Magyar találmányok
2012.02.04. 17:44
Magyar találmányok III.
Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.)
-TELEFONKÖZPONT: 1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, mely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg, és kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét.
A telefonközpont kiépítéséig a feltaláló, Puskás Tivadar rendkívül hosszú utat tett meg, mely során egy elszegényedő székely nemesi családból a bécsi Theresianumba, majd a Műegyetemre került, tanult Londonban, és egy rövid ideig kutatott a Coloradóban kitört aranyláz kincskeresőivel is. Puskás első ötlete egy távíróközpontra vonatkozott, amit első amerikai útjáról hazatérve, nyugat-európai mecénások segítségével próbált megvalósítani, de kevesen támogatták terveiben. Miután 1876-ban Alexander Graham Bell feltalálta a telefont, Puskás visszatért az Újvilágba, és előbb Bellnél, majd a telefon hatékonyságát megnövelő Thomas Alva Edisonnál próbálta népszerűsíteni ötletét, az új készülékhez módosítva ötletét. Az első telefonközpont 1878-ban, a Connecticut állambeli New Havenben jött létre, a magyar feltaláló a pedig először Párizsban, majd 1881-ben Budapesten alakította ki a megálmodott rendszert. Puskás találmánya feloldotta azt a káoszt, amit az egymással párba kötött készülékek szövevénye okozott, nem csak több telefonbeszélgetés egyidejű lefolytatását, hanem a kábelek egyszerűsítését és ésszerű rendezését is lehetővé téve.
A létrehozott manuális telefonközpontba befutó vonalak egy kezelőfalra érkeztek, ahol a beérkező hívást az ún. esőlemezek (ezek leesve megmutatták a hívó címét és számát), majd világító lámpák jelezték. A központos felvette a hívást (a halló kifejezés Edison szerint nem az angol hello, hanem a magyar hall szóból származik), majd a hívó kérésének megfelelően kapcsolta a táblán a másik készüléket, a hívás végén pedig bontotta a vonalat. Ahogy az előfizetők száma szaporodott, a telefonközpontok növekedésével egy kezelőre – általában nőket alkalmaztak ebben az állásban – 200, majd 600 vonal jutott. A robbanásszerű növekedést mutatja, hogy az első világháború idején a Teréz-központba már 18 000 vonal futott be. Puskás Budapest után más nagyvárosokban (pl. Zágráb, Fiume, Nagyvárad) is megkezdte a központok kiépítését, miközben öccsére, Ferencre bízta a budapesti hálózat kezelését, ami a testvér halála után ismét az ő kezébe került. Baross Gábor kereskedelmi és iparügyi miniszter 1886-ban döntést hozott a telefonközpontok államosításáról, Puskás Tivadarnak adva őket bérbe.
-TELEFONHÍRMONDÓ (a rádió őse): Számos vita zajlott azzal kapcsolatban, hogy valóban Puskást tekinthetjük -e a telefonközpont feltalálójának. Ezt először az 1911-ben Magyarországra látogató Edison állította, korábban sem Puskás Tivadar, sem a halálakor írt nekrológok nem nevezték őt feltalálónak. Telefonközponttal, vagy anélkül, Puskás Tivadart mindenképpen feltalálónak tekinthetjük 1892-es ötlete, a telefonos hírmondó szabadalmaztatása révén, mely a modern rádióműsorok prototípusát adta, és a világon először a magyar fővárosban működött.
A hazai rádiózás kialakulása Magyarországon másképpen ment végbe, mint a környező országokban, Puskás Tivadarnak a Telefonhírmondó gondolatának megvalósulása következtében. Büszkék lehetünk arra, hogy nálunk Budapesten, Puskás Tivadar jóvoltából már 25-30 évvel a vezeték nélküli rádiózás megindulása előtt. Ugyanis, amit a vezeték nélküli rádiózás megteremtett, azt a Puskás Tivadar Telefon-hímondója vezetékek segítségével valósította meg. Amikor Edison munkatársa volt, még Edison a telefonban csak két ember közötti összekötetés eszközét látta, Puskás már a tömegek ugyanabban az időben történő érintkezésének megvalósíthatóságát látta meg benne.
