a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus, vagyis az INRI–tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Krisztus melyiken adta ki lelkét. Ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Az egyiktől meggyógyult. Így jelentődött ki, hogy melyik Krisztus keresztfája.

A keresztfa, amelyet a Megváltó vére szentelt, a győzelem jelképe. A középkorban, egészen a gótikáig, Krisztus koronás király, aki a keresztfáról, az Élet fájáról uralkodik. A Szentkereszt otthonossá vált a keresztény emberek életében: kálváriák, közterek éke, jelen van a szántóföldeken, szőlőkben, útkereszteződéseknél. A korpuszok többsége a régiségben, rendszerint fogadalmi keresztként mágikus helyre került: „csoda-történt” terét jelölte  határnak, vagy az „átokhelyet”, ahol gonosz kísért, s hoz pusztulást (e gonoszt csak Krisztus keresztáldozatának jele űzhette el, tarthatta távol). A kereszt szinte minden házban jelen volt szentképen, imádságos könyvben, olvasón.

Magyar legendájában a tudás fájáról származó és a haldokló Ádám nyelve alá helyezett három almamagból háromágú fa nőtt: cédrus, ciprus és olaj. Ebből ácsolták a keresztfát: eképpen lett a halál fájából az élet fája. A középkorban gonoszűző céllal állították a határba, főleg útkereszteződésekhez a feszületet. Néhol mécs égett rajta, hogy a rontó, elátkozott lelkeket elriassza. Az útszéli kereszteknél a férfiember kalapját emelte, az asszony keresztet vetett, vagy fohászt mormolt. Az új keresztnek hajdan keresztapát, keresztanyát választottak. Néhol az elkorhadt keresztet tisztességgel elföldelték.

Göcsejben és Mezőségben csengős kereszteket állítottak. A csengők vihar idején gonoszt zavaró zaj keltettek. A barokk páratlan keresztkultuszát a hitújítás, török veszedelem és pestisjárványok magyarázzák.

Keresztvetés és rajzolás valamikor általános szokás volt, sokhelyütt a protestánsoknál is.

Sütőlapátra, kemence ajtajára, kenyértésztára, szegendő kenyérre, lefekvés előtt párnára, alvó családtagokra, szoba négy sarkára („Jézus vére fusson át minden sarkon!”) keresztet rajzoltak, vetettek.

A régi falu keresztény embere a napot és minden cselekvését keresztvetéssel kezdte és végezte. Göcsejben fejszével vágtak keresztet az újszülött fekvőhelyére, Ormánságban fokhagymával keresztezték a gyermekágy négy sarkát, de ellő jószág hasát, tőgyét is kereszttel illették, a gyógyító ital fölé, a bögre szélére késsel keresztet ütöttek…

Tápén, amikor először fogtak csikót a kocsi elé a kapuköldökél ostorral keresztet jelöltek. Vetéskor a szántóföld közepére búzából keresztet szórtak. Keresztet vetettek égzengéskor, kocsi-, hajóinduláskor, ásításra nyitott száj elé…

 

 

Május 4. Flórián

 

Mint a tűzzel foglalkozók, majd mindenki előtt a tűzoltók védőszentje Flórián tiltotta e napon a tűzgyújtást, így még a kemencébe sem gyújtották be, sőt az előző napról maradt parazsat is elfojtották. Ha azonban mégis tüzet gyújtottak, azt csakis közösségi és ünnepi jelleggel tették a falu egy pontján.

A század elején még sok göcseji faluban ezen a napon nem raktak tüzet, a kovácsok nem dolgoztak, kenyeret nem sütöttek. Máshol meg ősi módon szokták a tüzet éppen ezen a napon éleszteni. Reggel napkölte előtt valamely élőfa vastagabb, szárazabb ágán át kőtelet dobtak, és azt két végénél fogva két ember addig húzogatta, amíg lángot nem vetett. Az egész falu erről gyújtott aztán tüzet. Egy másik faluban az volt a szokás, hogy valamelyik férfi öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet mondott el Flórián tiszteletére. Vízzel keresztet hintett a tűzhelyre, és csak azután gyújtott alá. Ismét máshol ezen a napon csak férfi rakhat tüzet, különben a tűz, amely Flórián napján különösen haragos, kifutna a házból, és veszedelmet okozna. Göntérházán, amikor kenyérsütés idején nagy láng gomolygott, az asszony eléje térdelt és Flórián tiszteletére egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondott. A Székesfehérvár–felsővárosi gazdasszony ugyanígy szokott imádkozni kemencébe vetés idején.

