Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Helyi értékeink |
|
2013.05.22. 16:54 |
A jászok és a kunok
A jász és a kun testvérnépek, s Árpád magyarjaihoz hasonlóan ők is Ázsiából települtek le hazánk területén. Szokásaik, életmódjuk, öltözködésük, táplálkozásuk is sokban hasonlított a régi magyar életmódhoz. Amikor azonban letelepedtek hazánkban, a mi életmódunk már megváltozott, ők pedig csak később alkalmazkodtak ehhez. Ezért volt eltérő sokáig az ő életük a mienktől, mint ahogy az olvasható lesz.
|
|
Helyi értékeink |
Vágó Sándor |
2013.02.18. 10:33 |
Törtel ártatlan volt?
Községünk névadóját, Törtel vezért történelmi vagy irodalmi művek legtöbbször úgy említik mint IV. (Kun) László egyik gyilkosát. Ezen elterjedt vélekedés szerint Törtel vezér társaival, Arbuzzal (Árboccal) és Gemenccel (Kemecsével) együtt megölte 1290 januárjában utolsó Árpád-házi királyunkat, IV. Lászlót. A király halálával ugyanis férfiágon megszakadt az Árpád-házi királyok sora. Sokan történelmi tényként kezelik azt, hogy a sok szenvedésen átment ifjú király halálában Törtel kun vezér volt a fő vétkes. Az ő neve kapcsán nem is merülnek fel variánsok, mint társainál. Egyértelmű a mai világ ítélete; Törtel gyilkos volt. Ezen ítélet egyik forrása a Képes Krónika, mely így ír a király megöléséről: „az Úr 1290-ik esztendejében, hétfői napon, nem sokkal szűz Szent Margit vértanú ünnepe előtt, a kőrösszegi vár közelében maguk a kunok – akikhez pedig annyira húzott – a királyt nyomorúságosan megölték”.
|
|
Helyi értékeink |
|
2012.12.22. 19:16 |
Turán Tiszakécskén
Idősek visszaemlékezéseit hallgatva több alkalommal szóba került egy Tiszakécskén, a mai Jászkarajenő felé vezető úton kilőtt harckocsi. Mivel sehol nem találtam információt róla, elhatároztam, hogy kiderítem milyen harckocsi volt, és hogyan került veszteséglistára.
|
|
Helyi értékeink - 1956. október 23. |
|
2012.10.18. 14:50 |
Korábban még Jézust is befalazták – 1956 forradalma Törtelen
- 1956 Kőröstetétlenen
A következő sorok A vidék forradalma – 1956 című könyvből származnak. Szemelvények abból a gyűjtőmunkából, amit Vágó Sándor és segítői végeztek el, majd jelent meg e könyvben. E sorok egyben ajánlóul is szolgálnak a könyvhöz, egy kis „ízelítőt” adva belőle. Természetesen a címnek megfelelően a vidék forradalmát dolgozzák fel az itt megjelenő írások, ’56-ban, 247 oldalon keresztül. Több beszámolóról is olvashatunk benne, és még az is kiderül, hogy a tatabányai Sztálin szobor ledöntésében is segített a törteli Csepel teherautó. A kötet megjelenését támogatta a Szabadságharcosokért Közalapítvány, a Törtel Jobbításáért Alapítvány és Törtel Község Önkormányzata.
A cikk utolsó felében pedig egy rövid interjú lesz olvasható, ami Pásztor Roland gyűjtőmunkájának köszönhető. Ebből azt tudhatjuk meg, hogy a szomszédos Kőröstetétlenen miképpen élték meg az ’56-os forradalmat.
Korábban még Jézust is befalazták – 1956 forradalma Törtelen
Az 1956-os forradalomnak is, mint minden forradalomnak, megvoltak az előzményei. Törtelen éppúgy, mint bárhol máshol az országban. Az ’50-es években vidéken szó szerint lesöpörték a padlásokat, azaz az utolsó szem gabonát is elvitték a vidéki emberektől a kötelező beszolgáltatásokra hivatkozva. A falusi ember megtermelte az élelmiszert, de bűnözővé minősítette az akkori hatalom, ha meg akart magának annyit tartani, hogy a családja is jóllakhasson belőle. Nem volt ez másképp Törtelen sem.
|
|
Helyi értékeink |
|
2012.09.17. 19:10 |
Korona vagy kard?
