Március 10. Negyven vértanú

Negyven római katona szenvedett vértanúhalált 320-ban e napon keresztény hite miatt. Jeges vízbe vetették őket.

Sok vidékünkön, e napon fejezték be a téli szövés-fonást. A szőlőművesek a szőlőföldjük négy sarkában jelképes tőkemetszést végeztek. Göcseji megfigyelés: „Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.”

Március 12. Gergely napja

Gergely napja tavaszkezdő, meleg váró nap. A gyerekek acélt és tűzkövet tartva a kezükben, e szavakkal köszöntek be a házakhoz: „Acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek.” Az acélt úgy dobták a földre, hogy egy darabig forogjon. Ezzel a tavaszba forduló Napot akarták jelképezni.

A szőlőt is ilyenkor metszették, mert úgy tartották, hogy ezen a napon metszett tőkéről majd sok szőlőt szüretelhetnek le. E napon vetették a búzát, rozst, hüvelyeseket s a palántás növényeket is.

Nagy Szent Gergely a VI-VII. század fordulóján élt, bencés szerzetes volt, majd római pápa lett. Egyháztanító és doktor volt, a középkori európai műveltség megalapozója. Nevéhez fűződik a „gergelyezés” vagy „gergely-járás” szokása. A játékot eredetileg három diákgyerek adta elő: egy püspök és két káplánja. A többi gyerekek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviseltek. A gyermekpüspök a templomban versbeszedett prédikációt mondott, majd tavaszköszöntő seregével bejárta a várost. Az ünnep egyúttal a diákok tavaszi félévének kezdete is volt, amikor új társakat toboroztak.

Március 15. Nemzeti ünnepünk

Az 1848-1849-es szabadságharcról emlékezünk.

Március 17. Patrik, Gertrúd napja

Szent Patrik az ír nép térítője és védőszentje. Patrik napját hazánkban a győri székesegyház ünnepli meg, ugyanis Írországból hozott ide egy püspök egy Mária-képet, amely a hagyomány szerint 1697. március 19-én vérrel verejtékezett.

Szent Gertrúd a VII. században élt, egy frank udvarnagy lánya volt. Ő volt a zsendülő vetés gondozója, s az ő áldását kérték a kerti munkára. Régen az ő ünnepén fejezték be a benti asszonyi munkát: a szövést, fonást.

Március 19. József napja

Szent József Szűz Mária jegyese, később férje, a gyermek Jézus nevelőapja. Több európai nép is védőszentté választotta őt. A jó halál, a házasság, a család, az árvák, a favágók, az asztalosok és a koporsósok védőszentje.

József napja tavaszkezdő nap, már semmi sem akadályozhatja meg az újulást. Szent József napja a szőlőnyitás ideje: „Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad.”

Egyes vidékeinken a marhát ezen a napon eresztik ki először a legelőre. Sok helyen József engedi ki a méhrajokat, e szavakkal: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe’ induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.” E napon kezdik el a kerti munka javát. József meleghozó: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

Március 21. Benedek napja

Érdy-kódexben lelhető legendájában Subiaco egyik sziklabarlangjában böjtölt három esztendeig.

A göcsejiek azt tartják, hogy Benedek engedi ki zsákjából a meleget. Az Alföldön, e napon hagymát duggattak, amelyet „benedöki hajma” névvel illettek. Bertalan napján szedték föl. Termésfakasztó nap a fűre, termőnap, ültető idő fokhagymára. Dörgésével szárazságra utaló negyvenes nap.

Forrás: Czárán Eszter Világnak Világa

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03

Kép: jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/marcius__bojtmas_hava__tavaszelo__kikelet_hava