A somlóvidéki Oroszi faluban még századunk első évtizedeiben is a család esti harangszó után a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozott. Egy óra múlva Szent Flórián tiszteletére újra megszólalt a harang. Ha a gyermekek már elaludtak volna, fölébresztették őket. Tűzvész ellen mindnyájan elmondtak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. Végül így fohászkodtak: Mentsen meg az Úristen Szent Flórián közbenjárására tűztől, víztől, másvilági tűztől! A zalai Sármellék faluban esti harangszó után szintén harangoztak külön is Flórián tiszteletére. A család itt is imádkozott, hogy a házat, falut a tűzvész elkerülje. Csököly katolikus asszonyai égiháború idején Flóriánhoz is fohászkodnak egy Miatyánkkal és Üdvözléggyel.

 

1969-ben a számban igen megfogyatkozott székesfehérvári cserépkályhások, tetőfedők, cserepezők Flóriánt ábrázoló régi társulati zászlajuk mellé a szent ünnepén még temetkezési lobogót is szenteltettek a helybeli parasztság és magyar polgárnép templomában, a Sebestyén-egyházban.

 

Rábaköz több falujában a Flórián-mise után régebben tűzoltóversenyt szoktak tartani, amelynek tűzoltóbúcsú volt a jellemző neve. A Szent György ünnepénél jellemzett fogadalmi időszak Szökéd baranyai falucskában Flórián és Illés próféta közé eső csütörtöki napokon volt (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium). Ünnepe vetőmag tengerire.

 

 

Május 5. Gotthard

 

Gizella magyar királynénak, Szent István feleségének közvetlen bajor környezetéhez tartozott.

Gotthárd neve és ünnepe valamennyi hazai középkori misekönyvben előfordul, így már a Pray-kódexben is.

Névünnepe vetőmag uborkára.

 

 

Május 6. Olajbafőtt Szent János

 

Domitianus császár idején forró olajjal telt kádba vetették, ahonnan sértetlenül jött ki. Az egri főegyház patrónusa, búcsúján az egész papság részvételével körmenet indul a székesegyházból a vár nagykapujához. Névünnepe vetőmag babra. A babot népünk igen nagy tiszteletben tartotta, mivel az élet „végső tartalékai” közé tartozik, csakúgy, mint a hagyma.

 

 

Május 8. Mihály megjelenése

 

A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá alakították át. Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.

A soproni Szent Mihály templomot középkori búcsúnapján zöld lombbal ékesítették.

 

 

Május 9. Urunk mennybemenetele – Áldozócsütörtök

 

Jézus húsvét után negyven nappal visszament Atyjához az égbe. Előtte megígérte, hogy elküldi a vigasztaló Szentlelket nekünk. (A Szentlélek eljövetelét tíz nappal később, pünkösdkor ünnepeljük.) Jézus azt is megígérte tanítványainak, hogy velük (így velünk is) marad mindörökké.

Számos búcsújáróhelyünknek a keresztjáró-napokat követő áldozócsütörtök az évkezdő nagy ünnepe. Az egyház a középkorban e napon megjelenítette Jézus mennybemenetelét. A falvak népe a régiségben áldozócsütörtökön misét szolgáltatott a bő termésért, az ég csatornáinak megnyitásáért. Érd délszláv népe a szőlőhegyre ment ilyenkor, Ercsiben a falut kerülték meg ilyenkor az emberek. Torockón ilyenkor felmentek a „Székelytető” tetejére, ahol egész nap és esteörömtüzek mellett vigadtak. A sajómenti Girincs hívei déli harangszóra a templomba siettek, hogy e percben az Úr Jézust imádva mintegy utána küldjék legfontosabb kéréseiket az ég felé. Úgy vélik, hogy Jézus után a mennyország egy óráig nyitva marad. Néhány vidékünkön még ma is akadnak, akik a déli harangszó hallatára az ég alatt mondják el az úrangyalát. A hercegkútiak régen délután egy órakor körmenettel, olvasót imádkozva kimentek a határba a búzavetésekhez, innen a templomi hálaadásra tértek vissza.

