Atyja először a veszprémi apácákhoz vitte, majd 10 évesen a Nyulak szigetére (mai Margit sziget).

Többen is megkérték a királylány kezét, de Ő hű maradt apja fölajánlásához és nem ment férjhez.  A kolostorban nagy alázatossággal szolgált, imádkozott Magyarországért. 28 éves korában halt meg, halála után fény sugárzott arcáról, s jó illat szállt föl. Hármas koporsóba tették, fából, vasból, márványból készültek.

Szent Margit életében és halála után is csodák történtek: vakok nyerték vissza látásukat, betegségben szenvedők gyógyultak meg.

Január 20. Sebestyén napja, Özséb napja

Sebestyén napján (vagy az e körüli napok valamelyikén) mozdul az erdő, ébrednek a fák. Ekkor indul meg a fákban a nedvkeringés és a hajnali órákban lehet látni a kisebb gallyak apró mozgását, ha nem fúj a szél. Ezért e nap után már nem szabad élő fát kivágni egészen Farkas napjáig.

Boldog Özséb névnapja is ehhez a naphoz köthető. Ő a pálos rend alapítója (az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend).

Húshagyókedd

A farsangi időszak utolsó három napját: vasárnapot, hétfőt és keddet „farsang farkának” nevezzük. Az utolsó nap húshagyókedd.

Ekkor hág tetőfokára a farsangi mulatozás, hiszen holnapra már hamvazószerda, a böjt kezdete.

A Székelyföldön ilyenkor több faluban eljátsszák Konc király és Cibere vajda verekedését, amelyben Cibere győz. Hogy miért? A két ember két időszakot jelképez: Konc a hús, a farsang időszakát jelöli. A cibereleves egyszerű, hús nélküli, böjtös étel, így Cibere vajda a böjt időszakát jelképezi.

Hamvazószerda

Hamvazószerdán kezdődik a 46 napos böjt. A templomban e napon előző évben szentelt barka hamujával hinti meg fejünket vagy homlokunkat a pap, és e szavakat mondja: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy s porrá leszel.”

Régi nyelvemlékünk a Halotti beszéd 1150 körül íródott, temetési beszéd volt. Abban is arról olvashatunk, hogy az ember por és hamu.

Mi a böjt?

Megtartóztatjuk magunkat testünk vágyaitól: nem fogyasztjuk kedvenc ételeinket, egyszerűbb, szegényesebb életet élünk. Hamvazószerdán és a böjti idő péntekein nem veszünk magunkhoz húst (katolikusok), s a két szigorú böjti napon hamvazószerdán és nagypénteken csak három alkalommal étkezünk.

A régi ember tojást, zsírt és tejterméket sem fogyasztott böjt idején. Lemondunk kedvenc időtöltéseinkről, és önmegtagadással, jócselekedetekkel készülünk Jézus szenvedéseire, magunk is részesedvén azokból.

Január 21. Ágnes napja

A régi világban Ágnes napján adta át a jobbágy urának a lefejtett bort. Mondás is kötődik ehhez a naphoz: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljes a pince.” Vagyis ha Ágnes napján hideg van, Vince (január 22.) jóvá teszi ezt azzal, hogy tele lesz borral a pince.

A farsang

A vidám farsang ideje vízkereszt napjától húshagyókeddig tartó, több hetes időszak. Farsang farkának szombatjától kezdődött a farsangozás. Három napos evés-ivás, alakoskodás, tánc következett.

Január 22. Vince napja

A szőlő és a bor ünnepe

Népünk szokásában a szőlő és a bor ünnepe ez a nap, de ez nincs kapcsolatban a szent nevével. A falu népe ezen a napon borpincéről borpincére járva áldomásozott. Meleg szobában szőlőt rügyeztettek, ha szépen kihajtott, abból jó bortermést jósoltak.

Vince neve latin nyelven győzedelmest jelent. Legyőzi a tél sötét erőit, s a tavaszt hozza el. E napon tartják nászukat a madarak.

Megfigyelés:

„ Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Ha olvad a hó e napon, jó szőlőtermés várható.

„Ha fénylik Vince, tele lesz a pince.” Ha e napon süt a nap, jó bortermés várható.

Január 23. Mária eljegyzése

Mária menyegzőjének is mondjuk, Szűz Mária menyasszonnyá válásának ünnepe. E napot általában az asszonyok ünnepelték, s volt, ahol még meg is terítették az asztalt, mintha lakodalom lenne a háznál.

A házioltárt szépen elkészítették e napra. Az asszonyok az oltár előtt félkörben litániákat imádkoztak, majd eljátszották a kánaáni menyegzőt. Ennek eljátszásával az asszonyok lelke Isten világából „visszatért” a földre, kalácsot ettek, bort ittak, s a végét még sokszor táncra is kerekedtek.

Január 25. Pál fordulása

Jóraforduló Pál napjának is nevezik. Pál keresztényellenes volt, mígnem egyszer vakító fényesség támadt szeme előtt és az égből, tetteit kérdőre vonó szavakat hallott. Ettől kezdve Jézus tetteit hirdette.

Pál fordulásával a természet is „jóra fordul”, s megkezdődik a tavaszi újulás. A régi falu népe e nap időjárásából a termésre következtetett: Jó idő jó termést jósolt. A köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút jelentett a régiek hite szerint.

Forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága – Magyar műveltségünk napról napra 99-171. o.

Kép: egykonyv.hu