Münnich Ferenc belügyminiszter a kormány programja alapján feloszlatta az államvédelmi szerveket és megkezdődött a Belső Karhatalom alakulatainak a lefegyverzése.

A honvédelmi miniszter kiadta a parancsot a forradalmi katonai tanácsok megválasztására, amely parancs a csapatokhoz 30-án jutott el.

Távozott Magyarországról Mihail Tyihonov altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium szovjet főtanácsadója.

17 óra 16 perckor a Honvédelmi Minisztérium a rádión keresztül tájékoztatást adott arról, hogy a „... budapesti ellenállási csoportok vezetőivel való megegyezés alapján az ellenállók megkezdik fegyvereik átadását a szovjet egységeket felváltó magyar csapatoknak. A fegyverek leadása után 24 órán belül megkezdődik a szovjet egységek kivonása Budapestről”

A szovjet katonai vezetés előkészületeket tett a Budapesten lévő csapatok kivonására. Az objektumok őrzésére kirendelt szovjet erők magyar csapatokkal történő felváltása megkezdődött.

A szovjet csapatok leváltása érdekében Budapestre rendelték a kiskunmajsai 31. és a bajai 25. lövészezredeket.

20 órakor a Budapesten tartózkodó szovjet csapatok parancsot kaptak a tüzelés beszüntetésére. A fenti parancs értelmében a 2. és 33. gépesített gárdahadosztályok egységei a harctevékenységet lényegében beszüntették.

A Corvin közi főparancsnokság létrehozásáról október 29-én éjjel a Corvin moziban tartott értekezleten döntöttek.

Október 29-én éjjel a Práter utca akkori parancsnoka, Lassan György, a Corvin közi parancsnokokkal megbeszélést tartott, melynek végén a csoportok vezetői az együttműködés szorosabbá tételében állapodtak meg.

október 30. Az SZKP KB Elnöksége határozata alapján a Szovjetunió kormánya deklarációt adott ki más országok belügyeibe történő be nem avatkozásról.

A belügyminiszternek a Kossuth Rádióban 6 óra 33 perckor elhangzott közlése szerint az országban „... nyugalom volt ... Néhány szórványos lövésen kívül sem rendbontásról, sem összetűzésről nem érkezett hír”.

14 óra 28 perckor a nemzeti kormány miniszterelnöke és a kormány tagjai szóltak a néphez.

16 óra 57 perckor Nagy Imre tudatta, hogy a „kormány kezdeményezésére a szovjet hadsereg csapatainak a kivonulása megkezdődött. Minden hatóság, az ország minden polgára az elvonulás teljes rendjének a biztosítása érdekében tartózkodjék minden provokatív, zavaró vagy ellenséges cselekedettől, hogy így is hozzájáruljon a szovjet hadsereg csapatainak a kivonulásához.”

Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tudomásul vette, hogy a forradalmi harcokban részt vett egységek megbízottaiból, a honvédség és a rendőrség képviselőiből, valamint a megalakulás alatt álló munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottsága.

17 óra 55 perckor a rádió a hadsereg alakulataihoz szóló felhívást közvetített. „Magyar testvéreink, bajtársaink! A hadsereg vezetésének forradalmi katonai tanácsa megalakult. A forradalmi katonai tanács a hadsereg valamennyi honvédje, tiszthelyettese, tiszti iskolása, tisztje, tábornoka nevében csatlakozik a munkásifjúság és értelmiség forradalmi tanácsai határozataihoz és követeléseihez, azokat magáévá teszi. A hadsereg a nép mellett áll dicső forradalmunk vívmányainak megvédésében. E forradalmi vívmányok megvédésének érdekében: Először: Követeljük a szovjet hadsereg azonnali kivonását Budapestről, és a legrövidebb időn belül hazánk területéről. Másodszor: Kérjük a magyar nép legmesszebbmenő támogatását a rend helyreállításához. Harmadszor: Eltávolítottuk a hadsereg vezetéséből a szektás, visszahúzó erőket, mint például Tóth Lajos vezérőrnagyot, Hazai Jenő vezérőrnagyot, Hídvégi Ferenc vezérőrnagyot. Negyedszer: Az ÁVH megfélemlítésben tartotta a honvédséget is. A hadseregvezetés forradalmi katonai tanácsa elhatározta a még fegyverben lévő ÁVH azonnali lefegyverzését. Ötödször: A hadsereg vezetésének forradalmi katonai tanácsa követeli, hogy a hős határőreink a honvédséghez tartozzanak. Egyben felhívjuk őket, hogy továbbra is védjék hazánk szent határait.

