Nemzeti ünnepek - Augusztus 20. |
|
2012.08.20. 19:20 |
Augusztus 20. - Egység és függetlenség
Szent István, államalapító királyunk ünnepére sajnos sokan és sokféleképpen tekintenek. Leginkább a Koppány ellen vezetett harcok miatt. Viszont ha a történelmet nem a mai fejjel, hanem a kornak megfelelő felfogásban szemléljük, akkor rájövünk, hogy akkor semmi olyan dolog nem történt, ami abba a korba nem illett volna bele. Miután a magyarság végleg megtelepedett a Kárpát-medencében, több önállóan működő „birodalmak” voltak a leendő államban. Ilyen volt Koppány birodalma is és Erdély is külön vezetés alatt állt, a többi önálló vezetés alatt álló területtel együttvéve. Tehát az akkori ország nem volt egységes. Valakinek meg kellett vívnia az ország egységesítéséért folytatott harcot és olyan alapokra kellett helyeznie az állam sorsát, ami a jövője szempontjából fontos kellett, hogy legyen. Éppen ezért Szent István és Koppány harcára nem testvérharcként kell elképzelni (mivel nem is voltak azok), hanem sokkal inkább a magyarság fennmaradásának és egységének megteremtéseként kell értelmezni. Persze ez ma is sokaknak aggályos lehet, de gondoljunk csak bele, hogy mit érnénk el, ha nem Szent István útját járnánk, hanem a régiséghez ragaszkodó koppányit. Még több részre szakíthatnánk az így is megcsonkított országunkat.
A népek története választások és vezérek története. Ha adott, kiélezett történelmi helyzetben a népek vezetőt rosszul választanak, országuk jövőjét, sorsát, fennmaradását is kockáztatják. A magyarság honfoglalásának története során számtalan harcos és vitéz nép tűnt el a történelem süllyesztőjében, vagy olvadt be más vitézebb, erősebb, harcosabb, akaratosabb, erőszakosabb népek közé.
|
|
Nemzeti ünnepek - Augusztus 20. |
|
2012.08.20. 17:15 |
Szent István hermája
Az 1896-ban aranyozott ezüstből készült nagyméretű herma valódi remeke az ötvösművészetnek. Különösen gyönyörűek az alapzat kis domborművei.
|
|
Nemzeti ünnepek - Augusztus 20. |
|
2012.08.20. 16:28 |
A Szent Jobb
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szent István meghalt. Fehér márvány koporsóban temették el Székesfehérvárott s a krónikák szerint 3 évig gyászolta őt a nemzet. 45 évig pihent István király teteme a székesfehérvári sírban és 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírból.
S a megnyitott koporsó körül megrendülve álltak az udvari emberek. - Mirákulum! - Csoda! - suttogtak megilletődve, mert a nagy király jobb kezefejét 45 esztendő után teljes épségben találtak.
|
|
Nemzeti ünnepek - Augusztus 20. - VIDEÓ |
|
2012.08.20. 14:57 |
Augusztus 20.
Magyar kereszténység, keresztény magyarság
|
|
Nemzeti ünnepek - Húsvét |
|
2012.04.12. 12:53 |
Húsvét
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.
|
|
Nemzeti ünnepek - Húsvét |
|
2012.04.12. 12:39 |
Nagyhét
A nagyböjti szent negyven napot a nagycsütörtöki és nagypénteki szertartások misztikuma zárja: Krisztus szent testének, az Oltáriszentségnek a megünneplése, illetve a kínhaláláról való megemlékezés.
E két ünnep liturgiájának közismert elemei mindmáig: hogy a harangok húsvét napjáig elmennek Rómába; továbbá a keresztút, a Szent Sír látogatása, a kereszt fölmutatása és hódolata.
|
|
Nemzeti ünnepek - Húsvét |
|
2012.04.12. 12:15 |
Húsvétvasárnap
Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.
A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták, hogy így elsepernék a locsolókat.
|
|
Nemzeti ünnepek - Húsvét |
|
2012.04.12. 12:01 |
Húsvét hétfő - öntöző hétfő
Húsvéthétfő két legismertebb szokása a locsolás és a tojásozás. A locsolás vagy a hozzá hasonló vesszőzés a termékenységet s egyfajta rituális tisztulást szimbolizált – ahogyan a locsolóversek is mondják: a lányt azért öntik le vízzel vagy utóbbi időben pacsulival, kölnivel, hogy el ne hervadjon, hanem viruljon és legyen jó erőben-egészségben. A középkor óta vízbevető hétfő vagy vízbehányó kedd néven ismert e nap.
|
|
Nemzeti ünnepek - Húsvét |
|
2012.04.12. 11:42 |
Fehérvasárnap
A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. Ekkor volt szokásban, elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt.
|
|
Nemzeti ünnepek - Húsvét |
|
2012.04.12. 11:29 |
Húsvéti jelképek, szimbólumok
Bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
|
|
|