Atilla Vérei Értékőrző Társulat Honlapja - Elfeledett értékeink nyomában
 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2024. Július
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Helyi értékeink
Helyi értékeink : Helyi értékeink - A halhatatlan Marci bácsi

Helyi értékeink - A halhatatlan Marci bácsi

Pásztor Roland 2012. január 20.  2012.01.21. 10:22

A halhatatlan Marci bácsi

 

 

Amikor valaki meghallja a Csonka Márton nevet, a legtöbb ember nem tudja ki is volt Ő valójában, vagy egyáltalán hallott-e már róla. Viszont ha azt mondjuk, hogy: vén gulyás, akkor már többen rávágják, hogy Arany János verseket írt róla. A következő oldalakon Márton gulyás életét és korát próbálom megeleveníteni, mivel szorosan kapcsolódik lakókörnyezetünkhöz.


Két ember tette őt örök életűvé. Arany János, aki két verset is írt róla, és Stróbl Alajos szobrászművész, aki megmintázta a vén gulyást a nagykőrösi Arany János szobor alkotásakor.

Arany János sűrűn kilátogatott nagykőrösi tanárkodása idején a tetétleni pusztára, többek között Inárcsi Farkas Elek tanyájára is tanártársával, Deák Józseffel, (aki nevelő volt Inárcsi Farkaséknál), és Szilágyi Sándor történésszel, az MTA tagjával, akinek alakját megtekinthetjük a nagykőrösi Arany János Múzeum előtti „nagy tanári kar” szoborcsoportban. A birtokosoknak, szolgálóknak, pásztoroknak naponta kellett volna ingázni a város és földjeik között, ezért alakultak ki a tanyasi központok. Tetétlenen főleg Nagykőrösi gazdák birtokai voltak. Inárcsi Farkas Elek Nagykőrösön született 1829-ben, 1861-ben Nagykőrösi elöljáró lett, majd 1875-től több cikluson át országgyűlési képviselő. A család nevéhez fűződik  Pest megye egyetlen Mohács előtti, viszonylag épségben megmaradt családi levéltára, amely közel száz darab XIII-XVII. századi oklevelet tartalmaz. Tetétleni birtokain mintagazdaságot létesített. Leszármazottja Inárcsi Farkas László a hazai virágtermesztés meghatározó alakja volt. Az általa létrehozott világszínvonalú kertészetben még az 1960-70-es években is folyt kertészeti tevékenység. A közeli Beretvás kastély felújítási munkálatait nemrégiben kezdte meg Szűcs Imre és családja, aminek következtében ez a kastély megmenekült az enyészettől. A felújított épületből, és melléképületekből következtetni lehet, hogy milyen pompás, minden igényt kielégítő uradalmi kastélyokat építettek a pusztában. A kastély mellett volt fürdőmedence, jégverem, tó, angolkert.

 Arany egy tetétlen- pusztai látogatáskor találkozott Csonka Márton gulyással, aki akkora hatással volt rá, hogy verset írt róla. Valószínűleg az 1700-as évek második felében született, mivel saját elmondása szerint 100 éves volt. A szolgálatot Farkas Elek nagyapjánál kezdte, és apját is szolgálta, azaz három generációt. Az öregember nemcsak a kora miatt lehetett megbecsült ember, hanem azért is mert az alföldi pásztor hierarhiában a gulyások, azaz marhapásztorok voltak az elsők, és legmegbecsültebb szolgálók. Ez tájegységenként változott, pl.a Hortobágyon a csikósok (lópásztor) voltak az élen, és csak utána következtek a gulyások. A Dunántúlon, pedig a kanászok vagy kondások (disznópásztor), később, pedig a juhászok (juhpásztor) vezették a rangsort. A rangsor csúcsán állt a számadó, aki a legelőre hajtott állatokért a legeltetési időszakban anyagilag is felelős volt és a gazdaság fogadta föl minden szezonban. Ő jelölte ki, fogadta föl a bojtárokat. Tulajdonképpen ő alá tartozott az összes felfogadott pásztor. Távollétében az öregbojtár, vagy az első bojtár helyettesítette. Csak ezek után következett a többi bojtár, és a sor végén a kisbojtár. Akkoriban még nem volt nyugdíj és nyugdíjaskor, így a legtöbb esetben, amikor a szolgáló egészségügyi állapota megromlott arról a birtokos gondoskodott. Valószínűleg így volt ez Marci bácsi esetében is, aki egész életét a tetétleni pusztán, és a Farkas majorban töltötte. A major helyén kialakult tanyaközpontban még az 1980-as évek második felében is laktak. Azóta teljesen elnéptelenedett és csak a Kőröstetétlenről Törtelre, és Abonyba vezető műútakról lehet látni az egykori épületek romjait, és a víztornyot. Marci bácsi nagy valószínűséggel néhanap kilátogatott a közeli Kettős Csárdába is, hogy a környező földesurak szolgálóival egy-egy pohár bor mellett megvitassák a pusztán történteket, nagyapáiktól hallott történetekkel szórakoztassák egymást. A csárda a Via Magnán, Budáról a tiszai átkelőhöz, Várkonyra vezető úton van, így valószínűleg az országban, és a világban történő dolgokról is innen értesültek a környékbeli pásztoremberek.