Budapest, 1956. október 30.

Kána Lőrinc vezérőrnagy”

18 óra 30 perckor a honvédelmi miniszter alábbi parancsát olvasták be: „A társadalmi és nemzeti megújhodásunkat kiharcoló hősi forradalmunk eredményeként megállapodtam a szovjet fegyveres erők parancsnokságával csapataik Budapestről való kivonásának rendjéről. Eszerint a Budapesten lévő összes szovjet csapatok kivonulásukat 1956. október 30-án délután 4 órakor megkezdik, és előre kidolgozott terv szerint 1956. október 31-én virradatig befejezik. A szovjet csapatok kivonulásával párhuzamosan fővárosunkban a néphadsereg egyes alakulatait vonom össze. A rend fenntartásának feladatait a néphadsereg, a rendőrség és a nemzetőrség csapatai együttesen látják el.Janza Károly honvédelmi miniszter”

Visszarendelték Magyarországról a szovjet katonai tanácsadókat.

Hosszú idők óta először az utcára lépő lakosokat az esztelen pusztítás képe fogadta. A fővárosban a hadsereg részvételével megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Az Országos Légvédelmi Parancsnokság is kiáltványban sürgette a szovjet csapatokat az ország elhagyására.

Október 30-án körülbelül 50 fegyveres indult Mindszenty József kiszabadítására Felsőpeténybe. Mindszentyt a rétsági harckocsizók kísérték a kormány utasítására Budapestre.

A budapesti pártbizottság Köztársaság téren lévő épületét a fegyveres csoportok a honvédség által odairányított harckocsik tüzének segítségével három órás harc után elfoglalták. A tömeg több védőt meglincselt.

Október 30-án Marián István honvéd alezredes vezetésével a Budapesti Műszaki Egyetem felgyorsult a nemzetőralegységének szervezése.

október 31.

A Honvédelmi Minisztériumban hajnalban megalakult a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Tagjait a katonai tanácsok küldöttei, valamint a fegyveres forradalmi ifjúság képviselői választották meg.

A Kilián laktanyában a Magyar Néphadsereg, a nemzetőrség, a fegyveres csoportok, az újjászerveződő politikai pártok és szervezetek részvételével megtartották a Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlését. A gyűlésen többek között bejelentették, hogy egységes parancsnokság alá vonják a honvédség, rendőrség, határőrség és a felkelő csoportokból megalakult nemzetőrséget.

Az Elnöki Tanács Tóth Lajos vezérőrnagyot, a honvéd vezérkar főnökét a beosztásából felmentette és Maléter Pál ezredest, a Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnokát kinevezte a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé és Király Béla vezérőrnagyot a főváros katonai parancsnokának.

A honvédelmi miniszter parancsa alapján a katonai alakulatoknál megkezdődtek a forradalmi katonai tanács választások.

20 órakor bemondta a rádió, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke közölte a Szovjetunió kormányával, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kíván kezdeni a szovjet alakulatok teljes kivonásáról, és felkérte a szovjet kormányt, jelölje ki a küldöttségét és jelölje meg a tárgyalások helyét és idejét.

A Magyarország elleni katonai akció („Vihr” – „Forgószél” – hadművelet) előkészítésével megbízták Ivan Konyev marsallt, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát. Éjszaka a szovjet–magyar határszakaszon új szovjet csapatok bevonulása kezdődött meg Magyarországra.

A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság három körzetre osztotta a fővárost, s parancsnokokká kinevezte Bakonyi József alezredest, Csémi Károly alezredest és Mecséri János ezredest.

A Petőfi Akadémia Forradalmi Katonai Tanácsa intézkedett, hogy a Budapesten lakó tisztek a kerületükben nyújtsanak segítséget a nemzetőrség megszervezéséhez. Az Akadémia Katonai Tanácsa leváltotta a parancsnokot, fegyvert adtak az egyetemistáknak, és szoros kapcsolatot alakítottak ki a fegyveres csoportokkal.

A piliscsabai ezred fegyvert adott a Baross téri fegyvereseknek.

A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tiszti csoportja segítségével megkezdődött a Corvin közi felkelő csoport katonai minta szerinti átszervezése.

A Kossuth Tüzér Tiszti Iskola Katonai Tanácsa letartóztatta az iskola parancsnokát, és fegyvert szállított a Kilián laktanyában levőknek.