Puskás Tivadar, Magyarországon 1893-ban szervezi meg az önálló stúdiót és 1893. február 15-én szólal meg első alkalommal a Telefonhírmondó, amelynek központja a Magyar utca 6. számú ház néhány szobácskája. Kezdetben nem rendelkezett önálló vezetékhálózattal, ezért a Telefonhírmondó szolgáltatását csak a telefontulajdonosok hallgathatták úgy, hogy a postaközponttól kérni kellett a telefonhírmondó kapcsolását. Gyors fejlődésnek indul a szolgáltatás. Önálló hálózatot építenek ki, az előfizetők száma folyamatosan emelkedik, 1900-ban 6 437 előfizetője van. A szolgáltatás beindulásakor még nem ismerték a rádiócsövet és így az erősítőt sem, csupán a szénmikrofon jelét továbbították a kiépített vezetékhálózaton. Ezért a bemondóknak sokszor igen hangosan kellett beszélniük, hogy egyáltalán érthető legyen az elhangzott szöveg. Az 1910-es évek közepétől már erősítőt használnak, amely lehetővé teszi más műsorok, hangversenyek, helyszíni közvetítését is. Az évek folyamán Telefonhírmondó többször kerül nehéz gazdasági helyzetbe.
Puskás Tivadar váratlan halála után Popper István fejleszti tovább a telefonhírmondót.
Jedlik Ányos (1800. január 11. - 1895. december 13.)
1800. január 11-én született Jedlik István néven, a Komárom megyei Szimőn.
1817-ben a Szent Benedek-rend növendékei közé lépett. Ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta és mint újonc, felvette az Anianus, Anián, magyarosan Ányos névet.
-VILLANYMOTOR: 1818-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt a döntő lépés életében. Kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. 1827-ben huszonhét éves korában feltalálta az első elektrodinamikus, áram-áram kölcsönhatáson alapuló motort. A forgony (villanymotor) nevet adta neki.
1856-ban Bécsben tartották vándorgyűlésüket a Német Természetvizsgálók, Jedlik elment és bemutatta a javított Bunsen-elemet, valamint az általa feltalált forgonyt (elektromotort).
El is érte, hogy néhány ezután írt tankönyvbe bekerült a neve, mint a villanymotor egyik feltalálójáé.
-SZÓDAVÍZ: 1828-ban győri tartózkodása alatt fedezte fel Jedlik a szódavíz készítésének a módját. A felmerülő problémákat (pl. a gáz minél jobb elnyeletése) jó gyakorlati érzékkel oldotta meg. Az 1820-as évek végén már ellátta a rendházat szódavízzel.
-DINAMÓ: 1861-ben írta le a dinamó-elvet.
A világon először Jedlik Ányos ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztését létrehozni és fenntartani.
Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt.
Dobos József (1847.január 18. - 1924. október 10.)
A Dobostorta a legendák szerint 1885-ben egy Dobos József nevű cukrászmesternek illetve inasának köszönhette megszületését. A vajat köpülő inas ugyanis porított süvegcukrot tett a vajba só helyett. Ezt a mester fejlesztette tovább vajas krémmé. Ez lett a Dobostorta alapja, amely 5 réteg piskótalapból, vajas csokoládékrémből, valamint a tetején roppanós karamellből tevődik össze. 1885-ben az első Budapesti Országos Általános Kiállításon nagy sikert aratott ezzel az újszerű finomsággal. Az eredeti receptet 1906-ig megőrizte, amikor is átadta azt a fővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének azzal a megjegyzéssel, hogy az eredeti recepthez bárki hozzáférhessen.
A dobostorta felkerülhet a hungarikumok listájára.
-Érdekesség: Nemzetiségi törvény: 1868-ban a világ első nemzetiségi törvényét Magyarországon vezették be.
Forrás: www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1881_majus_1_puskas_tivadar_uzembe_helyezi_a_budapesti_telefonkozpontot/
www.radiomuseum.hu/hradk_m.html
www.teszta.hu/?p=335
www.feltalaloink.hu/tudosok/jedlikanyos/html/jedanyindex.htm
Kép: fokusz.info/index.php?cid=1224723513&sid=1642703365
|