Ságújfalu hagyományában a föld is utánament a mennybe szálló Krisztusnak. Ámen szavára azonban megállott. Így lettek a hegyek, maga a Karancshegy is. Tetején az angyalok építették a kápolnát.

 

 

Május 10. Jób

 

Népünk Jóbbal készítette föl lelkét a három „ác” estleges idő előtti „aratására”.

 

 

Május 11. Izidor

 

A mezei munkára áldást kértek tőle a régiek és bő termésért fohászkodtak hozzá. Szenttéavatása a parasztélet megdicsőítése.

 

 

Május 12-14. Pongrác, Szervác, Bonifác

 

Fagyosszentek. Az ekkor jövő fagy a sarjadó vetéseket, különösen a nagyon nekiszökkenőt, s a zsenge hajtásokat tönkreteheti. Magyar legendájukban ruhájukkal nyomorult betegeket takartak be, s a névünnepükön támadt szokatlan hidegben ők hárman megfagytak, de pártfogoltjaik megmaradtak. Úgy tartották régen, hogy „sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz”. Ilyenkor füstölnek a gyümölcsfák környékén, a sűrű füst megvédi a virágokat a fagytól. Az eleki németek trágyát égettek ilyenkor és félreverték a harangokat, hogy a pusztító fagyot elzavarják. A Szeged környékiek hitében csak a garabonciások tudják elzavarni a fagyosszenteket, azok határt-„égető” haragját. Termésjósló- és palántára üres nap e három névünnep.

 

 

Május 16. Nepomuki Szent János

 

Csehország patrónusa, a Jézus Társaság egyik mennyei pártfogója.

Legendája szerint falusi parasztszülők késői gyermeke. Pap lesz, a király alamizsnaosztója, s a királyné gyóntatója. A király számtalanszor faggatta felesége titkai felől, János néma maradt a kínzások ellenére is. A király parancsára éjszaka a Moldva hídjáról a folyóba vetették. Mennyei világosság fogta kőrbe a testét, égő gyertyák, fáklyák, szövétnekek világítottak körülötte a vízben. Szentté avatásakor, amikor is sírját fölnyitották, nyelvét épen találták. Szárazság ellen imádkoznak hozzá, s azokat segíti, akiket gyaláznak, vagy kisebbségnek veszedelmében forognak, akik titkos vétkük napvilágra jutásától rettegnek, és azokat is, akik szemérmességből szégyenlik megvallani vétküket.

Hozzá imádkoznak a szülésben kínlódó asszonyok, a vízibetegségben szenvedők, hideglelősök, hozzá fordulnak jó hírért, kölcsönös bizalomért, rágalom és pletyka ellen.

Szobra, képe gyakran gyóntatószékek közelében található. A vízenjárók patrónusa. Az ő oltalmába ajánlották a vízimalmokat. Szobrához ünnepén és nyolcadán körmenet indult, „Szent Jánost jártak”.

Védőszentje volt a pest-budai dereglyéseknek, hídvámosoknak. Ünnepét kivilágított, földíszített malmok köszöntötték, zeneszó, mozsárdörgés, vízre bocsátott kivilágított, zöld lombos, virágos csónakok folyami menete. Baján városrész őrzi a nevét, ünnepén szobrát kivilágított kompon úsztatták. Mohácson az ünnepi kompot májusfa ágai ékesítették, a szent szobrát pedig lampionokkal ölelték körbe. (Ma felújított ünnepe van e városban.) Pakson a kompon mondtak misét. Ercsin világító gyertyás tutajokat eresztettek a vízre. Dunakeszin négyzet alakú gyertyákat úsztattak, közepükön misegyertyák égtek. A régiek a Tejút csillagerejét varázsolták le a vízre, a mindeneket éltető égi fényt. Az öreg parasztok e napon, férfiak és asszonyok egyaránt, fekete ruhába öltözve keresztjáró és vetésnéző körmenetet tartottak.

