október 12.

A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatták Farkas Mihály, volt honvédelmi minisztert.

október 13.

Az 1950-ben koncepciós perek során kivégzett tábornokok – Sólyom László, Illy Gusztáv, Beleznay István, Révay Kálmán és Porffy György – dísztemetésén Hazai Jenő vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök és Szilágyi József mondott búcsúbeszédet. Az ugyancsak kivégzett Korondi Béla és Horváth Ottó rendőrtiszteket Oszkó Gyula és Kopácsi Sándor búcsúztatták. Újratemették Merényi-Scholtz Gusztáv orvos vezérőrnagyot is.

október 19.

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága döntést hozott a katonai műszaki kisegítő szolgálat megszüntetéséről.

október 20.

Budapesten a koncepciós perek újabb honvéd áldozatait, Németh Dezső és Lőrincz Sándor ezredeseket temették el.

október 21.

Szűcs Miklós ezredes megtartotta a karhatalmi körzetparancsnokok eligazítását. A Budapesten lévő alakulatok parancsnokait alárendelték a területük szerint illetékes körzetparancsnokoknak.

október 23.

A Kossuth Tüzér Tiszti Iskolán szervezett „aktívaülésen” a résztvevők közül többen követelték egyes állami és pártvezetők leváltását.

10 órakor egyetemi hallgatók küldöttsége felkereste a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokát. A Zrínyi Akadémián és a Petőfi Katonai Politikai Akadémián megtartott röpgyűléseken a személyi állomány támogatta az egyetemisták követeléseit, és határoztak a tüntetésen való részvételről. Szolidaritást kifejező táviratot fogalmaztak meg a lengyel katonai akadémia részére.

Az Országos Légvédelmi Parancsnokságon megvitatták az egyetemisták által szerkesztett követeléseket, azok nagyobbik részével a tisztek többsége egyetértett.

14 órakor a Honvédelmi Minisztériumban vezetői értekezletet tartottak. Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszternek az értekezletet követően kiadott parancsa értelmében a 15 órakor kezdődő tüntetésen katonaszemélyek egyénileg és fegyver nélkül részt vehettek.

Az ÁVH 19 óra 45 perc körül adta le az első riasztólövéseket a rádió épületéből. A tömeg a 16 pont beolvasását követelte.

16 órakor a Zrínyi Akadémia és a Petőfi Akadémia hallgatóinak egy része a miniszteri utasítás ellenére csoportosan csatlakozott a tüntetőkhöz a Bem téren.

A Magyar Néphadsereg és az ÁVH (Belső Karhatalom, illetve Határőrség) alakulatait különböző időpontokban fokozott, majd teljes harckészültségbe helyezték az ország egész területén.

A Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke – Tóth Lajos vezérőrnagy – elrendelte a riadót a 7. (esztergomi) gépesített hadosztály alárendeltségébe tartozó 8. (piliscsabai) gépesített ezred és a 15. (aszódi) gépesített ezred részére. A lőszer kiosztása nélkül – azt külön gépkocsikra málházva – rövid idő alatt elérték az indulási készenlétet.

20 órakor Gerő Ernő – az MDP Központi Vezetőségének titkára – a Kossuth Rádióban elhangzó beszédében az események jellegét rendszerellenes megmozdulásként értékelte és felszólított a szocializmus vívmányainak védelmére.

Késő este a Sztálin szobrot ledöntötték.

A IX. kerületben lévő Kilián laktanyában elhelyezett építő alakulat katonái közül körülbelül 30 fő október 23-án este bekapcsolódott a rádió elfoglalásáért indított harcba.

21 órakor magyar harckocsik érkeztek a rádió elé. Egy tiszt, kezében nemzeti zászlóval beszédet akart intézni az egyik harckocsi tetejéről a tüntetőkhöz, de a rádió épületéből lelőtték.

A felkelők a védők lefegyverzése után négy államvédelmi sorkatonát lelőttek, később többeket megsebesítettek.

A 22 óra 45 perckor elrendelt riadót követően a fővárosba irányították a kecskeméti 3. hadtest kötelékébe tartozó 12. gépesített ezredet is.

A Budapestre rendelt magyar csapatok parancsnokaival közölték, hogy a tömegre ne lőjenek. Ezt az intézkedést a Budapesten állomásozó alakulatok felé is továbbították. A Piliscsabáról felrendelt gépesített ezred 3. zászlóalja katonáit a felkelők lefegyverezték.

