Október 5.

„A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol‑e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.”

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író,költő, műfordító 1917. október 5-én látott napvilágot.

Október 6.

Emlékezzünk az aradi vértanúkra!
"A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem October  6-ka térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adatnak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!"
Kossuth Lajos

Október 8.

Bethlen István 1874. október 8-án született.
A két háború közötti Magyarország gazdasági felemelkedésében és stabilizálásában döntő szerepet játszó államférfi ,Keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. Meghiúsította IV. Károly király második visszatérését, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását.
A Trianon revíziójára is nagy hangsúlyt fektetett külpolitikájában.

Október 8.

1875-ben ezen a napon született Tormay Cécile.

Tormay Cécile 1918-ban létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét. A szervezet éveken át segítette a nők és gyermekek helyzetét, a II. világháború idején pedig önkéntes ápolónői szolgálatot szervezett.
1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhangúlag választották a Marie Curie halálával megüresedett székbe. Ez év július 16-i megnyilatkozásában itt is síkraszállt Trianon ellen. 1936-ban jelölték a Irodalmi Nobel-díjra, 1937-ben megosztva megkapta volna meg, de sajnos halála ezt megakadályozta.

"Olykor úgy érzem, nem csak a magam terhét viszem... Láthatatlan fájdalmas szálak fűznek össze minden történéssel, mindenki kínjával. Hordozom azt is, ami másoknak fáj, reménykedem abban is, ami mások reménysége. Menekülök minden menekülővel, lázadok minden lázadóval, ülök elítéltekkel a siralomházban, enyém is a mások utolsó éjszakája."

 

Október 9.

Az év első bora a Csabagyöngye.
Ez a bor a csabagyönygye nevű szőlőfajtából készül, Mathiász János nemesített 1904-ben. Korán érik, már július közepétől fogyasztható és erjeszthető.
A Csabagyöngye úgynevezett nulla érlelésű bor, az erjedést követően ugyanis néhány napon belül palackozásra kerül. Szeptember első dekádjában már palackozzák, így még a szüret igazi beindulása előtt kóstolható.

Október 16.

„Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ.”
Nyirő József (1889-1953 október. 16.)

Október 17.

Deák Ferenc
(Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.)
Államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.

Október 20.

A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa Balassa Bálint (1554. október 20. - 1594. május 30.).

Október 22.

Sztálin szobordöntésére így emlékezik vissza Schwarcz Gusztáv, '56-ban 18 éves, sportoló:
„Hatodszor is mentem, és hatodszor is ráraktam a kötelet. Mind a két csizmája körbe volt vágva már. A szoborral csúszkáltam jobbra- balra, a tömeg kiab...ált, már a tömeg féltett, hogy jövök a szoborral, mivel olyan nagy volt a lengés. Az emberek már annyira bele voltak melegedve a döntésbe. Mikor leértem, az egyik ember azt mondja, hogy "Na fogadjunk, hogy most ez a szobor lejön érte!" - Volt egy orosz órája, és letette a földre. Azt mondja: „Fogadjunk, hogy ezt föl fogja venni most a szobor!” - Persze mi röhögtünk mindnyájan, hogy hát milyen hülyeség. A szobor előtt lent van az óra. Húzzák a szobrot. Az, a könyökbe hajtott jobb kezével ide-oda mozog. Végre megrogyik a jobb lába, egyenesen dől le, és mintha nyúlna le az óráért. ...Az óra megállt, mikor a szobor összetörte. Itt nincs hazugság. Mindenki, aki ott volt, tudja, hogy ez a pontos idő.”

Október 23.

Örkény István: Levelek egy percben
„1956. október 23-án este 11-kor indultunk a Rádió elfoglalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány éljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a Sándor utcán a Rádió felé…
Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dühünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabáltunk: „Menjünk tovább előre /Ne hallgassunk Gerőre”. Mentünk is előre. Az első halott – egy ezredes teste – ott feküdt a Puskin utca kövén.

Mint a vasat a vas, úgy vonzotta ez a nem élő test a sok tízezernyi élőt. Mentünk, mentünk, míg el nem dördültek az első sortüzek. Mondják, hogy a jó katonaló nem lép holttestekre.

Mi rosszabbak voltunk a lovaknál: futtunkban rátapostunk saját halottainkra. De ugyanakkor egy ismeretlen, aki majdnem föllökött a rohanásban, visszaszólt: „Pardon, bocsánat”. A Múzeum-kertben a menekülők kikerülték a virágágyakat, de az utcára érve felgyújtottak két autót. Ezeket jól összeszidtuk, mert még egyikünk se tudta, hogy már felkelők vagyunk.”

Október 24.

Bálint Ágnes (Adony, 1922. október 23. – Budapest, 2008. október 24.)
Ha klasszikus magyar mesesorozatokat nézünk, nem árt, ha tudjuk, hogy mögötte íróként, szerkesztőként, vagy dramaturgként biztos, hogy ott találjuk Bálint Ágnest, ami a gyakorlat rideg nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a forgatókönyvet ő írta, az ötletek tőle származtak, és a legalkalmasabb alkotókat is ő választotta ki. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy nélküle nem született volna meg az a mesefilm-kultúra, ami valamikor Magyarországon virágzott.

Reményik Sándor

Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.
 

A menekülő

Ha menni kell, magammal sokat vinnék,
Az egész édes, megszokott világot,
Rámástul sok, sok kedves drága képet
... És egy pár szál préselt virágot,
Vinnék sok írást, magamét, meg másét,
Sok holt betűbe zárt eleven lelket,
S hogy mindenütt nyomomba szálljanak:
Megüzenném a hulló leveleknek.

