A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek

• Magyarországon termett gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készülnek
• 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak.
• minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek

2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka megnevezést Ausztria négy tartományán kívül (ahol csak a "barackpálinka" név használatára megengedhető) kizárólag Magyarország alkalmazhatja termékeire. A pálinka attól kezdve hivatalosan is hungarikum.

Pálinkának csak azok a gyümölcs- és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

Boza ősi magyar ital, mely a kölesből erjesztett italt jelentette. Maga a szó kun eredetű. A szóval kapcsolatosan kialakult a frazeológia is. Ezt láthatjuk, a Föléled, mint a bozacibere szóláshasonlatban. A szó újabb összetétel részévé vált a bozaser alakban, amely már a megcsapolt csertölgy iható levét jelentette, s virics változatban is használatos volt. A megcsapolt nyírfából nyert folyadék a nyírlé, nyírvíz, csiger a Székelyföldön és a Palócságban terjedt el. Édös virics folyik a fából sor szerepel az egyik székely népdalban.

A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné köszvényét gyógyították aqua vitae -vel, azaz aqua vitae reginae Hungarie „magyar királyné életvize”. Mátyás korában a borszesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel nevezték meg a gabonából készült párlatokat. A XVII. századtól használják a pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére.

A pálinkafőzésnek a történelmi Magyarország minden területén nagy hagyománya van. A székelyek által főzött szilvapálinka híres magas szesztartalmáról. Igazi székely különlegesség a köményes szilvapálinka, amelyet úgy készítenek, hogy a tiszta szilvapálinkához pörkölt, majd kevés vízzel feltöltött kristálycukor és fűszerkömény leszűrt oldatát adják hozzá. E recept népi zsenialitása abban rejlik, hogy az alkohol májat károsító hatását a kömény, mint a máj méregtelenítését segítő gyógynövény valamelyest ellensúlyozza.

A 60—110 literes kis üstökben főzött pálinkát a pálinkafőző házakban (Erdély), a pálinkafőző kunyhókban (Nyugat-Dunántúl) és a kukollákban - kukullókban (Balaton-felvidék) végezték. Az első főzés volt az öregelés, aminek eredménye a plávis, pelávis, peláviz. Az első 2—3 dl méregerős pálinka neve: leves, sárkány. A kifőzött pálinkát fahordóban tárolták. Erdélyben berbence volt a neve. Használták még a csobolyót is (lapos fahordó). Zalában a bucska - bucsku (9 literes hordó), Zemplénben berbence volt használatos.

A pálinka fajtái: kisüsti pálinka (1000 liter alatti réz üstben főzött pálinka), érlelt pálinka, ágyas pálinka, törkölypálinka, gyümölcspálinka ( szilva-, barack-, eper-, körte-, alma-, cseresznye-, vegyes gyümölcs pálinka), vadgyümölcspálinka (vadalma-, vadcseresznye-, vadkörte-, bodza-, csipkebogyó-, kökény-, sompálinka).

A pálinka főzésében a paraszti gazdálkodásra jellemző takarékosság és gazdaságosság fontos szerepet játszott. Törekedtek arra, hogy ne vesszen kárba az elhullott gyümölcs, s nem utolsó sorban az is, hogy otthon sokkal olcsóbban történt a kifőzés, mint a főzdében. Saját szükségletre, szomszédok, barátok, vendégek kínálására használták.

A magyar pálinka napja: december 6-án van. Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentje.

Különleges „pálinkák”:

Hagymapálinka, paprikapálinka, rozsólis, dudibrendi, fenyővíz, fokhagymás pálinka.

Ezek többségét csak a népnyelv és hagyomány szerint nevezünk ma is pálinkának. Nem szabad elfelejteni, pálinkának csak meghatározott eljárással előállított gyümölcspárlat nevezhető.

A Kecskeméti barackpálinka

Hazánkban a védett eredet-megjelölésű földrajzi oltalom alatt álló termékek közé jelen pillanatban nyolc pálinka tartozik: a Békési szilvapálinka, a Göcseji körtepálinka, a Gönci barackpálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Szatmári szilvapálinka és az Újfehértói meggypálinka. A Kecskeméti barackpálinka 2000-ben kapta meg ezt a különleges védelmet.

A Kecskeméti barackpálinka alapanyagául szolgáló kajszibarack a Kiskunsági Homokhátság területén termeszthető. Ez a terület: Ballószög, Bócsa, Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpjakab, Helvécia, Hetényegyháza, Izsák, Jakabszállás, Kerekdomb, Kerekegyháza, Kunszállás, Kisfái, Makó, Lajosmizse, Lakitelek, Nagykőrös, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszabög, Tiszakécske, Városföld.

A kajszibarack kiváló, különleges tulajdonságait az említett fajtamegkötésen kívül, az adott termesztési körzet speciális ökológiai tulajdonságai biztosítják. Ezen vidéken a napfényes órák száma a vegetációs időszakban eléri az 1770 órát.

Kezdetben csak mellékesen a szőlőtövek közé ültetett gyümölcsös egyes években többet jövedelmezett, mint a szőlő. 1930-ra már 356 000 darab kajszibarackfát számoltak meg a környéken. Egyes feljegyzésekben utalásokat találunk arra, hogy ezen a vidéken már 1600-as évek végén is végeztek pálinkafőző tevékenységet.

Az igazi hírnévhez vezető kapu 1935-ben nyílt meg, amikor VIII. Edward angol trónörökös magyarországi látogatása alkalmával Kecskemét város szeszfőzdéjének egy 1926. évi barackpálinkáját megkóstolva az alábbiakat mondta: „Ez szódával jobb, mint a whisky, teába jobb, mint a rum.”

Forrás: Balázs Géza, A magyar pálinka Aula Kiadó, Budapest, 1998. 168 lap

http://miapalinka.blogspot.com/

http://4cent.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=70:nemzeti-ertek-eredetvedett-palinkak-4-resz&catid=6:hungarikum&Itemid=7

Kép: ujpalinkafozok.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.