Az MDP KV rendkívüli ülésén Gerő Ernő vezetésével újjáválasztották az MDP Politikai Bizottságát és Titkárságát. Az „ellenforradalom” leverésére irányuló fegyveres harc koordinálása céljából Kovács István vezetésével megalakították az MDP KV Katonai Bizottságát. A bizottság a Honvédelmi Minisztérium épületében azonnal megkezdte a működését.

A IX. kerületben a tüntetők és részben fegyveresek első akcióira a Lámpagyárnál, a Honvédség Timót utcai fegyver- és lőszerraktáránál és a Kilián laktanyánál került sor.

Fegyverszerzési kísérlet történt Budapesten, a 13. tüzér fegyverbázis laktanyájánál is. Az őrség gyalogsági fegyverekkel és kézigránátokkal a támadókat visszaverte.

október 24.

Az SZKP. KB Elnökségének kibővített ülésén Bulgária, az NDK és Csehszlovákia pártvezetői a szovjet vezetés Magyarországgal kapcsolatos döntéseit támogatták. További szovjet hadosztályokat irányítottak Magyarországra.

4 óra 30 perckor a minisztertanács közleményében gyülekezési, csoportosulás- és felvonulási tilalmat rendelt el. Nagy Imre kinevezett miniszterelnök statáriumot léptetett életbe. A karhatalmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet megszegőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel.

9 órakor a rádióban a kormány felhívást tett közzé, amelyben fegyveres harcra szólított fel az „ellenforradalmi bandák” leverésére.

A fegyveres felkelők a hátsó kapun sikeresen bejutottak a Bem laktanyába, és ott nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Eredményes akciót hajtottak végre a Beloiannisz laktanya ellen is.

Délelőtt a fegyveres felkelők támadást indítottak a Belügyminisztérium Roosevelt téri épülete ellen. A tűzharcban mindkét oldalon sokan vesztették életüket.

24-én és 25-én a Honvédelmi Minisztérium épületét több támadás érte melynek következtében sokan életüket vesztették.

Október 24-től a kiliános katonák több csoportja segítette a laktanyához közeli házakban települt fegyveres csoportokat.

12 óra 10 perckor Nagy Imre, a minisztertanács elnöke intézett szózatot a magyar néphez, melyben közölte, hogy „... mindazok, akik a további vérontás elkerülése érdekében ma 14 óráig megszüntetik a harcot és leteszik fegyvereiket, mentesülnek a statáriális eljárás alól....” Később a fegyverletétel végső idejét később 18 órára módosították

16 óra 24 perckor a belügyminiszter a rádión keresztül kimenési tilalmat rendelt el október 24-én este 18 órától október 25-én reggel 6 óráig.

A katonai helyőrségek parancsnokai országszerte intézkedéseket adtak ki a harckészültség fokozása és a laktanyák, raktárak őrségének megerősítése érdekében. A legtöbb vidéki alakulat lezárta helyőrsége út- és vasútvonalait, illetve bevezette a járőrözést.

Budapesten több helyen, a Széna téren, Baross téren, Corvin közben és környékén, a Berzenczey utcában, a Tompa utcában, a Boráros téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a főváros külső kerületeiben – Csepelen és Újpesten – fegyveres csoportok alakultak a belső elnyomó erők és a szovjet csapatok elleni harcra.

Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter Budapesten három katonai körzetet jelölt ki, és parancsot adott a forradalom fegyveres leverésére.

Sorra érkeztek be a fővárosba a felrendelt honvéd és határőr-alakulatok. A felsoroltakon kívül feljött a jászberényi tüzérezred, az esztergomi harckocsiezred, légvédelmi tüzérosztály és híradó-zászlóalj is.

A Honvéd Központi Kórház parancsnoka, Radó György orvos ezredes gyűlésen szólította fel a kórház dolgozóit a forradalom célkitűzéseinek támogatására.

Székesfehérváron az esti órákban a szovjet katonák fegyverhasználata következtében 6 fő, köztük rendőrök is életüket vesztették.

október 25.

5 órakor Piros László belügyminiszter – a rádió műsorában – felszólította a felkelőket a fegyver, lőszer, robbanóanyag október 26-án 10 óráig történő beszolgáltatására.

6 óra 23 perckor a rádió ismertette, hogy: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának parancsára a hadsereg, az államvédelmi erők, a fegyveres munkásőrségek és a szovjet csapatok segítségével október 25-ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták. Az ellenforradalmi erők szét vannak verve...”

9 óra 13 perckor a honvédelmi miniszter a katonáknak parancsot adott, hogy „fokozott aktivitással és teljes határozottsággal ma délig végleg számolják fel a fővárosunkban még feltalálható ellenforradalmi erőket...”