 

 

 

 

A VÉN GULYÁS

Egy pohár bor a kezében,
Bora elfoly, keze reszket,
Vén gulyás ül a karszéken
Mult időkre emlékeztet.

Hosszú évsor nyomja vállát,
Száz esztendőt emlegetnek;
Elég volna hagyománynak,
Elég volna történetnek.

Ifj'urakkal iddogál sort,
Kik, mint gyermek a toronyra,
Oly bámulva, oly szédülve
Néznek e nagy életkorra.

Elgondolják, hogyha évök
Összeraknák hárman, négyen,
Az ha lenne olyan lépcső,
Ami e tetőig érjen.

S elgondolják, hogy kedélyre
Három-négy sem ér ez aggal,
Ki nevet, iszik, danolgat
Tréfaűző ifj'urakkal.

"Azt a régit, Marci bátya!"
S felkurjant a kedvenc nóta!
Ki tudná hanyadszor fúja!
És ki tudná, hogy mióta!

"Hej Nagy-Kőrös híres város,
Ez s ez ottan a nótáros..."
De az mégsem oly keserves
Mint a: "gonosz komiszáros."

Erre még most is neheztel,
Nem felejti a vén pásztor:
Sok borsot törhettek egymás
Orra alá, egyszer-másszor.

S ki a rövdebbet húzá,
Az ellenfél, hol azóta?...
Csak a Marci bácsi ajkán
Élteti egy öreg nóta.

Így danolgat, így beszélget
Ama régi jobb időrül,
Közbelopván egy-egy rejtélyt
Hol tinórul, hol üszőrül.

Körben ülnek hallgatói
S egyik így szól ingerkedve:
"Hát a halál, - Marci bátya?...
Volna-e már hozzá kedve?"

Nem felel rá; most az egyszer
Úgy tesz, mint aki nagyot hall,
Néz sokáig a padlóra
S döföli az ónas bottal.

Végre homlokát felütve
Néz merően, szól nyugodtan:
"Beszámoltam minden ősszel,
Kárban soha nem maradtam.

Egy borjúfark sem hibázott,
Ennyit sem tud rám a gazda;
Még apjának, nagyapjának
Sem volt soha rám panassza."

S leül biztos öntudattal
Hogy rendén a számadása.
Nem hiányzik-é majd végül?
Nem én dolgom, - azt ő lássa.

S ujra felpirul kedélye,
Had busúljon aki káros;
Jót iszik rá és felkurjant:
"Hej Nagy-Kőrös híres város!..."

1855. február 25-én a Vasárnapi Újságban beszámoltak Marci bácsi haláláról, és temetéséről. A szertartáson nagyon sokan részt vettek, valószínűleg maga Arany János is, aki egy verssel állított örök emléket a nagyszabású temetésnek 1855-ben.

Rendkivüli temetés. A tetétleni pusztán Csonka Márton nevü 100 esztendős gulyás halt meg, Elek F. ur szolgálatában, a kinek nagy apjánál is gyakorolta már a gulyás mesterségét, és ollyan szertartással temették el, a mellynek hire aligha be nem futja az egész világot, minél messzebb annál inkább megtoldva foldva. – A temetés vasárnapra esvén, az egész vidékből nagy nép sokaság gyülekezett össze, és valóban volt is mit látnia a szokatlan temetésen, a melly igy ment végbe: egy szekér feketével volt bevonva, arra tették a 100 esztendős gulyás koporsóját s 48 ökröt fogtak a szekér elé, és minden ökörnek fekete fátyol lebegett a szarvain, ugy vitték a temetőbe a halottat. A szekér előtt ment az egész gulya, mellyet az öreg őrzött, a koporsó után ment a tenger nép, legutol pedig az egész ménes.”       

