A történelem tektonikus mozgásai közepette, a keletről egyre özönlő harcos, barbár népek támadásainak állandóan kitéve, Géza fejedelem döntött a nyugati szövetség és a kereszténység felvétele mellett. Fontos volt az is, hogy választani kényszerült Róma és Bizánc között, hiszen azokban a vészterhes időkben már mindkét egyház hittérítői terjesztették magyar területeken tanaikat. A másik harcos szomszéd néppel, a bolgárokkal ellentétben – azért említjük a bolgárokat, mert ha ősi nyelvüket el is veszítve, szláv­vá válva, de ők is fennmaradtak! – Géza fejedelem a nyugati kereszténységet és a nyugati szövetséget választotta, s választását igazolta az idő, hiszen óriási, folytonos küzdelmek során, de a magyarság fennmaradt.

Géza szívében még nem vált kereszténnyé, de fiát, a későbbi nagy királyt már ebben a szellemben neveltette. És István király sikerre vitte atyja elképzeléseit, megteremtette a keresztény magyar államot. Itt a kereszténységen és az államon van a hangsúly, és egyik sem ment viták, harcok, véráldozatok nélkül. A kor uralgó felfogása szerint keresztény király csak az lehetett, akit a pápa – Krisztus földi helytartója uralomra alkalmasnak találván – elismert. A másik nagy probléma, amit István király, ha nagy áldozatok és szívós küzdelem árán is, de megoldott: a politikai egység és a monarchikus államforma megteremtése. Műve, a magyar állam későbbi nagy királyok (Szent László, Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás) elhivatottságával, széles látókörű, realista politikájával, a történelem viharai közepette is ötszáz esztendeig fennmaradt, s csak a mohácsi vereséggel semmisült meg.

Az ország három részre szakadt, története négyszáz esztendeig megnyert csaták, vesztes háborúk, vérbe fojtott szabadságharcok története, s következetesen torkollik az elveszített első világháború után a teljes összeomlásba. Trianon már-már a magyarság állami létét is fenyegeti, s a letargiából ocsúdva, nehezen, kihagyásokkal, megtorpanásokkal, de folytatódott a nemzeti lét újjáteremtése, ehhez Szent István legendás alakja, nagy országépítő műve és ezer esztendő alatt töretlenül fejlődő kultusza is erőt adhatott, példát sugározhatott.

Reménykedjünk, hiszen a Duna–Tisza közén, a Kárpát-medencében ezer esztendeig reménykedők éltek. Épp ennek is köszönhetően maradtunk meg, s a huszonegyedik században bizakodva fordulhatunk a jövő felé. Tőlünk is függ, milyen lesz!

Augusztus 20. - na de mit is ünneplünk?

Nevezzük Szent István, az államalapítás vagy az új kenyér ünnepének - augusztus huszadikát mindannyian ünnepeljük. De tudjuk vajon pontosan, hogy miért is rendezik évről évre a tűzijátékot, miért közvetíti a tévé a Szent Jobb körmenetet, és mi köze van az egésznek az új kenyérhez?

Kezdjük az elején: 1038. augusztus 15-én eltemették István királyt, aki alatt Magyarország keresztény európai királysággá vált. Szentté avatását az általa megvakíttatott Vazul leszármazottja, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án, két másik szenttel: fiával, Imrével, és a velencei származású váradi püspökkel, Gellérttel. István az első olyan szent, akit az 1054-es egyházszakadás után mind a keleti, mind a nyugati kereszténység elfogad.

Szent László ezzel nemcsak egyik ősének megnyomorítóját avatja szentté: a középkori hagyományok értelmében az államalapító szentsége olyan jogalapot teremt, mely garantálja Magyarország önállóságát - senkinek sem tartozik hűbéresküvel. Az ekkoriban pápapárti királynak emellett az a joga is megmarad, hogy egyházi ügyekbe is beleszóljon.

Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé nyilvánította - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt. Az aratóünnepet rendszerint Szent István napján tartották, melynek központi részét adta az új gabonából készült újkenyér kisütése és megáldása a templomban – ezt a hagyományt ma is híven őrizzük.

Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb. Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során Szent István ünnepét azonban kivették a sorból, bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia, világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról. 1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni.

Harminchét évvel később, 1818-ban tartják meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban. Az augusztus huszadikai ünnep azonban a reformkor és a szabadságharc alatt a magyar egységet és állami önállóságot is jelképezte, ezért is tiltották 1849 és 1860 között a körmenetet.1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak, a századfordulón pedig újjáéled aratóünnepségek hagyománya.

A korábban katolikus ünnep a Horthy-rendszerben válik nemzeti ünneppé, hiszen a katolikusok a szentet, a reformátusok és evangélikusok pedig mint az ország egységének a nemzeti önállóságnak a megteremtőjét láthatták benne - a Szent Istváni állam-terület visszaállítása pedig a revízió központi gondolata volt.

Hivatalosan is ünnep tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót. A sokgyermekes anyák kitüntetése mellett később az ünnepségek állandó résztvevője lesz a Gyöngyösbokréta táncegyüttes, a magyar hagyományok őrzője.

A vesztes háború után az új berendezkedés számára korábbi tartalmával augusztus huszadika nem volt elfogadható, s mivel a naptárból nem tudták kitörölni, Rákosi Mátyás „a népköztársaság ünnepévé” nevezte át. A Kádári enyhülés a „tiltott, tűrt, támogatott”-rendszerben a tűrt közé sorolta e napot.

A rendszerváltozás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami ünnepet.

Forrás: erdely.ma/publicisztika.php?id=125219&cim=egyseg_es_fuggetlenseg Bogdán László írása alapján.

stop.hu/belfold/augusztus-20-na-de-mit-is-unneplunk/182040/

hungarotheka.hu/szokasok/nyar/160-istvan-napja.html

Kép: karpat-medence.hu/c.php?c=budapest01-budavar-szent-istvan-szobor

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.