Atilla Vérei Értékőrző Társulat Honlapja - Elfeledett értékeink nyomában
 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Őseink nyomában
Őseink nyomában : Őseink nyomában - A doni csata - VIDEÓ

Őseink nyomában - A doni csata - VIDEÓ

  2012.01.11. 21:55

A 2. magyar hadsereg (1942–1943)

 

Ez a cikk nem kifejezetten személyt mutat be, hanem egy hadsereget. A 2. magyar hadsereget, akik a Don-kanyarnál védték hazánkat és róluk is, mint sokan másokról megfeledkezik a mai magyar ember. Emléküket javarészt azok ápolják, akiknek valamilyen érintettsége volt a csatában, a túlélők, családtagjaik, leszármazottaik.  1943. január 12-én történt a Don-kanyarban a magyar pokol, ezért aktuális a téma, így a 70. évfordulója tájékán.


A 2. magyar hadsereg (1942–1943)

1942-től Magyarországon jelképesnek induló második világháború katonai részvétele nagyobb méreteket kezdett ölteni. A Szovjetunió elleni német hadjáratba való nagyobb arányú bekapcsolódása már Hitler határozott követelésére történt. A Barbarossa-terv meghiúsulása, valamint az 1941–42-es téli szovjet ellentámadás során elszenvedett pótolhatatlan személyi és anyagi veszteségek arra kényszerítették a német hadvezetést, hogy az 1942-re tervezett hadműveletekben nagyobb arányban vegye igénybe szövetséges hadseregeinek erejét. A teljes magyar hadsereget, majd annak felét követelve 1942. január 6–9. között Ribbentrop német külügyminiszter, január 20–22. között pedig Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht főparancsnokságának főnöke folytatott Budapesten tárgyalásokat a magyar vezetőkkel. A visszacsatolt területeket, az önálló magyar államiságot, hadsereget féltve, s valamiféle német retorziótól tartva a magyar politikai és katonai vezetés csupán a követelések mérséklésére törekedett.

 

 

Az 1942. január 22-én született, s írásba nem foglalt döntés értelmében a magyar hadvezetésnek kilenc gyalogdandárt, egy páncélosdandárt és egy repülőköteléket kellett a 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében kivezényelni a keleti hadszíntérre. A gyalogdandárok 1942. február 17-én általánosan a könnyű hadosztály elnevezést vették fel. A tárgyalások során nem tisztázták a kiküldendő hadsereg várható alkalmazási módját, annak területi és időhatárait, veszteségeinek pótlását, s Keitel vezértábornagy csupán fegyverzeti és felszerelési kiegészítésekre adott szóbeli ígéretet. Horthy a hadsereg parancsnokságával egyik legmegbízhatóbb tábornokát, a 26. tényleges szolgálati évét betöltött Jány Gusztáv vezérezredest bízta meg. Jány cselekvési lehetőségei a keleti hadszíntéren igen behatároltak voltak, hadműveleti-harcászati kérdésekben minden esetben az elöljáró német parancsnokságok döntései voltak mérvadóak.

 

 

A keleti hadszíntérre kiküldendő hadsereg alakulatainak szervezése már 1942 februárjában elkezdődött. Egy, az 1941-42-ben érvényes hadrendben nem szereplő, gondos válogatással összeállított hadsereg mozgósítására került sor. 207 ezer fős személyi állományának összeállításánál a minisztertanács 1942. január 26-i határozatához igazodva a magyar hadvezetést az a cél vezérelte, hogy a 2. hadsereg emberállománya egyenlően terhelje az ország egész területét, valamint minél kisebb mértékben érintse a Honvédség szempontjából legértékesebb, legjobban kiképzett korosztályokat. Ennek megfelelően a hadszíntérre kivonuló sorállomány nem haladhatta meg a Honvédség egész sorállományának 20%-át, a mozgósított alakulatok tartalékállományuk felét vehették igénybe, s a fennmaradó hányadot 30–45 év közötti póttartalékosokkal egészítették ki, valamint nemzetiségi (főleg román) és munkaszolgálatos csapatokkal.

