Ekkor hág tetőfokára a farsangi mulatozás, hiszen holnapra már hamvazószerda, a böjt kezdete.

A Székelyföldön ilyenkor több faluban eljátsszák Konc király és Cibere vajda verekedését, amelyben Cibere győz. Hogy miért? A két ember két időszakot jelképez: Konc a hús, a farsang időszakát jelöli. A cibereleves egyszerű, hús nélküli, böjtös étel, így Cibere vajda a böjt időszakát jelképezi.

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

Húshagyó, régiesen húshagyat, szerte Vasban, Zalában húsajó, huszjó, húshajó, hushajó, hadifalviak ajkán húsagyó, húsagyat, északi csángókén húshagyás, tréfás székely szóval csonthagyat, másként farsangháromnapok, háromnapok, farsang farka, Várgesztes, Vértessomló német népének ajkán heilige drei Faschingstag, Nagymányokon viszont heilige Fasching: a farsangi időszak három utolsó napja. Vigiliája a Lányi-kódex szerint a húshagyószombat. Lehetséges, hogy a szó a népnyelvben még ma is él, bár tudomásunk szerint nem jegyezték föl.

Március 5.

Hamvazószerda

A nagyböjti időszak kezdete.

Hamvazószerdán kezdődik a 46 napos böjt. A templomban e napon előző évben szentelt barka hamujával hinti meg fejünket vagy homlokunkat a pap, és e szavakat mondja: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy s porrá leszel.”

Régi nyelvemlékünk a Halotti beszéd 1150 körül íródott, temetési beszéd volt. Abban is arról olvashatunk, hogy az ember por és hamu.

Március 9.

Nagyböjt kezdete

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

Nagyböjt, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. Középkori magyar nyelvhasználatban gyökerező nevük máig él idősebb népünk ajkán.

A böjt, népnyelvi alakjában bűt szó megbecsülendő régiségünk, hiszen még a magyar nyelv szakrális pogány rétegéből került át a keresztény szóhasználatba.

A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Ennek az épületes, önmegtagadó életnek számos példája és nyoma maradt fenn népünk körében, mutatván azt, hogy a jókedvű áldozatban öröme telik. Mutatja azonban azt is, hogy a nép vallásos életében is döntő a hagyományok kultusza. A hivatalos enyhítések következtében már nem volna kötelezve a szigorú böjtre, különleges kikötésekre, de apáinak jámbor élete megszentelte, és így ő is a legújabb időkig megtartotta őket. Nálunk is akadtak még a múlt század végén is faluk, illetőleg paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot vettek magukhoz. Még tejnéművel sem éltek. Nem zsírral, hanem olajjal főztek. Annyira mentek, hogy a böjtös eledelek számára több helyen, még nem is régen, külön edényeket használtak. Kiszombor helyi hagyománya szerint a nagyböjt péntekjein még főtt ételt sem ettek.

Ókeresztény regula szerint a húsfélék mellett lacticinium, keleti, görögkatolikus szóhasználat szerint fehér eledel (tej, túró, vaj, sajt, tojás) sem kerülhetett ilyenkor a hívek asztalára.

Mi a böjt?

Megtartóztatjuk magunkat testünk vágyaitól: nem fogyasztjuk kedvenc ételeinket, egyszerűbb, szegényesebb életet élünk. Hamvazószerdán és a böjti idő péntekein nem veszünk magunkhoz húst (katolikusok), s a két szigorú böjti napon hamvazószerdán és nagypénteken csak három alkalommal étkezünk.

A régi ember tojást, zsírt és tejterméket sem fogyasztott böjt idején. Lemondunk kedvenc időtöltéseinkről, és önmegtagadással, jócselekedetekkel készülünk Jézus szenvedéseire, magunk is részesedvén azokból.

Március 10. Negyven vértanú

Negyven római katona szenvedett vértanúhalált 320-ban e napon keresztény hite miatt. Jeges vízbe vetették őket.

Sok vidékünkön, e napon fejezték be a téli szövés-fonást. A szőlőművesek a szőlőföldjük négy sarkában jelképes tőkemetszést végeztek. Göcseji megfigyelés: „Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.” 

Március 12. Gergely napja

Gergely napja tavaszkezdő, meleg váró nap. A gyerekek acélt és tűzkövet tartva a kezükben, e szavakkal köszöntek be a házakhoz: „Acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek.” Az acélt úgy dobták a földre, hogy egy darabig forogjon. Ezzel a tavaszba forduló Napot akarták jelképezni.

A szőlőt is ilyenkor metszették, mert úgy tartották, hogy ezen a napon metszett tőkéről majd sok szőlőt szüretelhetnek le. E napon vetették a búzát, rozst, hüvelyeseket s a palántás növényeket is.

Nagy Szent Gergely a VI-VII. század fordulóján élt, bencés szerzetes volt, majd római pápa lett. Egyháztanító és doktor volt, a középkori európai műveltség megalapozója. Nevéhez fűződik a „gergelyezés” vagy „gergely-járás” szokása. A játékot eredetileg három diákgyerek adta elő: egy püspök és két káplánja. A többi gyerekek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviseltek. A gyermekpüspök a templomban versbeszedett prédikációt mondott, majd tavaszköszöntő seregével bejárta a várost. Az ünnep egyúttal a diákok tavaszi félévének kezdete is volt, amikor új társakat toboroztak.

Március 15. Nemzeti ünnepünk

Az 1848-1849-es szabadságharcról emlékezünk.

Március 17. Patrik, Gertrúd napja

Szent Patrik az ír nép térítője és védőszentje. Patrik napját hazánkban a győri székesegyház ünnepli meg, ugyanis Írországból hozott ide egy püspök egy Mária-képet, amely a hagyomány szerint 1697. március 19-én vérrel verejtékezett.

Szent Gertrúd a VII. században élt, egy frank udvarnagy lánya volt. Ő volt a zsendülő vetés gondozója, s az ő áldását kérték a kerti munkára. Régen az ő ünnepén fejezték be a benti asszonyi munkát: a szövést, fonást.

Március 19. József napja

Szent József Szűz Mária jegyese, később férje, a gyermek Jézus nevelőapja. Több európai nép is védőszentté választotta őt. A jó halál, a házasság, a család, az árvák, a favágók, az asztalosok és a koporsósok védőszentje.

József napja tavaszkezdő nap, már semmi sem akadályozhatja meg az újulást. Szent József napja a szőlőnyitás ideje: „Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad.”

Egyes vidékeinken a marhát ezen a napon eresztik ki először a legelőre. Sok helyen József engedi ki a méhrajokat, e szavakkal: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe’ induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.” E napon kezdik el a kerti munka javát. József meleghozó: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

Március 21. Benedek napja

Érdy-kódexben lelhető legendájában Subiaco egyik sziklabarlangjában böjtölt három esztendeig.

A göcsejiek azt tartják, hogy Benedek engedi ki zsákjából a meleget. Az Alföldön, e napon hagymát duggattak, amelyet „benedöki hajma” névvel illettek. Bertalan napján szedték föl. Termésfakasztó nap a fűre, termőnap, ültető idő fokhagymára. Dörgésével szárazságra utaló negyvenes nap.

Forrás: Czárán Eszter Világnak Világa alapján, (16. o. – 48. o.)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03

Molnár V. József: Kalendárium – Az esztendő körének szokásrendszere (55. o. – 69. o.)

hungarotheka.hu/szokasok/tavasz.html alapján

jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/04 alapján.

Kép: jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/marcius__bojtmas_hava__tavaszelo__kikelet_hava