Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. - VIDEÓ |
|
2012.10.06. 11:22 |
1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése
„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. |
|
2012.10.06. 11:16 |
Az aradi vértanúk élete, utolsó napjai és utolsó mondatai
„Katonák, akik a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen. Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapataik embereit keményen küzdve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlásra. Meghaltak, mert szembeszálltak volt esküjükkel, amely a császárnak tett ígéret volt. Ők azok, akik elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott katonákat, mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket Magyarország történelmében csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért. Minden valamirevaló magyar embernek tudni, ismerni kell nevüket, tetteiket!”
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. |
|
2012.10.06. 11:14 |
Kálváriák – Az aradi szabadságszobor, az aradi emlékmű és az aradi vár
Az aradi szabadságszobor:
Az 1849. október hatodikát követő éveket a konok hallgatás, az abszolutizmus nyomasztó csendje jellemezte. Tíz év kellet ahhoz, hogy a Bach-korszakot követően, 1861-ben meginduljon a gyűjtés a forradalom vértanúinak emlékére emelendő emlékmű érdekében.
|
|
Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. - VIDEÓ |
|
2012.10.06. 11:05 |
Tizennégy vértanú (Film)
|
|
Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ |
|
2012.06.01. 21:53 |
Trianon előzményei
„1914. június 28-án a világ összes távíró- és telefonállomásai foglaltak. Minden készülék csak egy hírt ismétel szüntelen: "Ferenc Ferdinándot és feleségét, Hohenberg Zsófiát — Chotek grófnőt — Szarajevóban agyonlőtték." Bécsben a Grabenen, a Ringeken és a Schwarzenbergplatzon óriási embertömeg hullámzik. Mindenki azt kérdi a másiktól: mi lesz most?” (Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest)
|
|
Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ |
|
2012.06.01. 21:51 |
1920. június 4. – Emlékezzünk Trianonra!
Az I. világháborút lezáró úgynevezett Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Trianon palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk Trianon emléknapján (2010-től a nemzeti összetartozás napja is).
|
|
Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra |
|
2012.06.01. 21:49 |
Védőbeszéd Trianonban
Ha Trianonról beszélünk, mindenképp érdemes elolvasni gróf Apponyi Albert védőbeszédét is, melyet Trianonban mondott el. Ha a magyar gazdasági sikertelenségek okát keressük, akkor rájövünk, a védőbeszéd által, hogy ideáig kell visszanyúlnunk. Gróf Apponyi Albert szónoklata mintegy jóslatként testesült meg országunk mai állapotára nézve.
|
|
Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ |
|
2012.06.01. 21:47 |
Trianon után I.
A hűség városa – Civitas Fidelissima
Az első revíziós siker
Trianon után, Horthy Miklós kormányzósága alatt, az ország elkezdett talpra állni, a hátrányos békeszerződés ellenére is. Az elcsatolt területek visszaszerzése is megkezdődött.
|
|
Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra |
|
2012.06.01. 21:44 |
Trianon után II.
1947. Párizs
„Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt
Csak gyűlölni és megvetni tudom.
A dalai, a csipkés-finomak,
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott:
Nekem: káromló, rút rikácsolás,
S én visszavetem néki, mint a rongyot!”
(Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek)
|
|
Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ |
Pásztor Roland 2012. június 1. |
2012.06.01. 21:13 |
Trianon utóélete napjainkban és a jövőre nézve
Sűrűn eszembe jut, hogy kinek mit is jelent Trianon? Vezetés közben megszámlálhatatlanul suhannak el a Nagy-Magyarországos matricás autók. Vajon miért ragasztják fel a matricát? Sorsközösséget vállalnak a határon túli magyarsággal? Hisznek a Kárpát-medence egységében? Divatból? Vissza akarják állítani az 1920 előtti határokat? A magyar nemzet egységét jelképezik vele a világban? Minél nagyobb matricája van valakinek, annál nagyobb hazafi az illető? Szinte mindig felvetődnek bennem ezek a kérdések, amikor egy autón látom a matricát. A következő sorokban összegyűjtöttem több elszalasztott lehetőséget 1989-től, amikor területeket kaphattunk volna vissza, vagy az ott élő Magyarok életkörülményein javíthatott volna a mindenkori Magyar kormány.
|
|
|