 

 

Míg a 2. hadsereg emberanyagának összeállításánál a legértékesebb korosztályok kímélése volt a cél, fegyverzeti-technikai viszonylatban megpróbálták a lehető legjobban felszerelni a kivonuló alakulatokat. Fegyverzetüket és felszerelésüket a Honvédség összes alakulatától egyenlően elvont anyagból és a német hadseregtől remélt kiegészítésekre hagyatkozva állították össze. A 2. magyar hadsereg felszereltsége a magyar viszonyokhoz képest jó, azonban nemzetközi szinten gyenge volt, a katonák szakképzettsége sem érte el a megfelelő szintet. A magyar hadvezetés azonban bízott abban, hogy a hadjárat rövid lesz, és a németektől kapnak előbb-utóbb korszerűbb fegyvereket és felszerelést. Viszont az ígért német fegyverzeti és felszerelésbeli kiegészítések csak részben, főleg zsákmányanyagok átadása révén realizálódtak.

 

A 2. hadsereg alakulatainak mozgósítására, kiszállításuk sorrendjének megfelelően 1942. február 24-től került sor. Hat hetet szántak a csapatok összeszoktatására és kiképzésére. A keleti hadszíntérre történő kiszállításukra 1942. végén került sor.

 

 

A Kurszkig felvonuló, illetve az itt kirakott magyar kötelékek kisebb része harcok árán, nagyobb része pedig hosszú gyalogmenetben jutott ki 1942 júliusában és augusztusában a Donhoz. A magyar csapatok nem vettek részt nagyobb ütközetekben, hanem kitérő, visszavonuló hadműveleteket hajtottak végre. Ennek ellenére már ezekben a kisebb hadműveletekben kiütközött a magyar hadsereg gyenge felszereltsége, ami előrevetítette a katasztrófa lehetőségét. 

 

A Dont 1942. szeptemberében érte el a magyar hadsereg. Mivel a német hadvezetés elsődleges célja Sztálingrád bevétele volt, így a magyar katonák nemhogy normális felszerelést, még elegendő ételt, ruházatot és egyéb anyagi erőforrásokat sem kaptak. Az időközben elszenvedett veszteségek sem lettek pótolva (Az év végére a halottak, sebesültek és eltüntek létszáma elérte a 33 ezret). A 2. magyar hadsereg által kiépített arcvonal hossza irreálisan hosszú, ráadásul igen vékony volt, valamint a farkasordító orosz téllel is számolniuk kellett (-30-40 Celsius fok).

 

 

A hosszú menetektől és a kezdeti harcoktól kimerült magyar alakulatokat a német gyorscsapatok felváltása után azonnal védelmi állásba rendelték a Don folyó mentén. A 2. hadsereg 200 km szélességben meghatározott védelmi vonalát mindössze 18 gyalogezrede szállhatta meg, ennélfogva a védelem mélységben történő kiépítésére és megfelelő tartalékok képzésére egyáltalán nem volt lehetőség.

 

A Don mögé visszavonuló és a magyar hadsereg gyengéit hamar kitapasztalták a szovjet csapatok.

 

A Don menti hídfőcsaták alatt súlyos gyász érte Horthyt és családját. Az 1. vadászrepülő-osztály kötelékében frontszolgálatot vállalt idősebb fia, Horthy István tartalékos főhadnagy, kormányzóhelyettes augusztus 20-án Ilovszkoje térségében Héja típusú vadászgépével lezuhanva tragikus repülőbalesetet szenvedett.

 

1942 szeptemberében kismértékben a hátország is szembesülhetett a háború közvetlen hatásaival, mikor szovjet távolsági bombázó repülő kötelékek szeptember 5-re és 10-re virradó éjjel két ízben hajtottak végre bombatámadást a főváros ellen. E meglepetésszerű légitámadásokat azonban közel egy évig újabbak nem követték, s az ország lakossága látszólag továbbra is közömbösen viseltetett a hadszíntereken történő események iránt.