Tiszavárkony település nagyon régi múltra tekint vissza. Történelmünkben, évszázadokon keresztül fontos szerepet töltött be a település. Az egész országra kiható döntések, megállapodások születtek itt. Az Árpád- korban „templomos” település volt, így a közigazgatásban nagyobb szerepet kapott. Jelentőségét az is növelte, hogy itt húzódhatott a királyi birtok és a hercegségi területek közötti határ. Kereskedelmi csomópont is volt, ez főleg a tiszai átkelőnek köszönhető. A budai királyi palotával közvetlen kereskedelmi, és hadi út kötötte össze. Minden bizonnyal királyi udvarhely vagy vár is volt itt, ahová a királyok szívesen ellátogattak. A feltételezett vár helyét a község 1959- ben emlékoszloppal jelölte meg a Tisza- partján a Vár- dombon.
|
|
Helyi értékeink |
|
2012.07.05. 17:17 |
Csendőrsír Jászkarajenőn
Mint köztudott, miután a második világháború elérte Magyarország határait, a nemzet utolsó védekezése képen harcba vetette minden hadra fogható alakulatát, szervezetét, egységeit.
Így sajnos könnyen érthető miért láthatóak szerte az ország területén levente fiatalok, akadémikus fiatalok, valamint rendvédelmi csendőr és rendőr hősök nevei a II. világháborús emlékoszlopokon, fejfákon.
|
|
Helyi értékeink |
Pásztor Roland 2012. április 23. |
2012.04.25. 07:36 |
Csárdáink régen és napjainkban
Lassan feledésbe merülnek azok a legendás út menti megállóhelyek, csárdák, amelyek a lovas szekérrel, hintóval közlekedő utazók, állataikat terelő pásztorok, vásárba igyekvő állattartók, fontos megálló helyei voltak. Itt találkoztak a környéken élő pásztorok, és a híreket is innen tudták meg a környéken élők, amelyeket az átutazók az ország minden tájáról szállítottak. Összeállításomban ezekről a meghatározó csárdákról írok, és máig tartó szerepüket foglalom egy csokorba.
|
|
Helyi értékeink |
Pásztor Roland 2012. február 18. |
2012.02.18. 21:42 |
A törteli határ ősi templomai, elfeledett temetői
Összeállításomban, a területéhez képest sok értéket tartogató törteli lelőhelyeket, értékeket gyűjtöttem egy csokorba a népvándorlás kori, honfoglalás- hazatérés- kori, és az Árpád- kori leletek alapján. Érdeklődésemet főleg Hídvégi Lajos tanár úr írásai keltették fel, valamint a törteli malom épületében berendezett helytörténeti kiállítás, amelyen Pásztor József vezetett végig.
|
|
Helyi értékeink - A halhatatlan Marci bácsi |
Pásztor Roland 2012. január 20. |
2012.01.21. 10:22 |
A halhatatlan Marci bácsi
Amikor valaki meghallja a Csonka Márton nevet, a legtöbb ember nem tudja ki is volt Ő valójában, vagy egyáltalán hallott-e már róla. Viszont ha azt mondjuk, hogy: vén gulyás, akkor már többen rávágják, hogy Arany János verseket írt róla. A következő oldalakon Márton gulyás életét és korát próbálom megeleveníteni, mivel szorosan kapcsolódik lakókörnyezetünkhöz.
|
|
Helyi értékeink - A kőröstetétleni Árpád és a törteli Czakó halom |
Pásztor Roland |
2012.01.01. 20:37 |
A kőröstetétleni Árpád és a törteli Czakó halom
Történelmünk útjelzői
Ritkán találkozhatunk a tetétleni Árpád halomhoz hasonló úgynevezett Kun halommal a Kárpát- medencében. Együtt van a kézzelfogható kulturális örökség, a könnyű megközelíthetőség, az ideális környezet. Az itt élőknek a világ legtermészetesebb dolga, hogy található egy több évszázados, vagy akár évezredes mesterségesen épült domb a falu központjában, amin egy obeliszk áll. Az elmúlt évtizedekben a helyet az itt élők egyszerűen csak szobornak hívják. Generációk nőttek fel a domb körül katonásat játszva, (többek között én is), és nem is gondoltunk bele milyen szerencsések vagyunk, hogy egy legendákkal teleszőtt történelmi helyszín a játszóterünk.
|
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|