A Képes Krónika adatai azonban egy történészt, Grandpierre K. Endrét gondolkodásra sarkalltak ezzel a gyilkossággal kapcsolatban, õ pedig Királygyilkosságok című művében a

szokásos, bevett nézettel homlokegyenest ellenkező elméletét ki is fejti Kun László királyunk haláláról. A nem oly régen elhunyt Grandpierre K. Endre történelmi vizsgálódásai során mindig a „cui prodest”, vagyis „kinek az érdeke” elvet helyezte előtérbe. Művében több csoportot is megnevez, melyeknek a király halála érdekében állt, ezek között azonban a kunok még csak véletlenül sincsenek. Már csak azért sem, mert a király nemcsak hogy szerette kunjait, de õ maga is anyja révén félig kun volt. Magát Atilla király örökösének nevezte, ennek szellemében íratott krónikát Kézai Simonnal. A kunokat pedig a magyarok rokonainak tartotta, Atilla harcosai méltó követőinek. Kun László valós ellenségei Grandpierre K. Endre szerint pedig azok voltak, akik az erős magyar királyság ellenségei is. Ezek pedig a hatalmaskodó magyar kiskirályok, a szomszédos európai államok, és – a kunok pogánysága miatt – a pápaság erői voltak. A kunok, köztük Törtel vezér is, a király mellett számos csatában harcoltak, és ezért kiváltságokat is kaptak tőle. Érdekeik közösek voltak, és Kun Lászlót érzelmei is a kunokhoz kötötték. „László király felesége apuliai Károly király leánya volt. Ő azonban megvetette a házastársi nyoszolyát, és kun leányokkal hált: Édua, Köpcsecs és Mandula volt a nevük.” (Képes Krónika).

A külhoni ellenségek elérték, hogy László királyt a pápa kiközösítse pogány, kun szokásai miatt: „eljött ellenére a fermói Fülöp apostoli legátus, mivelhogy kun módra és nem katolikus

szokás szerint élt. Ez megtiltotta a magyaroknak, hogy a magyar szokás ellenére szakállukat leborotválják, hajukat nyírják, és hogy kun süveget viseljenek, ami Magyarországon már szokássá vált.” (Képes Krónika).

Még László király életében többször is behozták az új királyt, III. Andrást az országba, aki nem férfiági Árpád-házi leszármazott volt: „ugyanazon esztendőben a király halála után tizennyolcad napra velencei András herceget koronázzák meg, akit még László király életében hoztak be Magyarországra.” (Képes Krónika).

Várták tehát az ellenséges erők a fiatal király halálát. Egy ifjú király gyors halálára pedig a természet logikája szerint hiábavaló várakozni, hacsak nem akarják az ellenfelei siettetni ezt a halált. Az országban lévő és azt körülölelő hatalmi szerkezetben egyedül a kunoknak nem volt érdekük a király halála. Nem is volt semmi közük az új király behozatalához. Az új király megkoronázásához pedig 18 nap is elég volt Kun László halála után. Úgy néz ki, mintha jól előkészített terv szerint haladt volna minden. Ebbe a 18 napba még az is belefért, hogy a László királyt vendégül látó Törtel vezért minden rokonával és háza népével együtt felkoncolják, ezzel a gyilkosság szemtanúit mindörökre eltüntetve a színről. Izgalmas történelmi krimit ír le Grandpierre K. Endre művében. Okfejtése érdekes és fölöttébb logikus. A tettest is megnevezi az író a Kun Lászlóról szóló részlet végén, aki szerinte az idegen érdekeket kiszolgáló Myse nádor és „pribékcsapata”. A külhoni megbízót tekintve nem említ senkit konkrétan a szerző, akinek az volt célja, hogy az igazságot felderítse, és eközben Törtel vezérnek és társainak, ha már az adott korban és helyen ez lehetetlen volt, a messzi jövőből felmentő ítéletet küldött. A történelemkönyvek lapjain még egészen biztosan sokáig gyilkosként fogják megemlíteni Törtelt és társait, nekünk törtelieknek azonban tudnunk kell, hogy ennek az ítéletnek a gyökere a Kun László ellenségei által íratott krónikákig nyúlik vissza. Törtel vezér pedig az elfogulatlan logika alapján íródott Királygyilkosságok című könyv lapjain ártatlan áldozatként szerepel. Nekünk pedig ebből következőleg büszkének kellene lennünk arra, hogy utolsó Árpád-házi királyunk a községünknek nevet adó Törtel vezér vendéglátását élvezve, hűséges kun lovas íjász harcosai közt, a hun aranykorra emlékeztető környezetben, a korabeli európai hatalmi játszmáktól távol, boldogan töltötte tragikus életének utolsó időszakát.

Forrás: tortel.hu/data/files/torteli_hirado/Tort_1301.pdf

Kép: szabir.com/blog/a-kunsag-nepi-kulturajanak-keleti-elemei/

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.