 

A doni hídfőcsatákat követően a 2. hadsereg csapatai az elért vonalban védelemre rendezkedtek be. 1942 őszén – a tavasszal kivonulthoz képest – egy személyi állományában, fegyverzetében megfogyatkozott, súlyos ellátási és utánpótlási gondokkal küzdő magyar hadsereg várta sorsának beteljesedését. Hazahozatalának, illetve kezdetben remélt gyors felváltásának lehetősége – a hadsereg védelmi feladatainak ellátása, valamint a várható német ellenkezés és újabb követelés miatt – a magyar politikai és katonai vezetésben fel sem merülhetett.

 

A 2. hadsereg sorsát meghatározó kérdésben a Kállay-kormány új elemekkel bővült bel- és külpolitikai törekvései érvényesültek. Az új kormány legfőbb politikai célkitűzése az volt, hogy – az egyre feszültebbé váló magyar–román viszonyra, s a bizonytalan külpolitikai helyzetre való tekintettel – az országot kivezesse a háborúból. Óriási teherként nehezedett rá a román vezetésnek Észak-Erdély és Székelyföld visszaszerzésére irányuló, egyre nyíltabban hangoztatott szándéka. Mindez arra késztette, hogy erőforrásainak nagy részét a háború befejeztével elkerülhetetlennek látszó magyar–román fegyveres konfliktusra tartalékolja. Lényeges elhatározása volt, hogy a honvédséget fejleszti, erősíti és az ország határainak védelmére összpontosítja. Véget kívánt vetni a keleti hadszíntérre történő további csapatszállításoknak is, azonban már 1942 őszén sem tudott kitérni az újabb határozott német követelések elől. 1943 januárjában az 1. és a 201. könnyű hadosztály került ki Ukrajnába, a magyar megszálló erők kötelékébe.

 

 

 

A magyar arcvonal ellen feltételezett szovjet támadás célja és iránya sokáig a teljes bizonytalanságban tartotta úgy a magyar 2. hadsereg-parancsnokságot, mint a felettes német  hadseregcsoport parancsnokságát. 1943. január első napjaitól azonban egyre inkább bizonyossá vált, hogy a közelgő szovjet támadás célja a rosszos–szvobodai vasútvonal birtokbavétele lesz. Az offenzíva megindítását a Donnál képzett hídfőikből várták, de a támadás időpontját, s konkrét irányait természetesen nem ismerhették.

 

 

1943. január 12-én megindult a várt szovjet támadás, s a sokkal jobban felszerelt, nagyobb harcértékű szovjet csapatok páncélosaik segítségével a hősies védekezés ellenére áttörték az arcvonalat, majd módszeres alapossággal bekerítették és megsemmisítették a magyar egységeket. A németek nem segítettek a bajba került magyar egységeken, mert az elkülönített egységeiket a Sztálingrádi csatatérre tartogatták. A magyarok számára viszont megtiltották a visszavonulást.

 

 

Az 1943. januári, februári súlyos veszteségek nagyságáról, s meglevő összegyűjtött létszámról 1943. február közepétől kezdtek folyamatosan jelentést tenni a csapatok. Hozzávetőlegesen 120 ezer főre tehető a 2. hadsereg közel egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során megsebesült, elesett, s fogságba esett honvédek száma.

 

A hiányos fegyverzettel, felszereléssel és téli ruházattal rendelkező magyar csapatok erőn felüli helytállást tanúsítottak a hadműveletek alatt. Megakadályozták, hogy a szovjet hadsereg egy lényegesen nagyobb méretű katlancsatába kényszerítse a doni arcvonalat védő seregtesteket. Egy-egy község vagy támpont napokig tartó védelme ugyan csak pillanatnyi részsikert eredményezett számukra, mégis nem várt akadályt jelentett a szovjet csapatoknak stratégiai elképzelésük teljes mértékű megvalósításában.

