Atilla Vérei Értékőrző Társulat Honlapja - Elfeledett értékeink nyomában
 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Nemzeti emléknapok
Nemzeti emléknapok : Nemzeti emléknapok - 1849. október 6.

Nemzeti emléknapok - 1849. október 6.

  2012.10.06. 11:14

Kálváriák – Az aradi szabadságszobor, az aradi emlékmű és az aradi vár

 

Az aradi szabadságszobor:

Az 1849. október hatodikát követő éveket a konok hallgatás, az abszolutizmus nyomasztó csendje jellemezte. Tíz év kellet ahhoz, hogy a Bach-korszakot követően, 1861-ben meginduljon a gyűjtés a forradalom vértanúinak emlékére emelendő emlékmű érdekében.


Nemcsak magyarok adakoztak, s ennek eredményeként 1874-ben a vár közelében, ahol tévesen a bitófák helyét lenni vélték, egy kőoszlopot helyeztek el. Olyan adatok is vannak, hogy Pászthy Mihály, egykori honvédfőhadnagy már 1869 október 6-án egy kisebb emlékkövet helyezett el, amelyre mindössze ennyit vésett: 1849. október 6.        1881-ben, szintén közadakozásból, a korábbi egyszerű emlékkövet, egy kőhalomra helyezett márvány obeliszkkel váltották fel, s ez jelenleg is ott áll. Azonban ekkor már egy nagyszabású szoborcsoport felállítására is gondoltak. A szoborbizottság, Környey János képviselő és az Alföld napilap javaslatára, már 1867. június másodikán megalakult Atzél Péter polgármester elnökletével. A közben főispánná választott Atzél Péter 1876. június 14-én újjászervezte a szoborbizottságot s 1877 . január 27-én 100 000 forintos pályázatot hirdetett meg azzal a megjegyzéssel, hogy az emlékmű megvalósítására akkor fog sor kerülni, ha az alaptőke eléri ezt az összeget.

         A bizottság 1878. december 21-én hozta meg a döntését: az első díjjal s a megbízással járó 250 aranyat Huszár Adolfnak ítélték. Feszl László pályaművét ítélték a második legjobbnak, ezért 150 arany járt, a 100 aranyat jelentő harmadik hely Feszler Leó és Eisenzopf Ferenc közösen benyújtott pályaművének jutott.

Ezt követően Huszár már 1879. március 4-én benyújtotta 93 980 forint értékű költségvetés tervezetét. Huszár 1883. december 29-én megköti a szerződést, melynek értelmében az emlékműnek 1888. szeptember végére kell elkészülnie. Huszár ekkor Deák Ferenc szobrán is dolgozott, azonban 1885. január 21-én váratlanul elhunyt.

 

Ezt követően az alsólendvai születésű Zala György vállalta el a szobor kivitelezését, aki azonban a Huszár-féle elképzelést alkotó módon kezelte. Már 1885. októberében hozzákezd az "Ébredő Szabadság" mintázásához.

Az "Ébredő Szabadságot" Zala, a belga kormány költségén, kiállította Brüsszelben a nemzetközi műemlékkiállításon s ott meglehetős elismerésben részesült. Rövid párizsi tanulmányok után Zala hozzákezd két másik csoport: "a "Harckészség" és az "Áldozatkészség" mintázásához.

 

1887. júliusában a két alkotást a szobor-bizottság nagy megelégedéssel vette át, miközben a Képzőművészeti Társaság őszi tárlatán kiállításra került az "Ébredő Szabadság" és a "Harckészség", s ez utóbbiért Zala megkapta a Trefort aranyérmet, amelyet akkor másodjára adtak ki.

A mellékcsoportok elkészültével természetesen az is kiderült, hogy ezek nincsenek összhangban a Huszár-féle Hungáriával. A bizottság úgy ítélte, a főalakot teljesen új módon kell megformálni, mire Zala díjtalanul vállalta ezt a munkát. Ekkoriban már a "Haldokló harcos" alakján dolgozott. Zala nőalakja tekintetével az eget keresi, míg karjával emeli a roskadozó harcost. Melléhez harci zászlót szorít, ezen a következő jelmondat áll:

"Ha Isten velünk, ki ellenünk." Ezt a mellékcsoportot 1888. májusában adták át az ércöntőnek.