Vinném az erdőt, hol örökké jártam,
Hintám, amelyen legelőször szálltam,
A keszkenőm, mivel rossz másba sírni,
A tollam, mert nem tudok mással írni,
Vinném a házunk, mely hátamra nőtt
Az utca kövét küszöbünk előtt!

 

Vinném az erdőt, hol örökké jártam,
Hintám, amelyen legelőször szálltam,
A keszkenőm, mivel rossz másba sírni,
A tollam, mert nem tudok mással írni,
Vinném a házunk, mely hátamra nőtt
Az utca kövét küszöbünk előtt!

Vinném… én Istenem, mi mindent vinnék!
Én Istenem, mi minden futna át
Gyötrődő lelkem alagútjain -
Olvasgatnám az ablakok sorát,
Simogatnám a fecskefészkeket,
S magamba színék minden verkliszót,
Mint bűbájos, mennyei éneket…

Utánam honvággyal tekintenének
Az ajtók mind, és mind a pitvarok,
Szeretnék mindent, mindent magammal vinni -
És mindent itt hagyok.

Ezen a napon született Kálmán Imre. Az ő nevéhez fűződik a Marica grófnő, A cigányprímás és az egyik leghíresebb magyar operett: A csárdáskirálynő. 2002 óta a mai napon ünnepeljük Magyar Operett Napját.
Mi egy vidám részlettel emlékeznénk rá a Marica grófnőből.

Október 25.

Kazinczy Lajost a tizennegyedik aradi vértanúként szokás emlegetni.
A közismert aradi 13 mellett 1849. október 25-én ugyancsak Aradon végezték ki a nagy nyelvújító fiát, Kazinczy Lajos ezredest is. Agyonlőtték. Kivégzésekor néhány nappal múlt huszonkilenc éves.

Thuróczy János, az első világi történetíró.
1488-ban nyomtatásban megjelent Magyarok Krónikája című műve.
Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe... másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Magyarország történetét 1487-ig dolgozta fel.Thuróczy műve szolgált nyersanyagul és kiinduló pontul a 15. század végi két humanista történetíró, Ransanus és Bonfini feldolgozásaihoz. Beatrix királyné még a mű megjelenésének évében megbízta Petrus Ransanust, hogy humanista szellemben dolgozza át a szöveget. Mátyás nem sokkal később ugyanezzel a feladattal Antonio Bonfinit bízta meg. Az elkészült humanista átdolgozások háttérbe szorították Thuróczy művét.

Október 27.

Tolnay Klári, magyar színésznő
(Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27)
Tolnay Klári, kétszeres Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész évtizedeken keresztül, töretlen és sikeres színészi pályafutása alatt meghatározó alakja volt a magyar színházi életnek. Sok műfajban kiemelkedőt alkotott és mindvégig a közönség kedvence maradt.
Rengeteg filmben játszott mint a Meseautó, Déryné, Rokonok, Légy jó mindhalálig, sokat el lehetne sorolni.

A nyelvújító Kazinczy Ferenc.
(Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.)
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot”- írta Kazinczy Ferenc, aki egész életében igyekezett jobbá tenni a magyar nyelvet.

Október 28.

Hatvany Lajos, Nyugat egyik szerkesztője.
(Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.)
Gazdag gyártulajdonos családban nőtt fel, ahol szerették és támogatták a magyar kultúrát. Egész életét a művészetek, elsősorban a magyar irodalom anyagi és erkölcsi támogatásának szentelte. Felkarolta a tehetséges, újító írókat, költőket. Szoros barátságban állt Ady Endrével. Tóth Árpádot, József Attilát, Markovits Rodiont, Lesznai Annát és az irodalom számos más nagyságát pályájuk kezdetétől erkölcsileg támogatta, de akinek arra szüksége volt, anyagilag is.

Október 30.

Gárdonyi Géza (Ziegler Géza)
Kilencven éve, 1922. október 30-án hunyt el az "egri remete“ a "hallhatatlan"!
író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

"A halál nékem nem fekete börtön,
nem fázlaló, nem is rút semmiképpen:
... egy ajtó bezárul itt-lenn a földön,
s egy ajtó kinyílik ott-fenn az égen, -
ez a halál."

Október 31.

Gróf Tisza István
úgy halt meg ahogyan élt: magyar férfihoz, Tisza Istvánhoz méltóan.
"nem akarom magammal vinni a veszélyt senkinek a házába; sohasem bujkáltam életemben s úgy akarok meghalni, amint éltem”.
Gróf Tisza Istvánt az első világháború utolsó napjaiban lőtték le saját budapesti házában. Tudta hogy merénylet készül ellene de nem menekült el felesége kérése ellenére sem.
Az országházban vasakarattal, elszántan a nemzet érdekeit képviselte, ellenzéki képviselői többször fenyegették sőt a Tisztelt Házban rá is lőttek miközben elnökölt az ülést azonban nem oszlatta fel, folytatta tovább miután kivezették a szerencsére elhibázott lövést leadó merénylőjét. Károlyi Mihály szívből gyűlölte és megesküdött arra, hogy végezni fog Tiszával. Előtte azonban gyűlölet propaganda hadjáratba kezdett a Nemzeti Tanács. A pesti álmagyarok az őszirózsások, a katonaszökevények akik kultuszt csináltak a gyávaságból,a pénzvágyuk, a külföldi majmolásukkal ezeket lehetett bőszíteni a férfi, a becsület a magyar az egyszerű és igaz Tisza és pártja ellen, a hazafiak ellen.
Párhuzamot lehetne vonni más korok történéseivel, nem kell messzire visszamenni. igaz?

Forrás: facebook.com/bazsarozsakulturalisoldal

Kép: hajduszoboszlo.eu/