 

A 2. hadsereg hadműveleteiben részt vett alakulatokhoz hasonlóan néhány magyar megszálló seregtest is súlyos veszteséget szenvedett 1943 márciusában. Különösen vonatkozott ez a 105. és a 108. könnyű hadosztályokra melyeket a Közép-Hadseregcsoport parancsnoksága a 2. német tábori és a szintén német 2. páncéloshadseregek arcvonala között betört szovjet harckocsi- és gépesített seregtestek ellen vetett be.

 

A 2. hadsereg maradványainak hazahozatala először Szombathelyi vezérezredesnek Hitlernél tett 1943. február 1-jei látogatásakor került szóba. A Honvéd Vezérkar főnöke azzal a megbízatással érkezett Hitlerhez, hogy kísérelje meg kieszközölni a súlyos veszteségeket szenvedett csapatok hazahozatalát, s semmiképpen se járuljon hozzá újabb alakulatok kiszállításához. A tárgyaláson ezen kitűzött célok közül semmit sem tudott elérni. Hitler a hadsereg további frontszolgálatára és átszervezésére tett javaslatot, sőt a német csapatok leterheltségére való tekintettel a balkánra is kért magyar megszálló kontingenst.

 

A minisztertanács március 10-i, majd 30-i ülésén a balkáni katonai jelenlét gondolatát, mint a magyar érdekekkel össze nem egyeztethetőt elvetette, s ismét határozottan a 2. hadsereg hazahozatala mellett foglalt állást. Az volt az álláspontja, hogyha másképpen nem megy, akár újabb magyar megszálló hadosztályok kiküldése árán is, de megkísérli kieszközölni a 2. hadsereg hazahozatalát.

 

A 2. hadsereg hazahozatalának engedélyezésről 1943. március 28-án értesült a magyar hadvezetés (körülbelül 64 ezer ember a 207 ezer fős állományból, a többi elesett, megfagyott, vagy fogságba esett). Keitel közölte Szombathelyivel, hogy Hitler beleegyezését adja a 2. hadsereg maradványainak a hadsereg-parancsnokság kivételével történő hazaszállításába, ha helyette két új hadosztályt és 12 műszaki (építő) zászlóaljat küldenek ki. Ezt követően az április 7-én hozott végleges intézkedés értelmében a 2. hadsereg megmaradt töredékeinek ellenértékeként a 18. és 25. könnyű hadosztály került ki Ukrajnába, a „doni poklot” megjárt csapatok hazaszállítása pedig április 24. és május 30. között megtörtént.

 

A 2. magyar hadsereg, Don-kanyarnál történő megsemmisülése a magyarság 20. századi történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Az itt elszenvedett veszteség, később az ország védelmezésében vállalhatott volna szerepet. Viszont a német parancs megtagadása esetén az országot megszállták volna a német csapatok (ami később meg is történt).

 

A több mint 200 ezer fős 2. magyar hadsereg a következő főbb egységekből állt:

6 komáromi könnyűhadosztály, 7 soproni könnyűhadosztály, 9 könnyűhadosztály, 19 könnyűhadosztály, 20 egri könnyűhadosztály, 23 könnyűhadosztály, 10 kaposvári könnyűhadosztály, 12 könnyűhadosztály, 13 kecskeméti könnyűhadosztály, 1 páncéloshadosztály és 2 repülődandár.

 

Forrás: Szendrei László: Menny és pokol – Magyarország és a magyarság történetének sorsdöntő eseményei

mek.niif.hu/02100/02185/html/63.html

Kép:     mek.niif.hu/02100/02185/html/img/1_173a.jpg    

 
 
 
 
 
 
Indulás: 2011-12-14
 
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
 
 
Nyitóoldalunk képei

Nyitóoldalunk képeinek forrása a nemnemsoha.gportal.hu honlap. Köszönjük a szerkesztőknek, hogy engedélyezték az általuk hosszú időn át gyűjtött képek használatát!

A képek 1919. és 1944. között kerültek kiadásra, plakátokon jelentek meg.

 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!