A főalak, a hazát jelképező Hungária, mintázását 1888. októberében kezdte el Zala s a következő év májusában már be is fejezte. Az "új" Hungáriája magasan emeli föl tölgy- és babérkoszorút tartó jobbkezét, s egy boldogabb jövő reményének nyugodt kifejezésével tekint a tizenháromra. Baljával egy kardra támaszkodik éspedig Szent István azon kardjának az utánzatára, amelyet Ipolyi Arnold "Magyar Korona" című munkája valóban az első királyénak mond. Fején Mátyás híres Fekete Seregének sisakja, a Nemzeti Múzeumban őrzött példány után. A sisakot, Hungária fejedelmi méltóságának jelképéül, korona veszi körül éspedig annak a mintájára készült korona, amely Szent Margité, IV. Béla király leányáé volt s a Margit-szigeti romok körüli ásatások alkalmával került elő, s a Nemzeti Múzeumban található. A sisak alól, jobbról és balról egy-egy hajfonat csüng előre, a testet sodrony páncéling borítja, a hímzett lovagruha gazdagon díszített magyaros motívumokkal. Szent István kardjára támaszkodó bal karjáról a Mátyás királynak tulajdonított pajzs csüng, melynek eredetije Párizsban, utánzata pedig a Nemzeti Múzeumban található. A pajzson a gót betűs felirat: " Arma dei Penitix Maria interpella pro rege Matthia". Jobb vállán Árpádra emlékeztető párducbőr csüng alá. Egész megjelenésén kerub-szerű fönség ömlik el, s hogy karcsúsága mellett ne tűnjék nagyon vékonynak, a pajzs és párducbőr jobbról és balról úgy vannak elhelyezve, hogy a szemlélőre lecsüngő szárnyak benyomását tegyék.

 

Az Alkotás

Az aradi Szabadság-szobor teljes egészében közadakozásból összegyűlt pénzből készült. Az állam egyetlen forinttal sem járult hozzá. A szobor talpazatán az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett 13 tábornok bronz domborművét helyezték el. A szobor központi alakja egy allegorikus "szabadságot" jelképező nőalak, s mellette a talpazaton 4 szoborcsoport helyezendő el, mégpedig:

1. Ébredő szabadság

2. Harckészség

3. Áldozat készség

4. Haldokló harcos

 

Zala koncepciójában az "Ébredő szabadság" egy nőalak, két kezén széttépett láncokkal, arcán a kiállott szenvedésnek, de egyúttal a jövő iránti lelkesedésnek kifejezésével, s a föléje hajló Géniuszra tekint, ki széttörte bilincseit, kezébe adta a kardot.

 

A "Harckészség" Zala koncepciójában egy klasszikus kifejezésű ifjú, duzzadó erővel, arcán az elszántság tekintetével. Fején sisak, jobb kezével földre támasztott buzogányt markol.

 

Az "Áldozatkészség"-nél egy nőalak egy diadémot, mint legdrágább kincsét, fejéről leveszi és a haza oltárára helyezi. Az oltárt görög triposszal fejezte ki, a nő ruháját klasszikus modorban egyszerűsítette.

 

A "Haldokló harcos"-nál egy nőalak egy haldokló hősre támaszkodik. Tekintetével az eget keresi, mintha az ég irgalmát kivánná, amint karjával a leroskadt hőst emeli, a harci zászlót a szívéhez szorítván, rajta e jelmondattal: "Ha Isten velünk, ki ellenünk". A haldokló harcosnál egy Niobe csoport lebegett a művész előtt: a görög klasszikus fájdalom mélysége és szépsége.