Délelőtt a felkelők mintegy 40 perces tűzharcot folytattak a Jászai Mari téren lévő szovjet és magyar a 33. harckocsi-ezred (Esztergom) részei erőkkel. Ezt követően a szovjet és magyar katonák a környező házakat átkutatták és 20-30 fegyverest elfogtak, majd a Honvédelmi Minisztérium épületébe kísértek.

A délelőtti órákban támadás érte a Pestmegyei Kiegészítő Parancsnokság budapesti épületét. A parancsnokság tisztjei kétórás tűzharcban verték vissza a támadókat.

11 óra 30 perc körül az Országház előtt, a Kossuth téren feltehetően a térre kivezényelt határőr erők tűzmegnyitását követően kialakult tűzpánik következtében a szovjet katonákkal barátkozó tüntető tömegből 75-100 ember életét vesztette, és kb. 300 ember megsebesült.

A reggeli órákban a tatai Dózsa Lövész és Páncélos Tiszti Iskola és a piliscsabai gépesített ezred részei a szovjet csapatokkal együttműködve kisebb harcok árán visszafoglalták a rádió épületét.

Délelőtt a felkelők mintegy 40 perces tűzharcot folytattak a Jászai Mari téren lévő szovjet és magyar a 33. harckocsi-ezred (Esztergom) részei erőkkel. Ezt követően a szovjet és magyar katonák a környező házakat átkutatták és 20-30 fegyverest elfogtak, majd a Honvédelmi Minisztérium épületébe kísértek.

A délelőtti órákban támadás érte a Pestmegyei Kiegészítő Parancsnokság budapesti épületét. A parancsnokság tisztjei kétórás tűzharcban verték vissza a támadókat.

11 óra 30 perc körül az Országház előtt, a Kossuth téren feltehetően a térre kivezényelt határőr erők tűzmegnyitását követően kialakult tűzpánik következtében a szovjet katonákkal barátkozó tüntető tömegből 75-100 ember életét vesztette, és kb. 300 ember megsebesült.

Több ezer tüntető gyülekezett a Bartók Béla úti Zalka Máté laktanya előtt. A tisztek először rábeszéléssel, majd riasztólövésekkel akadályozták meg a kapu betörését. A tömeg csak az esti órákban oszlott szét.

15 órát követően Kádár János, majd Nagy Imre szólt a rádió hallgatóságához.

A vidéki honvédalakulatok többsége karhatalmi csoportot állított fel. A záró csoportok hatókörét kiterjesztették a helyőrségéhez közeli stratégiai pontokra is.

Tüntető tömeg vonult a BM Budapesti Főosztály Deák téren lévő épületéhez, ahol a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Kopácsi Sándor utasítást adott a foglyok szabadon bocsátására.

Este 8 órakor fegyvertelen, körülbelül 100 fős tömeg a kerítést átvágva behatolt a Pestlőrinc határában lévő Stromfeld laktanya területére. Az őrség riasztólövését követően a behatolókat a készültség a laktanyából kiszorította.

október 26.

4 óra 30 perckor a minisztertanács a Kossuth Rádión keresztül felszólította Budapest lakosságát, hogy egész nap ne menjenek az utcára.

4 óra 55 perckor a csapatokhoz távirat érkezett, melyben Bata István vezérezredes parancsot adott minden rendbontás megakadályozására.

Az Országos Légvédelmi Parancsnokság alárendeltjei ezen a napon több akcióban vettek részt. Két darab MIG 15-ös repülőgép éles rácsapást hajtott végre Kecskeméten a cigánytelep fölött, ezenkívül „pszichológiai támadást” hajtottak végre a repülők Kaposvár és Nyíregyháza területén lévő csoportosulások feloszlatása érdekében. Felderítő repülések történtek a budaörsi, kecskeméti és taszári repterekről. MI 4 típusú helikopterek fegyver és lőszerszállítást végeztek a hadsereg lőszerraktárából a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola, valamint a Citadella részére.

A Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke az alábbi távmondatot küldte az összes katonai alakulatnak: „A csapatok és raktárak a laktanya területén jól látható helyre tűzzék ki a nemzeti színű zászlót, címer nélkül. A rádiókat az ablakra tegyék ki. Ha megtámadnák a laktanyát, szólítsák fel a tömeget távozásra, és csak abban az esetben lőjenek, ha azok be akarnak törni, vagyis fegyverrel támadnak.”