A HM Haditechnikai Csoportfőnökség fegyvert, ruhát adott a műegyetemisták részére. A HM fegyverzeti csoportfőnöke utasítást adott a nemzetőralegységek felfegyverzésére.

november 1.

Teljes harckészültségbe helyezték a jugoszláv hadsereget, és megkezdték a felvonultatását a magyar határra.

Hruscsov, Molotov, Malenkov a lengyel vezetőkkel konzultált az esetleges magyarországi fegyveres beavatkozásról.

14 óra 12 perckor a rádióban elhangzott a Forradalmi Karhatalmi Parancsnokság közleménye: „A győzelmes nemzeti demokratikus forradalom harcaiban részt vett fegyveres alakulatok, üzemi őrségek, a honvédség és a rendőrség képviselőiből megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság, abból a célból, hogy összehangolja a karhatalmi erők működését győzelmes nemzeti demokratikus forradalmunk vívmányainak védelme érdekében. E bizottság az általános és titkos választásokkal létrehozandó új kormány hivatalba lépéséig működik. 1956. október 31-én a nem honvédségi és nem rendőrségi fegyveres alakulatok képviselői elhatározták, hogy nemzetünk új, a honvédséggel és a rendőrséggel egyenjogú szervévé, nemzetőrséggé egyesülnek. A honvédség és a rendőrség tagjain kívül csakis a nemzetőrség tagjai jogosultak fegyverviselésre. A nemzetőrség alakulatai és tagjai minden erővel különítsék el magukat a szórványosan fellépő rendzavaróktól. E cél elérésére a mai napon számukra külön nemzetőrségi fegyverviselési igazolványokat adunk ki. A mai naptól a nemzetőrök jelvényeit viselik, és fokozatosan a honvédség rendfokozataival azonos nemzetőr-rendfokozatokat nyernek el... A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Budapesti Karhatalmi Parancsnokság nevében Király Béla vezérőrnagy.”

Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter a 4. hadsereg törzsét Kovács Imre vezérőrnagy vezetésével Király Béla vezérőrnagy, a nemzetőrség főparancsnoka alárendeltségébe rendelte.

Kádár János bejelentette az MDP megszűnését, és az új párt, az MSZMP megalakulását.

Nagy Imre miniszterelnök Andropov szovjet nagyköveten keresztül magyarázatot kért az új szovjet csapatok bevonulásáról, illetve követelte ezek azonnali visszavonását Magyarország területéről. A rádió 18 óra 12 perckor közölte: Nagy Imre „kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét; az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul, és az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.”

Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség Forradalmi Bizottmánya közös parancsot adott ki arról, hogy az alakulatoktól távol lévő katonák jelentkezzenek szolgálattételre a legközelebbi nemzetőr parancsnokságon, illetve hogy a felkelő csoportokhoz csatlakozott katonák szolgálati helye további intézkedésig az adott felkelő csoport.

Kádár János és Münnich Ferenc, a minisztertanács tagjai titokban elhagyták Budapestet, és a Szovjetunióba távoztak.

A kormány megtiltotta a magyar alakulatoknak az akciókat végrehajtó szovjet csapatokkal szembeni ellenállást, egyben a Honvédelmi Minisztérium útján intézkedett a Magyarországra újonnan belépő szovjet csapatok helyzetének és mozgásának felderítésére.

Éjszaka a Budapest körül álló szovjet csapatok megkezdték a harcfelderítést.

A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság védőöv létesítését rendelte el a főváros körül. Parancsnokának Márton András ezredest, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokát nevezte ki.

november 2.

Koalíciós összetétellel újjáalakult a Nagy Imre-kormány. A honvédelmi miniszterré Maléter Pál vezérőrnagyot nevezték ki.

Nagy Imre miniszterelnök kijelölte a Varsói Szerződésből történő kilépés gyakorlati végrehajtásáról később tárgyaló magyar küldöttség tagjait: Losonczy Géza államminisztert, Kővágó Józsefet, id. Antall Józsefet, Márton Andrást és Farkas Ferencet.

19 óra után a rádióban közleményt olvastak be: „...október 31-én és november 1-jén sajnálatos módon újabb szovjet egységek lépték át a magyar határt A magyar kormány minden tőle telhető erőfeszítést megtett, hogy elérje a csapatok visszarendelését, lépései azonban hiábavalónak bizonyultak, sőt a szovjet csapatok tovább folytatták előnyomulásukat, egyes egységek pedig Budapest körül vonultak fel. Mindennek következtében a magyar kormány 1956. november 1-jén felmondta a Varsói Szerződést.”

Megkezdődött a Határőrségnek a Honvédelmi Minisztérium kötelékébe való átvételének az előkészítése.

A hadsereg egyes alakulatainál megkezdték a békeállomány feltöltését. Kaposváron, Nagyatádon 700, Szekszárdon 300, Hódmezővásárhelyen 1400 behívó parancsot kézbesítettek, és utóbbi helyen 30 tartalékos tisztet mozgósítottak.

Budapesten Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszter kijelölte a szovjet csapatkivonásról tárgyaló küldöttség katonatagjait: Maléter Pál vezérőrnagy miniszterhelyettest, Kovács István vezérőrnagy vezérkari főnököt és Szűcs Miklós ezredes, hadműveleti csoportfőnököt. A küldöttséget, amelyet Nagy Imre miniszterelnök igazított el, Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes vezette.

Jurij Andropov szovjet nagykövet közlése szerint a szovjet kormány Mihail Malinyin hadseregtábornokot jelölte ki a szovjet csapatkivonási tárgyalások lefolytatására. A szovjet küldöttség tagjai voltak még Fjodor Sztyepcsenko altábornagy, politikai főcsoportfőnök-helyettes és Mihail Scselbanyin vezérőrnagy, a székesfehérvári különleges hadtest törzsfőnöke.

Katonai repülőgépekről tovább folytatták a szovjet csapatok mozgásának figyelését, felderítését. A HM Hadműveleti Csoportfőnökség tájékoztatta a Magyar Honvédség Forradalmi Bizottmányát a szovjet csapatok mozgásáról.

Király Béla és törzse befejezte Budapest védelmi tervének a kidolgozását. A főváros és bevezető útjaihoz egy-egy üteget vagy osztályt terveztek tüzelőállásba. Intézkedtek a híradórendszer kiépítésére, és nagy mennyiségű harckocsi-akna előkészítésére.

Az esztergomi 51. légvédelmi tüzérosztály ütegei tüzelőállást foglaltak Soroksár és a Juta domb térségében.

november 3.

Kádár János a Szovjetunió segítségét „kérte” az „ellenforradalom” leveréséhez. Kádár János vezetésével ellenkormány alakult (Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány). Ebben, az ún. szolnoki kormányban Münnich Ferenc altábornagy a fegyveres erők minisztere.

Az ENSZ biztonsági tanácsa napirendre tűzte a magyar kérdés megtárgyalását. November 4-én a biztonsági tanács ülésén Henry Cabot Lodge felszólította a Szovjetuniót csapatainak Magyarországról történő kivonására.

Budapesten megalakult a Nemzetőrség Főparancsnoksága. Főparancsnok Király Béla vezérőrnagy, helyettese Kopácsi Sándor rendőrezredes lett.

A Kossuth Rádióban beolvasták a Forradalmi Karhatalmi Bizottság felhívását a Nemzetőrség Főparancsnokságának megalakulásáról, a sztrájk beszüntetéséről és a nemzetőrségbe be nem lépő polgári személyek lefegyverzéséről.

Több vidéki alakulat védőállást foglalt helyőrsége határában. A Vezérkar Közlekedési Osztályát utasították a vasútműszaki zárási terv elkészítésére.

A Parlamentben megtartották a szovjet csapatkivonási tárgyalások első fordulóját. A közös bizottság megegyezett, hogy a kölcsönösen kifejtett álláspontokat tanulmányozzák, és este 10 órakor újra összeülnek. A szovjet delegáció ígéretet tett, hogy több szovjet csapatszállító szerelvény a magyar határon nem érkezik be.

A szovjet csapatok lezárták az osztrák határt.

Mindszenty József rádióbeszédében többek között foglalkozott a függetlenség kérdésével. A Magyarországon történteket szabadságharcként értékelte.

A Budapest körüli védőövbe rendelt magyar csapatok újabb alegységei foglalták el a részükre kijelölt tüzelőállásokat, így a Juta dombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál és a Csajkovszkij parkban. Solymosi alezredes – a VIII. kerület katonai parancsnoka – a Baross téren eligazítást tartott a kerület védelmének a megszervezéséről.

Maléter Pál vezérőrnagy, új honvédelmi miniszter parancsot adott a leszerelésre váró katonáknak a szovjet csapatkivonások befejezéséig történő visszatartására.

Szovjet harckocsik zárták körül a Ferihegyi repülőteret. A Kossuth Tüzér Tiszti Iskola szakasz erejű harccsoportot küldött ki a repülőtér felmentésére, de a szakasz harc nélkül visszafordult.

Tökölön a szovjet repülőalakulat laktanyájában a szovjet csapatkivonási tárgyalások második fordulójára érkezett tárgyaló küldöttség négy tagját Erdei Ferencet, Maléter Pál vezérőrnagyot, Kovács István vezérőrnagyot, Szűcs Miklós ezredest és az őket kísérő személyeket Szerov, a KGB elnöke vezetésével letartóztatták.

november 4.

November 4-én moszkvai idő szerint 6, magyar idő szerint 4 órakor elhangzott a jelszó – „Menydörgés” – és ezzel a „Forgószél” fedőnevű hadművelet végrehajtása megkezdődött. A szovjet csapatok megkezdték a forradalom leverését, és a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatának a lefegyverzését. Romániából újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt.

5 óra 20 perckor a rádióban elhangzott Nagy Imre felhívása: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”

7 óra 14 perckor a Szabad Kossuth Rádió az alábbiakat sugározta: „Figyelem! A Magyar kormány felkéri a szovjet hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy ne lőjenek. Kerüljék a vérontást! Az oroszok barátaink és azok is maradnak!”

Budapesten a Petőfi laktanyánál 5-10 perces tűzharc alakult ki a fővárosba bevonuló szovjet és a laktanyában elhelyezett magyar csapatok között. A szovjet csapatok ezt követően egy-másfél óráig lőtték a laktanyát.

Münnich Ferenc – a szolnoki nem hivatalos kormányban a fegyveres erők minisztere – parancsot adott, hogy a Magyar Néphadsereg alakulatai ne nyissanak tüzet az érkező szovjet csapatokra, hanem küldjenek eléjük parlamentereket.

A Honvédelmi Minisztériumban tartózkodó Janza Károly altábornagy, Uszta Gyula, Váradi Gyula, Kovács Imre vezérőrnagyok a csapatoknak megtiltották az ellenállást.

Nagy Imre miniszterelnök és még 41 fő menedéket kapott Jugoszlávia budapesti nagykövetségén.

Király Béla vezérőrnagy, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke, a nemzetőrség főparancsnoka az ellenállás folytatása mellett döntött.

A Budapesten lévő alakulatokat a szovjet csapatok lefegyverezték, de több tiszt és katona fegyverrel megszökött.

Az Magyar Néphadsereg 2960 légvédelmi ezred 16 katonája, a felkelőkkel hat löveggel tüzelőállást foglalt a Jászberényi úton, a Kőbányai úton, az Éles sarkon, a Zalka Máté téren és a Csajkovszkij parkban. 13 órakor az Éles sarkot megközelítő négy szovjet harckocsira tüzet nyitottak. Három harckocsi kigyulladt, és a felkelők megrohamozták az égő harckocsikat.

November 4-e után a kerületben az ellenálló csoportok több helyen nyitottak tüzet a szovjet csapatokra.

Az 51. légvédelmi tüzérosztály Soroksárnál tüzet nyitott a szovjetekre.

Az Magyar Néphadsereg 9318 légvédelmi alakulat 6. ütegéből 20 katona a felkelőkkel együtt tüzelőállást foglalt Csepelen az Imre téren. Délután kilőttek egy szovjet páncélos szállító járművet és egy harckocsit. Csepelen a nemzetőrszázadok a szovjetek elleni harcra készülődtek.

november 5.

A „szolnoki kormány” a honvéd karhatalom megszervezésével Uszta Gyula vezérőrnagyot, a belügyi karhatalom megszervezésével Sós Györgyöt bízta meg. Munkájuk felügyeletére az MSZMP részéről Czinege Lajost jelölték ki.

A szovjet csapatok befejezték a bajai, hódmezővásárhelyi, mezőtúri, nagykanizsai, orosházi és verpeléti honvéd-alakulatok lefegyverzését.

Óbudán a Schmidt-kastélynál lévő fegyvereseket Pércsi Lajos őrnagy rajokba, szakaszokba szervezte, kijelölte az alegységek tüzelőállásait.

A szovjet csapatok elfoglalták a rádió épületét, és folytatták a harcot a felkelő csoportok ellen.

Kőbányán légvédelmi tüzérek és felkelők egyórás tűzharcot vívtak a szovjet erőkkel.

november 6.

A szovjet csapatok felszámolták a Széna téri, Gellért-hegyi és óbudai szabadságharcos csoportokat és ultimátumot adtak át a Budai Vár védőinek.

Csepelen az Imre téren tüzelőállásban lévő légvédelmi lövegek lelőttek egy IL 28-as szovjet repülőgépet.

november 7.

A Kádár-kormány Budapestre érkezett, és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette az esküt. Felmentettnek nyilvánították a Nagy Imre-kormányt. Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere elrendelte a katonatanácsok feloszlatását.

A szovjet csapatok lefegyverezték az etyeki, keszthelyi, lenti, nógrádi, szabadszállási, szentesi, tápiószecsői és tapolcai honvédalakulatokat.

Kuzma Grebennyik vezérőrnagy, szovjet városparancsnok 19.00 és 07.00 óra között kijárási tilalmat rendelt el Budapesten.

A szovjet csapatok megkezdték a Budai Vár ostromát.

november 8.

Az óbudai Schmidt-kastélyban lévő szabadságharcosok csoportja beszüntette az ellenállást.

A szovjet csapatok az ellenállást Kőbányán is felszámolták.

A csepeli nemzetőrök és katonák egy vasúti szerelvényt toltak az érkező szovjet harckocsioszlop elé, és kilőttek egy szovjet harckocsit.

november 9.

A kormány és az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága közös határozatot hozott karhatalom felállítására. Ennek alapján Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere parancsot adott az új fegyveres erő felállítására.

Az Elnöki Tanács kibocsátotta a Tiszti Nyilatkozatot.

Budapesten megkezdődött a Honvéd Karhatalom szervezése. A három katonai körzetre osztott fővárosban 3 karhatalmi ezred alakult Az egyes körzetekben lévő összes honvédalakulat az adott ezred parancsnokának alárendeltségébe lépett. A parancsnokok Csémi Károly alezredes, Borbás Máté vezérőrnagy és Pesti Endre ezredes voltak.

A szovjet csapatok befejezték az ellenállás felszámolását Csepelen.

november 10.

Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség Főparancsnoka a szovjet csapatokkal Nagykovácsi térségében történt összecsapást követően a Nemzetőrség Főparancsnokságát feloszlatta.

Vidéken is megkezdődött a Honvéd Karhatalom szervezése. A megyeszékhelyeken november 30-ig zászlóaljakat, a járási székhelyeken századokat állítottak fel. A karhatalom vidéken is bekapcsolódott a forradalom leverésére irányuló fegyveres tevékenységbe.

Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere azonnali jelentkezésre szólította fel a fegyveres erők és testületek Budapesten tartózkodó hivatásos tagjait.

november 11.

Kádár János bejelentette, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott az ÁVH végleges megszüntetésére.

A fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tett közzé a fegyveres erők és testületek újjászervezéséről.

november 12.

Hatályba lépett a bűntető eljárás egyszerűsítéséről szóló az 1956. évi 22. számú törvényerejű rendelet, mely szerint az ügyészi szervek a gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, illetve fosztogatás, továbbá a lőfegyver jogtalan használatával elkövetett bűntettekkel vádolt személyeket tettenérés esetén, vagy ha bizonyítékok nyomban a bíróság elé voltak tárhatók vádirat benyújtása nélkül is bíróság elé állíthatták.

november 13.

A fegyveres erők minisztere a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség fontosabb parancsnokainak nagy részét kinevezte. Budapesten megkezdte tevékenységét az l. és a 3. honvéd karhatalmi ezred.

november 16.

Budapesten megkezdte a tevékenységét a 2. honvéd karhatalmi ezred.

november 22.

A KGB elrabolta, majd Mátyásföldre szállította Nagy Imrét és Jugoszlávia nagykövetségére menekült társait és családtagjaikat.

november 23.

Az KGB a romániai Snagovba szállította a Nagy Imre-csoportot.

november 30.

Befejeződött a Honvéd Karhatalom szervezése. Állományába ekkor Budapesten 5.500, vidéken 5.000 fő tartozott. Ennek 75 %-a hivatásos katona, 20 %-a polgári személy, 5 %-a rendőr volt.

Forrás: magyarforradalom1956.hu/forradalom_10301.html

Kép: sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/007_az_1956_os_forradalom.htm

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.