Hagyományőrzés, népszokások, kultúra |
|
2013.05.30. 20:24 |
Magyar táj- és néprajz VI. - Tolna-Baranya tája, kultúrája
„A Somogyi-Zalai-dombság átnyúlik Tolnába és Baranyába is, ám ezt a tájat már a Mecsek, és lenn délen a Villányi-hegység uralja. A mediterrán hatások nemcsak az éghajlatban, hanem a táj arculatában, a növényzetben, az építkezési módban, sőt az emberek viselkedésében is megmutatkoznak. Délen a Dráva, keleten a Duna határolja e vidéket, északon és nyugaton három néprajzi tájegysége, a Zselicség, a Völgység és a Sárköz, amelyek révén átnyúlik Somogyba, illetve a Mezőföldre. A negyedik néprajzi tájegység, az egykéző Ormánság a Dráva mentén található, s - akárcsak a közelében fekvő Mohács - a magyar pusztulás szimbólumává vált.”
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra |
|
2013.01.31. 12:48 |
Magyar táj- és néprajz V. - Budapest és kultúrvilága
„Budapest a Kárpát-medence szívében, a Duna két partján fekszik. Itt van találkozási pontja az ország három nagytájának: az Alföldnek, a Felföldnek és a Dunántúlnak. A térség legfontosabb gazdasági, igazgatási, oktatási, tudományos, kulturális, közlekedési és turisztikai központja. Több mint kétezer év óta lakott terület. A rómaiak idején, a mai Óbuda területén Aquincum Buda nevét - egy monda szerint - Attila hun uralkodó e tájon szállást vert Bleda (Buda) nevű bátyjáról kapta.”
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra - 190 éves a magyar Himnusz - a magyar kultúra napja - VIDEÓ |
|
2013.01.21. 15:08 |
190 éves a magyar Himnusz - a magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra - Szilveszter, Újév |
|
2012.12.31. 13:13 |
Szilveszter, Újév
Az év utolsó napján régente sem hiányozhatott a zajongás, amit többnyire kongózásnak hívtak, ami részben fölhívta az emberek figyelmét, hogy mégiscsak az év utolsó napjához értek (nem úgy történt, mint napjainkban!); részben pedig a bajt volt hívatott elzavarni a már elrongyolt óév utolsó s a még folttalan újév első pillanataitól.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra - Karácsony |
|
2012.12.25. 10:22 |
Karácsonyi népszokások
A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. A szentestét megelőző négy ünnepi vasárnap és szentek névnapjai (András, Borbála, Miklós, Tamás, István, János) tartoznak bele. Fenyőágból, szalmából, négy gyertyából díszített koszorút készítenek, majd e gyertyákat, az egymást követő négy adventi vasárnap gyújtják meg.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra - Mikulás |
|
2012.12.25. 10:20 |
Mikulás, Miklós napja (dec. 6.)
Szent Miklós eredeti legendája
Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek Nagybátyjához, Patara város kolostorába költözött. Felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra |
|
2012.12.02. 21:15 |
Advent
András napjához legközelebb első vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra |
|
2012.08.15. 15:09 |
Nagyboldogasszony (augusztus 15.)
Nagyasszony, Mária mennybemenetelének, mennybe vételének és egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság).
Nagyboldogasszony nyolcadába, Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet, – ezért a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra - VIDEÓ |
|
2012.07.06. 14:51 |
Magyar táj- és néprajz IV. - Balaton vidéke és kultúrája
„Magyar tengernek” is becézik sokan Európa legnagyobb meleg vizű tavát, a Dunántúl szívében nyugvó, 598 km2 kiterjedésű Balatont. A tó hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, a legkisebb pedig ennek egytizede 1,5 km a Tihanyi-félszigetnél, amelynek előterében található a 11,5 méter mélységű tihanyi kút, a tó legmélyebb pontja. A tó átlagos mélysége mindössze 3 méter, az északi parton gyorsan mélyül, a homokosabb somogyi parton olykor hosszas gyaloglás után is csak derékig ér a víz. Ezért ezt a partszakaszt a gyerekek és a gyerekes családok kedvelik.
|
|
Hagyományőrzés, népszokások, kultúra |
|
2012.05.28. 10:11 |
Magyar táj- és néprajz III. - Alpokalja és Őrség
„Az Alpokalját a Keleti-Alpok két nyúlványa, a Soproni- és a Kőszegi-hegység, a Vasi-hegyhát, a Kemeneshát, a Vend-vidék és a Felső-Őrség alkotják. A csapadékban gazdag, bükkösökkel és fenyvesekkel borított hegyvidék, a lankásabb hegylábak kitűnő adottságú szőlő- és bortermő vidékek, illetve üdülőhelyek.”
|
|
|