16 óra 13 perctől közvetítették az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozatát, melyben többek között elhangzott, hogy az „új kormány tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal, hogy a függetlenség, a teljes egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján rendezze az országaink közötti viszonyt. Ennek első lépéseként a rend helyreállítása után a szovjet csapatok haladéktalanul visszatérnek támaszpontjaikra.”

17 óra 32 perckor ismertette a rádió, hogy a „fegyveres harc minden résztvevője amnesztiában részesül azzal a feltétellel, hogy a fegyvert legkésőbb 1956. október 26-án este 22 óráig leteszi.”

Az MDP Katonai Bizottsága kidolgozta a Corvin közi felkelő csoport felszámolásának tervét. Végrehajtásának idejét először 27-re, majd 28-ra virradóra tűzték ki.

A XIII. kerületi Rendőrkapitányság személyi állományának egy része a felkelők támadásai elől menekülve a Mátyás laktanyában kért és kapott menedéket.

A Budapestre rendelt kiskunhalasi lövészezred gépkocsioszlopát fegyveresek támadták meg, akik egy tisztet agyonlőttek. Az elfogott fegyveresek közül négyet Hódosán Imre őrnagy utasítására a helyszínen kivégeztek. Az alakulat jelentése szerint a Téglagyár környékén elfogott felkelők közül a katonák összesen 19 főt végeztek ki.

A 8. honi légvédelmi tüzérezred Törökbálint felső ütegéből 30 katona csatlakozott a felkelőkhöz. A tervük az volt, hogy az úthoz kivontatott 8 löveggel a szovjet harckocsikra tüzet nyissanak. A terv végrehajtását a Törökbálint alsón lévő ütegnek az ütegállás fölé lőtt tüze akadályozta meg.

október 27.

6 óra 14 perckor a rádióban a belügyminiszter bejelentette, hogy „további hadműveletek szükségesek” ezért a kijárási tilalmat meghosszabbították.

11 óra 18 perckor a Kossuth Rádióban tájékoztatót olvastak be, melyben ismertették az új kormány összetételét. A minisztertanács elnöke ismét Nagy Imre lett. Honvédelmi miniszternek Janza Károly altábornagyot nevezték ki.

15 óra után a rádióban felolvasták az új honvédelmi miniszter, Janza Károly altábornagy parancsát melyben elrendelte, hogy a „fegyveres csoportok ellen bevetett katonai egységek szünet nélkül folytassák azok megsemmisítését és a rend helyreállítását.”

A HM-ben befejezték a budapesti felkelőcsoportok felszámolási tervének kidolgozását.

A szovjet csapatok parancsnoksága ezen a napon – a megadásra felszólító – ultimátumot juttatott el a Corvin köz védőihez.

Az őrzászlóalj parancsnoka sikertelen tárgyalásokat folytatott a Széna téri felkelő csoport vezetőivel a fegyverletételről.

Tűzharc alakult ki a Petőfi Akadémia őrsége és a Széna téri csoport páncélozott gépkocsija között. Az összecsapásban 5 fő meghalt, 4-en megsebesültek.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen, valamint Debrecenben és Miskolcon az egyetemi katonai tanszékek egyetemi zászlóaljak felállítását kezdték meg.

Több helyőrségben – például Aszódon, Debrecenben, Fertődön, Miskolcon és Sopronban – öntevékenyen megkezdték a nemzetőr alakulatok szervezését.

3 óra után a felkelők támadást indítottak Újpesten a hadihajós dandár laktanyája ellen. A laktanyában ezen a napon ideiglenes Forradalmi Katonai Tanács alakult.

Márton András ezredes és Tóth Zoltán alezredes a 12. gépkocsizó lövészezred parancsnoka parancsot kapott, hogy a szovjet csapatok alárendeltségében vegyenek részt a Corvin közi fegyveres csoport felszámolásában. Márton András ezredes Nagy Imrétől Hegedűs András volt miniszterelnökön keresztül kérte a támadási parancs visszavonását.

Hódosán őrnagy felajánlotta, hogy a kiskunhalasi lövészezreddel felszámolja az „ellenforradalmárok” ellenállását a Kilián laktanyában és a Corvin közben, de erre a Honvédelmi Minisztériumból nem kapott engedélyt.

A híradóezred egyik alegysége elfoglalta a Szabadság hidat, majd este ellenőrzése alá vonta a Móricz Zsigmond körteret is.

Csepelen és Angyalföldön egy-egy munkászászlóalj alakult.

Délután az esztergomi harckocsiezred állományából két lépcsőben harckocsikat és megerősítésképpen egy lövész-zászlóaljat rendeltek Csepelre a Vasmű védelmére.

október 28.

