Az őrlés eszközei mindig is fontosak voltak, ennek bizonyítására talán az egyik legjobb példa az Ószövetség második törvénykönyve 24. fejezetének részlete a Bibliában: Ne vedd zálogba a kézimalmot, sem a felső malomkövet, mert ez annyi volna, mint ha magát az életet vennéd el zálog gyanánt. Az 1061-1075 között keletkezett Gellért-legenda, a Symphonia Hungarorum a legrégebbi magyarországi emlék a kézimalmokról.

A szélmalmok fejlődéstörténete szempontjából érdemes megemlíteni Verancsics Faustus tudós, feltaláló nevét és munkásságát. Az akkor épített szélmalmoknál vízszintes tengelyt és függőleges vitorlasíkot alkalmaztak. Verancsics felismerte, hogy ez a megoldás rontja a hatásfokot. Foglalkozott a témával, elgondolásait fokozatosan fejlesztette, tökéletesítette. A függőleges, ún. királytengelyre két egymás fölötti szinten egy-egy nagy fogaskereket szereltek, ezek adták át a forgatónyomatékot. A nagy fogaskerekek hajtották a négy pár őrlőkő tengelyén elhelyezkedő kis fogaskerekeket. A lapátkerék ívelt szárnyai jó hatásfokkal hasznosították a szélenergiát. A tetőzet kialakítása is a minél kisebb légellenállást szolgálta. A változó szélerősség miatt egyszerre egy, kettő, három vagy négy őrlőberendezést (őrlő kőpárt) lehetett üzemeltetni. Mivel az őrlőkövek állványai kerekeken gurultak, ezzel fogaskerék-kapcsolatot lehetett létrehozni vagy megszüntetni. A megoldás a Perzsiában kialakított malmokra emlékeztet.

Nyelvészeti adatok szerint a Kárpát-medencében a szélmalom a XVII. század elejétől ismert. Általánosságként elmondható, hogy hazánk földrajzi adottságai inkább a vízimalmok építésének kedveznek.

- EJTŐERNYŐ: Az első ejtőernyős ugrást is Veranics Faustus, Veszprém kapitánya hajtotta végre a 16. században. Tehát az ejtőernyő az ő nevéhez fűződik. Egyébként az első függőhíd tervet is ő készítette el.

Kempelen Farkas (1734. – 1804.)

Három kiemelkedő alkotása volt:

-       1769-ben fél év alatt elkészített és rövidesen egész Európa által megcsodált „automatája", a sakkozó basa, amelyet a Philadelphiai Panoptikumban 1854-ben tűzvész pusztított el.

-       1779-ben megszerkesztett, domború betűs írógép, majd a kézi szedő és nyomtatógépe, amelyet egy vak bécsi lány, Paradis Mária részére készített.

-       1790-ben összeállított, több mint húsz évi munkával tökéletesített „beszélőgép". (ezt tekintette élete legnagyobb alkotásának), mely ma a Millenáris Kiállításon tekinthető meg.

- A VILÁG ELSŐ SAKKOZÓ- ÉS BESZÉLŐGÉPE, AVAGY A MESTERSÉGES INTELIGENCIA KEZDETEI:

A pozsonyi születésű Kempelen Farkas éppen 1 éves volt, amikor II. Rákóczi Ferenc meghalt. Akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz az a magyar polihisztor, akinek alkotásaira máig felnéz a világ, és aki lőfegyverek, kardok, csaták és háborúk nélkül, alkotó szellemével kápráztatta el a 18. századi Európát és Amerikát egyaránt.

Kempelen Farkast a világ első fonetikusának is tartják, mivel ő alkotta meg az első olyan mechanikus szerkezetet, amely az emberi beszédhez nagyon hasonló hangokat tudott kiadni. Beszélőgépét 22 éven át tökéletesítette, 1773-ban mutatta be, majd a többszörösen módosított, javított végleges változat 1788-ban készült el. Ez az akkor egyedülálló szerkezet egy 4-5 éves kisgyerek hangján szavakat és mondatokat tudott kimondani, akár más és más európai nyelveken.

Az 1769-ben Mária Terézia császárnőnek megrendelésre készített „sakkozó basa” az akkori technikai tudásnál felülmúlhatatlan játéknak számított. A szórakoztató „automata” az addig ismert mozgó, zenélő bábukat is túlszárnyalta. Első bemutatására Bécsben került sor a császári pár előtt. A rövidesen világhírűvé vált sakkozógép egész Európát lázban tartotta.

A basa párnán pihentetett bal kezét felemelve sakkozott, amelyet valószínűleg a gép asztalában rejtőzködő ember vezérelt, annak ellenére, hogy a gép a mozgatórugójának felhúzása után kezdte a játékot. Az ötlet annyira jó volt, hogy valószínűleg senkinek nem tűnt fel a gép belsejében ülő ember.

Valójában megalkotta az első manipulátort, amely bonyolult mechanikai és optikai szerkezet útján, az ember parancsára működött. Nem is a sakkozó ember elbújtatása volt a technikai bravúr, hanem a pantográf segítségével áttételezett, az asztal belsejéből pontosan mozgatható szerkezet és a periszkóphoz hasonló optikai kivetítőrendszer. A bábu feje az ellenfél minden lépésére megmozdult és körültekintett a táblán. A mechanizmus a mozgást három irányban tette lehetővé, a 64 négyzet bármelyikének közepére pontosan leeresztette a bábu kezét, illetve felemelte az adott sakkfigurát. Az ellenfél rossz lépésére a bábu a fejét rázta. Ha az ellenfélnek sakkot adott, akkor kettőt bólintott, ha viszont mattot, akkor hármat biccentett.

Kempelen e gépével messze megelőzte korát. A szerkezetet három rézkarcolaton örökítette meg. 1785-ben Lipcsében is bemutatta a sakkozó törököt és beszélőgépét. Elsősorban a sakkozógép aratott páratlan sikert.

Irinyi János (1817. – 1895.)

-GYUFA: Nagylétán született, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufára vonatkozó újítását. A gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte. Találmányát eladta egy gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra. Berlinben a híres hohenheimi Mezőgazdasági Főiskola hallgatója volt. Hazatérve megalapította Pesten az első "gyújtófák gyárá"-t, mely a város több pontján működött. Sorra írta kémiai tárgyú cikkeit, és megjelent tankönyvének első kötete: A vegytan elemei.

Az 1848 - 49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és megbízta az állami gyárak felügyeletével. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.

- Érdekesség: A szaloncukor is 19. századi magyar édesség.

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2003/tv0306/szabo.html

mail.mechatronika.hu/public_html/.../kempelen.htm

http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/irinyi_j.htm

Kép: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2003/tv0306/szabo.html

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.