A temetési menet a tetétleni pusztáról indult a felsőkarai Kun temetőbe, igazi nomád fejedelmi menet volt, Magyarországon több hasonló kultikus pusztai temetési szertartás nem volt több. Valószínűleg Farkas Elek szervezte meg a különleges menetet a család hű szolgálójának, amelyről több média is tudósított. Két egyház papja is utolsó útjára kísérte Marci bácsit. Az egyik a tószegi katolikus plébános volt, mivel az volt a legközelebbi „papos” falu, és az ő gyülekezetéhez tartoztak a Tetétlen pusztán élők. A másik pap, pedig a nagykőrösi református lelkész volt. Inárcsi Farkas Elek akkor a nagykőrösi reformátusok főgondnoki tisztségét is ellátta. Csonka Márton halotti adatait a tószegi plébánián találta meg Molnár Zsigmond Jászkarajenői katolikus plébános 1930-ban.  Végső nyughelye nagy valószínűséggel a Jászkarajenőhöz tartozó felsőkarai kisharangosi dűlőben lévő feltáratlan Árpád kori temetőben van. A helyet még a mai napig is Kun temető néven ismerik a helyiek. A karai, törteli, kocséri, tetétleni pusztán letelepedett kunokat a XIII. században maga az esztergomi érsek keresztelte meg. A temető mellé a betelepült Kunok később templomot is építettek, amelynek romjai még az 1910-es években is álltak. A pásztorok 1778-ban öntettek egy lélekharangot, amelyet az omladozó templom tornyába helyeztek, és amellyel Marci bácsit is a végső útjára kísérték. A pusztai harangot napjainkban a jászkarajenői álltalános iskola előtt láthatjuk, közvetlenül a főút mellett. A temetőbe évszázadokon át temetkeztek a környékbeli pásztoremberek. Egész pontosan 1862-ig, utána a ma is fentartott Jászkarajenői, és Kőröstetétleni temetőkbe helyezték örök nyugalomra a meghaltakat. A templom köveit elhordták, a temetőt, pedig belepte a dudva. A helyen Kőröstetétlen és Jászkarajenő önkormányzata 1990-ben kopjafát állíttatott. A kopjafát egy szép tűzzománc metszet díszítette, amelyen a vén gulyás volt látható ökrökkel. A metszet sajnos nem sokáig volt a helyén, de a kopjafa még állja az idő próbáját.

 

A vén gulyás temetése

Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza,
Hova ő most indul, nem csekély út lesz a!

Nincs is benne mód, hogy gyalog odaérjen:
Mint urat kell vinni fekete szekéren.

Harminchat ökör van fogva a járomba...
Majd csak bévontatják a paradicsomba.

Hát még a kiséret! az egyszer a fényes:
Előtte a gulya, utána a ménes.

S a lágyszívü barmok, mintha búsulnának
Mind olyan ostoba képeket csinálnak.

De az neki mindegy: ő már deszkát árul,
Vagy tud, vagy nem is tud e komédiárul.

A gulyát sem kérdi: hever-e? szalad-e?
Csak egyszer se mondja: tala te! tala te!

Csöndesen nyujtózik hátán a szekérnek,
Már nincs messze a hely, tüstént odaérnek.

Ott örök bucsút vesz tőle ménes, gulya;
Mögötte bezárul másvilág kapuja.

De kiséri két pap, két egyház imája...
No, hisz valamelyik majd csak eltalálja.

S amit száz esztendő nyilt kérdésül hagyott,
E szegény bitang juh fölleli itt, vagy ott.

Lelje is föl nyáját, lelki üdvösségét:
Béke födje hamvát... fátyol az emlékét.

 

 

1910. szeptember 25-én avatták fel Nagykőrösön az életnagyságú Arany János mellszobrot, országos adakozásból Ádám László egykori tanítvány és polgármester kezdeményezésére, amely „mellékalakjaként” méltóságteljesen ül Marci bácsi kutyájával haraszti kőből kifaragva. A szobor kompozíciót Stróbl Alajos készítette nagy körültekintéssel, és hozzáértéssel. Marci bácsi megmintázásához a kőrösi határból választott modellt, szintén egy pásztorembert, akit szintén Mártonnak hívtak. Pásztorkutyáját a kőrösi erdőőr Hattyú nevű kutyájáról mintázta, aki hűségesen fekszik a Vén Gulyás mellett. Kezében egy pásztorbotot tart, amelyre a következő van felróva, ahogy annak idején az eredeti vén gulyás botjára:

„A becsület olyan erős mint az oroszlán”.

Bízom abban, hogy eljön még az az idő a Kárpát hazában, amikor ez lesz az általános értékrend, és az adott szó felér egy szerződéssel!

 

Forrás:

Hídvégi Lajos: Regélő falvak – Történeti elbeszélések 1983

Pataki Ferenc: Adalékok Kőröstetétlen község történetéhez, 1972. augusztus 20.

 

Kósa Károly honlapja. http://www.kosakaroly.hu

 

Vasárnapi Újság, 1855. 2. évfolyam. 8. szám

 

Vasárnapi Újság, 1910. 57. évfolyam. 40. szám

 

Fotó:

 

Kósa Károly

 

http://www.jaszkarajeno.hu

 

 

 

 
 
 
 
 
 
Indulás: 2011-12-14
 
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
 
 
Nyitóoldalunk képei

Nyitóoldalunk képeinek forrása a nemnemsoha.gportal.hu honlap. Köszönjük a szerkesztőknek, hogy engedélyezték az általuk hosszú időn át gyűjtött képek használatát!

A képek 1919. és 1944. között kerültek kiadásra, plakátokon jelentek meg.

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?