6 órakor a katonai parancsnokság az alábbi közleményt tette közzé: „Budapesten az éjszaka folyamán nyugalom volt. Fegyveres összetűzésekre nem került sor. A fegyveres ellenállók és a hadsereg megbízottai között az ellenállók kérelmére tárgyalások kezdődtek. A honvédelmi miniszter parancsára Budapest és az ország élelmiszerellátásában részt vesznek a néphadsereg alakulatai is.”

7 óra 30 perckor a rádió ismertette a honvédelmi miniszter közleményét: „A további vérontás elkerülése érdekében a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere és a budapesti egyetemi forradalmi tanács felszólítja a még fegyverrel ellenálló személyeket... adják át fegyvereiket. A honvédelmi miniszter biztosítja, hogy a fegyverek átadása után szabadon elvonulhatnak családjaikhoz vagy munkahelyükre.... Budapesten tegnap és ma éjjel néhány megmaradt kisebb fegyveres góc kivételével csend volt.”

Nagy Imrének a Corvin köz elleni támadás leállítására vonatkozó utasítása a magyar katonai alakulatokhoz nem jutott el. Hajnalban a szovjet katonai vezetés a támadást megindította, de a felkelők a szovjet harckocsikat megsemmisítették, és így a magyar gyalogság támadása elmaradt.

A Bem laktanyából kirendelt katonai erők reggel harc nélkül elfoglalták a Széna téri felkelő csoport harcálláspontját. A katonai őrséget a Széna térről még aznap visszavonták.

A Petőfi Akadémia őrsége az Akadémia előtt tüzet nyitott egy fegyveres felkelőket szállító gépkocsira. Több felkelő meghalt, néhányan megsebesültek.

Újpesten a katonák visszafoglalták a felkelőktől a tanácsházát és a technikum épületét.

Budapesten a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról a Józsefvárosi Telefonközpontba kirendelt tiszti csoport a délelőtti órákban tűzharcot folytatott a fegyveres felkelőkkel. A felkelők, miután meggyőződtek arról, hogy az épületet nem államvédelmi katonák őrzik, felajánlották a tűzszünetet. A tűzszünet megkötését a honvédelmi miniszter is engedélyezte.

13 óra 20 perckor a Kossuth Rádió közölte: „A Magyar Népköztársaság kormánya a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás érdekében elrendeli az általános, azonnali tűzszünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha őket támadják.”

15 óra 3 perckor a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter közleményét olvasták be a rádióban: „A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya tűzszüneti határozata alapján parancsot adott a csapatoknak az azonnali tűzszünetre... a tűzszünet az ország egész területére értendő és a hazánkban lévő minden csapatra vonatkozik.”

17 óra 25 perckor a Kossuth Rádióban Nagy Imre miniszterelnök nemzeti demokratikus mozgalomként értékelte az eseményeket. „A kormány a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendelte az általános, azonnali tűzszünetet, utasítom a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha megtámadják őket. Ugyanakkor felhívja mindazokat, akik fegyvert fogtak, hogy tartózkodjanak minden harci cselekménytől, és fegyverüket haladéktalanul szolgáltassák be. A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szervezünk, és az államvédelmi hatóságot megszüntetjük. Senkinek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt vett.”

17 óra 40 perckor az MDP Központi Vezetőségének üléséről kiadott közleményben elhangzott, hogy a testület „megtárgyalta a politikai helyzetet és a következő határozatot hozta: A Központi Vezetőség helyesli a Magyar Népköztársaság kormányának mai nyilatkozatát. Felhívja a párt minden szervezetét és tagját, hogy segítsék elő a nyilatkozatban foglaltak megvalósítását.”

Egyre több helyen indult meg a nemzetőr alakulatok szervezése. A hadsereg később segítséget nyújtott a szervezésben, a nemzetőrök kiképzésében, a fegyverzet és felszerelés biztosításában.

Janza Károly altábornagy honvédelmi és Münnich Ferenc belügyminiszter közös parancsot adott ki az állami címer eltávolítására és az új sapkarózsa bevezetéséig a nemzeti szalag kitűzésére. Az „elvtárs!” helyett a „bajtárs!” megszólítást vezették be, s december 31-i határidővel intézkedtek a nemzeti hagyományokat tükröző rendfokozati jelzésekre történő visszatérésre. (A Kossuth Rádió október 31-én már úgy közölte a parancsot, hogy a Kossuth-címert határozta meg sapkarózsaként.)

Forrás: magyarforradalom1956.hu/forradalom_10301.html

Kép: flagmagazin.hu/magyar_millenium/magyar_monarchista_program_1956ban

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.