János tisztelete Erdély barokk jámborságában is felbukkan. Székelyudvarhelyen egy Szeles Márton nevezetű polgár az egyik kápolnában fölállíttatta János szobrát, amelyhez a gyermekek az esti órákban kijártak imádkozni. Emlékünnepén pedig Mártonfi püspök kiváltságai következtében a hívek is vezettek körmenetet. Ajnád székely falu Nepomuki János ájtatossága nyilvánvalóan Keresztelő János hagyományvilágából sajátított ki néhány mozzanatot: a leánykák egy öregasszony vezetésével a falu keresztjéhez mennek, és imádkoznak. (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)

A Törteli Katolikus Templom védőszentje is Nepomuki Szent János.

  

 

Május 19. Pünkösd

Pünkösd ősi ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli (húsvét után 50 nappal). A pünkösdi királyválasztás több régi magyar hagyományelemet ötvözött magába, úgymint a magyarok lovas ügyességi játékait vagy éppen Szent Erzsébet (pünkösdi) rózsalegendáját.

Valamikor a nyár bevonulásának látványos ünnepe volt. Néhány faluban ekkor állították a hajnalfát, a legtöbb helyen azonban e napon táncolták ki. A délelőtti istentisztelet után számos helyen lánysétát tartottak, s kántáló gyermekek járták a házakat.

A legények a pünkösdi királyságért vetélkedtek. A falu népe kiment a tisztásra, vagy a legelőre, ahol a legények lófuttatást, bikával való viaskodást tartottak, s más feladatok teljesítésével is összemérték erejüket, tudásukat. Aki győzött azt pünkösdi királlyá avatták. Ő lett a legénybíró egy esztendeig.

A másik szép szokás a lányoké volt. Pünkösdi királynéjárást tartottak, énekkel, táncal járták a házakat, ünnepeltek, köszöntötték a tavaszt.

Sok helyen hajnalban a lányok fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban.

Az állatokat zöld ággal ékesítették, s az „életvesszővel” meg is veregették őket.

 

 

Május 23. Orbán

 

Mivel ezen a napon rajzanak ki először a méhek, Orbán a méhészek védőszentje. Általánosabb hírnévnek örvendett azonban a szőlősgazdák (hasonlóképpen a kádárok, kocsmárosok) között, akik Orbántól a közelgő jégesők elhárítását kérték, szobrait fölállították szőlőskertjeikben, e napon pedig templomi szobrát ünnepi körmenetben kivitték a szőlőkbe, ha rossz időt hozott, szobrát meghempergették a sárban. A zamárdiak úgy tudják, amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz.

 

 

Május  26.  Szentháromság

Vándorló ünnep, székelyföldi neve „kicsipünkösd”, pünkösdöt követő vasárnap.

A pünkösdöt követő vasárnap megünneplése viszonylag fiatal, újkori szokás, ami eredetét a nagy pestisjárványoktól veszi. Alig találni olyan nagyobb várost, ahol ne hirdetné emlékoszlop a városiak háláját vagy éppen oltalomkérését a pestis elhárítása kapcsán. Szentháromság vasárnapján ezeket az emlékműveket nagy nyilvános ájtatossággal kereste föl a polgárság, hogy emlékezzen és esedezzen. Kálmán király rendeli el megünneplését, kultusza tőlünk terjed nyugat felé.

 

 

Május 27. A magyar hősök emléknapja

A magyar hősök emléknapját minden év májusának utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napról nem emlékeztek meg.

2001-től újra emléknap, a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére.

  

 

Május 30. A Szent Jobb megtalálásának napja

 

Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet. Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult.

 

 

Forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága alapján, (185. o. – 307. o.)

Molnár V. József: Kalendárium – Az esztendő körének szokásrendszere (70. o. – 78. o.)

hungarotheka.hu/szokasok/tavasz.html alapján

jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05 alapján.

Kép: gitta-dolcevita-countrystyle.blogspot.com/2012/05/majusfa.html

 
 
 
 
 
 
Indulás: 2011-12-14
 
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
 
 
Nyitóoldalunk képei

Nyitóoldalunk képeinek forrása a nemnemsoha.gportal.hu honlap. Köszönjük a szerkesztőknek, hogy engedélyezték az általuk hosszú időn át gyűjtött képek használatát!

A képek 1919. és 1944. között kerültek kiadásra, plakátokon jelentek meg.

 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!