 

A négy oldalsó szoborcsoport közül emelkedik magasba a szabadságot jelképező nőalak. Zala el akarta kerülni, hogy a nőalak "Bavaria" vagy "Ausztria", stb. tipikus nőalakokra emlékeztessen, melyek konvencionális módon allegorikusan szokták kifejezni az illető országokat.

Zala nőalakja magasan emeli föl a tölgy- és babérkoszorút tartó jobb kezét, s egy boldogabb jövő reményének nyugodt kifejezésével arcán lefelé tekint a 13 kivégzett tábornok arcmására, bizonyságul egy eszme diadalának. Baljával egy kardra támaszkodik, fején Mátyás király híres fekete seregének sisakja. A sisakot, fejedelmi méltóságának jelképéül, egy korona veszi körül.

A fején lévő sisak alól, mindkét oldalról hajfonat csüng előre, testét sodrony páncéling borítja, amit a harcosok viseltek. Jobb vállán Árpádra emlékeztető párducbőr csüng alá. Egész megjelenésében kerub-szerű fönség ömlik el, s hogy karcsúságát ellensúlyozza, a pajzs és párducbőr úgy vannak elhelyezve, hogy lehulló szárnyak benyomását tegyék a szemlélőre.

 

Újraállítás

Zala György műve a Szabadság-szobor nem más mint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megjelenítése egy tökéletes művészi alkotásba. Az impozáns szobor egy történelmi eseménynek állít emléket, de a viszontagságos idők következtében saját történelme lett.

A visszaállított aradi Szabadság-szobor felavatási ünnepségét 2004. április 25-re, vasárnapra tűzték ki.

 

 

Az aradi emlékmű:

Illegálisan használják a kamionok az aradi vértanúk tiszteletére állított emlékmű melletti parkolót. Ám 21 éve még meg sem lehetett közelíteni a köré emelt kerítések miatt.

„Ugyan az emberek nagy többsége azt gondolja, hogy ez az emlékmű az 1849. október 6-i kivégzések pontos helyén áll, ez tévedés: az egykori vesztőhely, azaz inkább vesztőhelyek, hiszen másutt hajtották végre a golyó általi, illetve az akasztásos ítéleteket, körülbelül ötszáz méternyire, a várárokban található” – mondta el a műemlékem.hu-nak Arad város alpolgármestere, Bognár Levente. Hozzátette: bár a kivégzett főtiszteket már 1849-ben is vértanúknak tartották, hiszen október 6-án sokan zarándokoltak el a várhoz imádkozni, a városban lévő boltokat pedig bezárták, a hivatalos (bár kezdetben inkább csak eltűrt) tiszteletükre csupán a kiegyezés után kerülhetett sor. Mivel a várárkot a város lakossága nem közelíthette meg, az ahhoz legközelebbi helyen először fát ültettek és egy keresztet helyeztek el még 1849-ben, majd 1871-ben az Aradi Honvédegylet emlékkövet állított a mai emlékmű helyén. A ma is látható, csonka gúla alakú dombot és a tetején az obeliszket 1881-ben emelték.

Az egykor csupán emlékműnek épült csonka gúla azonban időközben sírbolttá vált. „Már 1912-ben rábukkantak véletlenül a várárokban két tábornok földi maradványaira. 1932-ben aztán kiöntött a Maros, a vize betört a várárokba és kimosta az egykori bitófák alapjait és a mellettük lévő sírokat” – mondta Bognár Levente. – „A kivégzések után ugyanis a főtiszteket a vesztőhely mellett temették el. Ugyan néhány vértanú családja lefizette a bakót, hogy a holttesteket el tudják vinni és otthonuk közelében temethessék el, s volt, akinek a holttestét a tisztiszolgája hantolta ki, a többiek földi maradványai a helyszínen nyugodtak. Ekkor azonban tizenkét évvel Trianon után voltunk, vagyis Arad már nem magyar, hanem román város volt. Így a maradványok különböző helyekre, például köztemetői kriptákba kerültek évtizedekre.

