Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. - VIDEÓ		2012.10.06. 11:22
1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése   „…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.” (Ferenc József utasítása Haynau számára)   1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1849. október 6.		2012.10.06. 11:16
Az aradi vértanúk élete, utolsó napjai és utolsó mondatai   „Katonák, akik a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen. Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapataik embereit keményen küzdve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlásra. Meghaltak, mert szembeszálltak volt esküjükkel, amely a császárnak tett ígéret volt. Ők azok, akik elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott katonákat, mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket Magyarország történelmében csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért. Minden valamirevaló magyar embernek tudni, ismerni kell nevüket, tetteiket!” Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1849. október 6.		2012.10.06. 11:14
Kálváriák – Az aradi szabadságszobor, az aradi emlékmű és az aradi vár   Az aradi szabadságszobor: Az 1849. október hatodikát követő éveket a konok hallgatás, az abszolutizmus nyomasztó csendje jellemezte. Tíz év kellet ahhoz, hogy a Bach-korszakot követően, 1861-ben meginduljon a gyűjtés a forradalom vértanúinak emlékére emelendő emlékmű érdekében. Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1849. október 6. - VIDEÓ		2012.10.06. 11:05
Tizennégy vértanú (Film)     Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ		2012.06.01. 21:53
Trianon előzményei   „1914. június 28-án a világ összes távíró- és telefonállomásai foglaltak. Minden készülék csak egy hírt ismétel szüntelen: "Ferenc Ferdinándot és feleségét, Hohenberg Zsófiát — Chotek grófnőt — Szarajevóban agyonlőtték." Bécsben a Grabenen, a Ringeken és a Schwarzenbergplatzon óriási embertömeg hullámzik. Mindenki azt kérdi a másiktól: mi lesz most?” (Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest)   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ		2012.06.01. 21:51
1920. június 4. – Emlékezzünk Trianonra!   Az I. világháborút lezáró úgynevezett Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Trianon palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk Trianon emléknapján (2010-től a nemzeti összetartozás napja is).   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra		2012.06.01. 21:49
Védőbeszéd Trianonban   Ha Trianonról beszélünk, mindenképp érdemes elolvasni gróf Apponyi Albert védőbeszédét is, melyet Trianonban mondott el. Ha a magyar gazdasági sikertelenségek okát keressük, akkor rájövünk, a védőbeszéd által, hogy ideáig kell visszanyúlnunk. Gróf Apponyi Albert szónoklata mintegy jóslatként testesült meg országunk mai állapotára nézve.   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ		2012.06.01. 21:47
Trianon után I.   A hűség városa – Civitas Fidelissima   Az első revíziós siker Trianon után, Horthy Miklós kormányzósága alatt, az ország elkezdett talpra állni, a hátrányos békeszerződés ellenére is. Az elcsatolt területek visszaszerzése is megkezdődött.   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra		2012.06.01. 21:44
Trianon után II.   1947. Párizs   „Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt Csak gyűlölni és megvetni tudom. A dalai, a csipkés-finomak, Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott: Nekem: káromló, rút rikácsolás, S én visszavetem néki, mint a rongyot!” (Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek)   Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Nemzeti emléknapok - 1920. június 4. - Emlékezzünk Trianonra - VIDEÓ	Pásztor Roland 2012. június 1.	2012.06.01. 21:13
Trianon utóélete napjainkban és a jövőre nézve   Sűrűn eszembe jut, hogy kinek mit is jelent Trianon? Vezetés közben megszámlálhatatlanul suhannak el a Nagy-Magyarországos matricás autók. Vajon miért ragasztják fel a matricát? Sorsközösséget vállalnak a határon túli magyarsággal? Hisznek a Kárpát-medence egységében? Divatból? Vissza akarják állítani az 1920 előtti határokat? A magyar nemzet egységét jelképezik vele a világban? Minél nagyobb matricája van valakinek, annál nagyobb hazafi az illető? Szinte mindig felvetődnek bennem ezek a kérdések, amikor egy autón látom a matricát.  A következő sorokban összegyűjtöttem több elszalasztott lehetőséget 1989-től, amikor területeket kaphattunk volna vissza, vagy az ott élő Magyarok életkörülményein javíthatott volna a mindenkori Magyar kormány. Tovább…
Mit szólsz hozzá?

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk