Nemzeti ünnepek - 1956. október 23.
2012.11.08. 20:38
Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei
1956. elején Magyarország sorsát is befolyásoló változások következtek be a nemzetközi politikában. A Szovjetunió Kommunista Pártja februárban megtartott XX. kongresszusán Hruscsov Sztálint leleplező „titkos” beszédének hatására a szovjet érdekszféra több országában megjelentek, illetve felerősödtek a társadalom átalakítását, a rendszer megreformálását célzó törekvések. A kongresszus hatására a reformfolyamatok különösen Lengyelországban és Magyarországon gyorsultak fel.
1956. június 28-án a lengyelországi Poznanban mintegy ötvenezer munkás vonult az utcára kenyeret és szabad választásokat követelve. A biztonsági erők fegyverrel verték szét a tüntetést, ötvenen meghaltak, háromszázan megsebesültek, több mint háromszáz főt letartóztattak. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága október 19-én kezdődő plénumán a szovjet vezetés tudta és hozzájárulása nélkül alapvető személyi változtatásokat kívánt végrehajtani. A Lengyelországban állomásozó szovjet csapatokat október 18-án harckészültségbe helyezték, majd erődemonstrációt hajtottak végre. Lengyelországban a személyi változtatásokat a szovjet nyomás ellenére végrehajtották.
Hruscsov 1956-ig több ízben kifejtette, hogy Magyarországon adott esetben készek minden eszközt felhasználni. Erre a szovjet csapatok Magyarországon állomásozása adott lehetőséget. Az 1955 szeptemberében Magyarországon felállított szovjet Különleges Hadtest parancsnoka, 1956 júliusában – a hatályos nemzetközi szerződéseket súlyosan megsértve – parancsot kapott: készítsen tervet a szovjet csapatok karhatalmi alkalmazására. A „Volna” - „Hullám” fedőnevű terv tartalma bizonyítja, hogy a szovjet legfelső politikai az erő korlátlan alkalmazására helyezte a hangsúlyt.
Karhatalmi alkalmazásra vonatkozó tervekkel rendelkeztek a magyar erőszakszervezetek is. Az országos karhatalmi tervben 6.700 rendőr, 3632 karhatalmista és kormányőr, illetve 14.718 katona „bevetését tervezték”
1956 nyarán a Magyarországon zajló események hatására a szovjet politikai vezetés ismételten közvetlen beavatkozásra szánta el magát. Rákosi Mátyás a szovjet döntést tudomásul véve az első titkári tisztségről lemondott és végleg elhagyta az országot. Rákosi helyére – ugyancsak szovjet döntésre – a politikai folytonosságot képviselő rendkívül népszerűtlen Gerő Ernőt választották.
A belpolitikai helyzet a vezetőváltást követően tovább romlott. Az új-régi pártvezetés a párt- és belügyi apparátus elbizonytalanodottságát jól érzékelteti, hogy az ellenzéki törekvésekkel szembeni határozott fellépés helyett, két és fél hónappal betiltását követően – szeptember 19-én – a Petőfi Kör folytathatta tevékenységét. A Kör rendezte szakmai vitákon a jelenlévők együtt keresték a társadalmi válságból kivezető utat és a szélesebb összefogás lehetőségét.
Október 16-án Szegedről indult útjára a kezdeményezés, hogy az 1848-as márciusi ifjúság példáját követve megfogalmazzák: „Mit kíván a magyar nemzet?” Október 16-án a szegedi diákok elhatározták, hogy kiválnak a kommunista párt ifjúsági szervezetéből, a DISZ-ből, és újjáalakítják a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. Október 20-án itt fogalmazták meg azt a tízpontos programot, amely többé-kevésbé azonos volt a budapesti egyetemeken két nappal később összegzett követelésekkel. A Műszaki Egyetem nagygyűlésén, október 22-én este, többórás vita eredményeként született meg a műegyetemisták 16 pontja, és a döntés arról, hogy másnap, október 23-án a fővárosban csendes tüntetést tartanak.