1974. október 6-án végre sor kerülhetett a vértanúk újratemetésére a gúla alapjánál kialakított sírboltban. Kiss Ernő és Dessewffy Arisztid kivételével – akik a szerbiai Eleméren, illetve a szlovákiai Margonyán nyugszanak – ide temették el a többi tábornok maradványait, így a tizenháromból tizenegy vértanú végső nyughelye jelenleg az emlékmű sírkamrája. A sírbolt lejáratát feliratos kőlap fedi az emlékmű oldalában.

“Középiskolai diákként szemtanúja lehettem az újratemetésnek” – tette hozzá az alpolgármester. “Sajnos azonban a későbbiekben a Ceausescu-diktatúra fokozódó nyomásában balszerencsésen alakult az emlékmű sorsa. Mivel a diktátor igyekezett elfojtani az aradi vértanúk tiszteletét és így a magyar identitás megőrzését, megesett, hogy “véletlenül” éppen az október 6-i megemlékezés ideje alatt tartottak autókrossz versenyt az emlékmű mellett, hogy ne lehessen hallgatni a beszédeket. A környező földeket elkerítették, két oldalról is futball-pályákat alakítottak ki. 1989-re végképp elzárták az emlékművet: ekkor már nem tudtuk megközelíteni sem a megemlékezés napján a köré emelt kerítések miatt.”

A romániai forradalmat követő szélsőséges fellángolások közepette többször is meggyalázták az emlékművet (volt, hogy ürülékkel kenték be), azonban az elmúlt két évtizedben folyamatosan javult a helyzete. Ugyan a focipályák maradtak, azonban 1990-ben parkolót alakítottak ki a látogatóknak.

Itt állnak meg rendszeresen a kamionok, azonban mivel nem tudjuk őriztetni a parkolót, elküldeni sem tudjuk őket” – mondta Bognár Levente. “Korábban a közeli kemping miatt parkoltak itt le, most nyilván a nagy hely vonzza őket. Ám a parkolóra szükség van, hiszen gyakran érkeznek a látogatók buszokkal.

Az emlékmű azonban csak az egyik színhelye az október 6-i aradi megemlékezéseknek. Idén is – szokás szerint – 11-kor gyászmisét celebrálnak a belvárosi templomban, fél egykor gyászszertartás lesz a sírnál, majd újabb megemlékezésre kerül sor 16 órakor a Szabadság szobornál. Ez utóbbinak szintén hányatott sors adatott meg: Zala György alkotását 1890-ben avatták fel az Attila téren (az eseményen jelen volt Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia és az idős Klapka György), 1923-ban bedeszkázták, majd 1925-ben lebontották. Tárolták az aradi vár árkában is, a felújítása az összmagyar összefogásnak köszönhetően 1999. után kezdődött el. 2004. április 25-én állították fel ismét ünnepélyes külsőségek között a Megbékélés Parkjában.

Az aradi vár:

Történeti adatok:

Már az Árpád korban megszervezték a Maros-völgyi út és a folyó mai város térségében található, fontos átkelőhelyének a védelmét. Arad első erődítménye, az Árpád-kori Arad megye ispáni vára, a várostól mintegy 7 km-re keletre levő Öthalom (Glogovác, 1947-től Vladimirescu) település határában állt. A királyi alapítású, trapéz alaprajzú, gerendavázas földvárnak két építési fázisát különböztették meg a régészeti kutatások során. A területén előkerült leletek az erődítmény 9–11. század közötti működését igazolják. A várban feltárt temetőt a sírokban talált, 11. század első felében vert érmék keltezik. II. (Vak) Béla király (1131–1141) az ispáni várat az általa alapított, Szent Márton tiszteletére szentelt, aradi prépostságnak adományozta. Ebből kifolyólag, a következő időszakban a vár katonai szerepe fokozatosan háttérbe szorult, és valószínűleg az erődítmény még a tatárjárás előtt (1241) meg is szűnt. A 14–15. századi forrásokban nem találkozunk többé az aradi vár említésével, így bizonyosra vehető, hogy a 16. századig település nem védte semmiféle erődítmény. Korabeli források tanúsítják az aradi káptalan jelentős hiteleshelyi tevékenységét a középkor folyamán, amelynek a 16. század közepén, az intézmény törökök általi felszámolása vetett véget. A hajdani, 1224-ben felszentelt prépostsági templom romjai Glogovácon napjainkban is láthatók.

 

1551–1552 között a Maros-mente és a Temesköz a királyi és török seregek összecsapásainak állandó hadszínterévé vált. Az 1552. július 22-ei Temesvár török bevételét követően Arad is oszmán fennhatóság alá került. A hódítók török katonai közigazgatást vezettek be a térségbe, így Aradon egy, a temesi vilájetnek alárendelt, szandzsákközpont létesült. 1554–1556 között az oszmánok egy új, palánkvárat (parkan) építettek Aradon, ám ez nem az egykori káptalani templom körül, hanem a marosi átkelőhely közelében, a mai város területén helyezkedett el. Gyula 1566-ik évi török meghódítását követően, miután a szandzsákközpontot is ide helyezték át, Arad jelentősége háttérbe szorult. Ezt sugallja a szultáni tanács ismételt rendelete a feleslegesnek minősített várak, közöttük Aradnak a lerombolásáról is, amire végül nem került sor, az 1591-ből fennmaradt zsoldlista számadatai viszont arra utalnak, hogy a jelentőségét veszített várban akkoriban csupán jelképes őrség tartózkodott. A 15 éves háború idején, 1595-ben Arad palánkja visszakerült az erdélyi fejedelemséghez. A 17. század elején Rákóczi Zsigmond fejedelem (1607–1608) kollektív nemességet adományozott a lippai rác katonáknak, akiket a lippai vár felszabadításánál tanúsított vitézségükért Arad mezővárosával és várával jutalmazott. A 17. század elején a Porta egyre erőteljesebben követelte az Erdély nyugati határán fekvő váraknak, elsősorban Lippának és Jenőnek, a visszaszolgáltatását. Bethlen Gábor fejedelem (1613–1629) oldotta fel végül a feszültséget, azáltal, hogy 1616-ban Lippát és a teljesen lepusztult Aradot átadta a törököknek, Jenőt viszont sikerült megtartania. A század második felében II. Rákóczi György (1648–1660) rövid időre visszahódította Aradot: a kudarcos lengyelországi hadjáratát követően Erdélybe törő oszmán hadakkal a fejedelem eleinte sikerrel szállt szembe, Arad várából is kiűzte a török őrséget, majd felgyújtotta és hamuvá tette a palánkot. A török derékhad megérkezésével azonban a harci helyzetet megfordult, és az 1660-as évek elején a törökök visszafoglalták a Maros-vidéki várakat, utóbb újjáépítették a Rákóczi által elpusztított aradi palánkot. A törökellenes felszabadító hadműveletek során Arad 1685. decemberében került a keresztény hadak ellenőrzése alá. A háborút lezáró karlócai béke (1699) szentesítette a helyzetet, és előírta a lippai vár lebontását. Ez utóbbi intézkedés a Maros völgyében egy új határvár kiépítését tette szükségessé, ami által Arad szerepe ismét felértékelődött.

 

Giovanni Morando Visconti hadmérnök már 1693-ban tervet készített az aradi vár megerősítésére, ami azonban úgy tűnik, nem valósult meg. A század végén került csak sor a vár kiépítésére Nicolas Du Mont hadmérnök vezetésével. Egy közel téglalap alaprajzú, sarkain 2 olaszbástyával, illetve 2 félbástyával védett erődítményt létesítettek akkor, amelynek kapuit és a Maros hídját elővédművekkel biztosították. A 17–18. század fordulóján a vár a Maros menti határőrvidék szervezetébe tagolódott. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt, 1707-ben Károlyi Sándor kuruc vezér két hétig sikertelenül ostromolta Aradot. A várról ekkor készült helyszínrajza nagyjából hitelesen rögzíti a négyszögű erődítmény képét. 1716-ban kijavították a vár épületeit, új kaszárnyát, élelmiszer- és lőporraktárat, továbbá új lőportornyot építettek fel. Temesvár és a Temesköz török alóli felszabadulását követően (1718) Arad megszűnt határvár lenni, viszont továbbra is fontos katonai bázis maradt. 1727-ben épületeit ismét kijavították. A marosi határőrvidék 1750-beli felszámolása után is Arad változatlanul a vidék katonai központja maradt. 1763–1783 között a régi vártól északkeletre, a Maros túlsó partján felépítették a nagyrészt napjainkig fennálló, új, korszerű erődítményt, amely az Osztrák-Magyar Monarchia déli védelmi vonalának fontos stratégiai pontjaként működött a királyság felbomlásáig (1918).

 

Arad vára főként az 1848–1849-es szabadságharc eseményeinek kapcsán került be a köztudatba. Az ostromállapot beálltát V. Ferdinánd király (1830–1848) 1848. október 3-ai rendelete váltotta ki, amely feloszlatta a magyar országgyűlést. A vár másnap, megtagadva a pesti forradalmi kormány iránti engedelmességet, bezárta kapuit, a császári csapatok a várba vonultak vissza, ahonnan lövetni kezdték a várost. A honvédek korán felismerték, hogy az egyetlen járható út a védők megadásának a kikényszerítésére a vár körülzárása. Az utánpótlás elzárására és a vár meglepetésszerű megszállására tett több sikertelen kísérlet után, a honvédeknek csak 1849. április. 24-re sikerült a várat teljesen körülzárni. Közben Bem csapatai Temesvárt zárolták, meghiúsítva így Arad felmentésének az egyetlen reményét. A magyar csapatok felszólítására a várparancsnok végül június 30-án átadta az erődítményt a forradalmároknak. A vár élére Damjanich János tábornok került, aki a szabadságharc elfojtására érkező orosz csapatok közeledtének hírére a védművek gyors javítását és felszerelését rendelte el. 1849. augusztusában a cári csapatok elől menekülő kormány is ideiglenesen Aradra költözött. A magyar sereg temesvári döntő vereségét követően Arad megtartására és a forradalom győzelmére sem volt már remény. Ilyen körülmények között következett be az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel. Négy napra rá Damjanich átadta Arad várát a cári seregeknek. Jacob von Haynau osztrák tábornok itt állította fel a haditörvényszéket, amely a honvédsereg vezető beosztású tábornokairól, tisztjeiről és a volt császári-királyi tisztek sorsáról ítélkezett. A tárgyalások szeptember végén zárultak le, az ítéleteket pedig október 6-án, hajtották végre a várban. Kiss Ernő, Sweidel József, Dessewffy Arisztid tábornokot és Lázár Vilmos ezredest golyó által végezték ki, Poeltenberg Ernő, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner György, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Knezich Károly, Török Ignác és Vécsey Károly tábornokot felakasztották, 500-nál több tisztet ítéltek ugyanakkor várbeli fogságra. 1849 után az erődítmény elveszítette katonai jelentőségét. A következő időszakban börtönként működött, az első világháborúban internálótábort alakítottak ki épületeiben. 1919 júniusában az aradi vár a román hadsereg felügyelete alá került. 1944 szeptemberében a magyar hadsereg néhány napig bevonult Aradra, ám a szovjet és román seregek hamarosan bevették a várost. 1958-ig állomásoztak szovjet csapatok Aradon, majd kivonulásukat követően a román katonaság vette át az erődítmény ellenőrzését. Napjainkban is kaszárnya működik az együttesnek egy részében, annak ellenére, hogy a városi önkormányzat már több mint egy évtizede igényeli a vár igazgatásának az átadását a műemlék kulturális és turisztikai célú hasznosítása érdekében.

 

A műemlék leírása:

Arad 18. századi vára a Maros bal partján, a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában helyezkedik el, minek köszönhetően így három oldalról víz övezi.

 Az erődítmény 1763–1783 között épült ki Ferdinand Philipp Harsch mérnökkari tábornok tervei alapján, amelyek az ún. tenaille-, vagy olló-alaprajzot részesítették előnyben a Vauban-típusú, bástyás rendszerrel szemben. Arad vára szabályos hatágú alaprajzot határoz meg, egy olyan hatszögét, amelynek az oldalai középen, befelé megtörnek. Egy-egy oldal hossza meghaladja az 500 m-t, a vár kerülete pedig 3180 m. A szögek csúcsait magasabbra építették, így ezek magas lövegállásokként, ún. cavalier-eként működtek. A cavaliereket összekötő falszakaszok elé, a törések vonalában, összesen hat, nagyméretű külső védművet építettek, amelyek egyrészt tűzzel fedezték a várfalakat, másrészt a távolharcot biztosították. Ezeknek az ún. ékműveknek és egyben koffereknek úgy a szárnyaikon, mint a kazamatáikban (fedett ágyúállásaiban) is lövegeket helyeztek el. Minden ilyen nagyobb elővédmű két oldalán továbbá kisebb védművek, lunettek találhatók, amelyek kazamatáiban 3-3 löveg fért el. A külső védműveket egy sáncrendszerrel vették körül, amely az elővédművekből és a várfalakról pásztázott, összefüggő külső védelmi vonalat alkotott. Az ellenségnek a várfalak közelébe való férkőzését egykor a leírt védművek közötti, vízzel elárasztható árkok tovább nehezítették. A külső védművek rendszerét vársík (glacis, a vár fele emelkedő ellenlejtő) zárta, amely fedezetet nyújtott a várfal számára az ellenség tüzérségével szemben. Arad a korabeli viszonylatban nagyon korszerű erődítmény volt, amit az is igazol, hogy a szabadságharc alatt a honvédseregnek csak közel kilenc hónapi ostrom után sikerült megadásra kényszerítenie. A vár erőssége a nagyszámú löveg (300 körül) alkalmazásának lehetőségben rejlett és a jól megszervezhető, szinte hézagmentes tűzrendszer kialakításában.

 

A várfalakon belül, a várudvar közepén három nagy épület –a főőrház, a vár- és térparancsnokság, a vártemplom– díszteret fogott közre. A templom két nyugati tornyos, barokk épülete jelenleg igen elhanyagolt állapotban van. Az erődítmény ezzel szemben a legépebben fennmaradt európai újkori várak közé tartozik, amelynek felújítása és bemutatása remélhetőleg már nem fog sokáig késni.

 

Forrás:

szabadsagszobor-arad.ro/oldal.html

muemlekem.hu/magazin/aradi_vertanuk_emlekmuve_maros_mosta_ki

lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=365

Válogatott irodalom:

Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. rész. Arad, 1895. 394–396.

Benkő Elek et alii: Az aradi vár története. Budapest, 1998.

Rusu, Adrian AndreiHurezan, George: Cetăţi medievale din judeţul Arad. Arad, 1999. 31–37.

Rusu, Adrian Andrei: Arad és Temes megye középkori erődítményei. In: Kollár Tibor (szerk.):  A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, 2000. 562–563.

Weisz Attila et alii: Száz erdélyi műemlék. Kolozsvár, 2007. 85–89.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. Budapest, 2007. 1476–1477.

Csikány Tamás: Az aradi vár védelmi rendszere. Várak, kastélyok és templomok

 

 
 
 
 
 
 
Indulás: 2011-12-14
 
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
 
 
Nyitóoldalunk képei

Nyitóoldalunk képeinek forrása a nemnemsoha.gportal.hu honlap. Köszönjük a szerkesztőknek, hogy engedélyezték az általuk hosszú időn át gyűjtött képek használatát!

A képek 1919. és 1944. között kerültek kiadásra, plakátokon jelentek meg.

 

Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!