Az egyetemi ifjúság, követelésében, a válságos helyzet megoldására többek között szükségesnek látta a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusának azonnali összehívását, a párt vezető testületeinek újjáválasztását, Nagy Imre vezetésével új kormány alakítását, több párt részvételével magtartott általános és titkos választásokon alapuló nemzetgyűlési képviselői választást, az ipari munkásság munkanormájának a rendezését a létminimum megállapítása alapján, a munkásautonómia bevezetését az üzemekben, a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát és az egyénileg gazdálkodó parasztság támogatását, az igazságtalanul elítélt politikai foglyok részére a teljes amnesztiát, a hátrányba kerültek rehabilitálását, Rákosi Mátyás szerepének kivizsgálását, a Szovjetunióban igazságtalanul elítélt és ott tartott magyarok hazahozatalát, a teljes vélemény- és sajtószabadság megvalósítását, a zsarnokság és az önkény jelképe, a Sztálin szobor azonnali eltávolítását.
Külpolitikai téren a legfontosabb követelések közé tartozott a szovjet–magyar kereskedelmi szerződések felülvizsgálata az egyenjogúság alapján és a békeszerződés értelmében az összes szovjet csapatok Magyarországról való kivonása. Az egyetemisták új nemzeti jellegű címer és katonai egyenruha bevezetését is követelték.
Október 22-én este a Belső Karhatalom vezetőinek jelezték: az egyetemisták egy csoportja a Műszaki Egyetemről a követeléseiket tartalmazó pontok beolvasása céljából a Rádióhoz készül. Ekkor – tehát még éjfél előtt –a Belső Karhatalom parancsnoka utasítására a Rádió őrségét egy szakasszal megerősítették. Amikor az egyetemisták értesültek arról, hogy a Rádiónál erős államvédelmi őrség van, a szándékukról ideiglenesen lemondtak.
A műegyetemisták 16 pontja
1956. október 22.
Másold le és terjeszd a magyar dolgozók között!
A MEFESZ építőip. műszaki egyetemi diáknagygyűlés határozatának főbb politikai, gazdasági és eszmei pontjai:
Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján.
A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget.
A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.
Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében. Rákosi Mátyást, aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.
Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.
Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.
Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.
Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket és a soha ki nem fizethető jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiről, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.
Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.
Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.
Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.
Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.
Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.
A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.
A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.
Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután. fél három órakor a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak.
Fenti határozat teljes, betű szerinti közlését ma este a rádió is, a magyar sajtó is visszautasította, a Szabad Ifjúság csak részleges közlését ígérte meg, főleg az első pont miatt. A határozat szövegének stencilen való azonnali sokszorosítását viharosan követeltük, de az arra vonatkozó utasítást Cholnoky rektor nem merte megadni. A nagygyűlés kb. 2000 résztvevőjének spontán felvonulása még ma este folyamán az egyik nyomda elé és a határozat azonnali kinyomtatása - a résztvevők viharos lelkesedése ellenére a megmozdulásnak nem kívánatos eltorzítása, illetve az esetleges összecsapás miatt - elmaradt. Javaslatunkra a határozat végleges szövegét a plénum előtt mikrofonba diktálták, a résztvevők lejegyezték és egyelőre kézi-gépi másolását a főváros széles rétegeiben hólabda-rendszerrel fogják terjeszteni.
A magyar sajtóban való teljes közléstől nem tágítunk.
Folyó hó 24-én a MEFESZ a fenti határozat alapján országos vitát kíván indítani a magyar sorskérdésekről és követeljük azt, hogy a Magyar Rádió adjon a nagygyűlésről helyszíni közvetítést, és így a dolgozó nép elferdítés nélkül hallani fogja az ifjúság hangját, és eltökélt szilárd határozata addig be kell váltsa a helyszíni ígérgetéseket, a határozat teljes szövegének a napi sajtóban széles körben való közzétételére vonatkozólag.
E határozat az új magyar történelem hajnalán, 1956. október 22-én született, az Építőipari Műszaki Egyetem aulájában, többezer hazáját szerető magyar ifjú spontán megmozdulásából.
(Megjelent: 1956 plakátjai és röplapjai. Október 22.-november 5. Budapest, Zrínyi, 1991. 16. o.)
Forrás: magyarforradalom1956.hu/forradalom_10302.html
mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/bme16ps.htm
Kép: budapest23.eu/oktober-23-a-szabadsag-napja
|