Kalendárium
2013.05.13. 13:09
Április – Szent György hava
(Ősi magyar neve: Szelek hava)
Április 1. „Bolond” április
Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották.
Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Hozzánk talán német közvetítéssel került. Erre vall, hogy elsősorban városi és gyermekmulatság, a felnőtt falusi nép körében sohasem gyökeresedett meg.
Húsvét hétfő
Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevetőhétfő, másként húsvét másnapja már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe.
Az életre locsolás alkalma.
Az erdélyi Nyárád mentén a múlt század végén minden valamirevaló székely legény kötelességének tartotta, hogy húsvét napjára virradóra kedvesének kapujára vagy más feltűnő helyre szép fenyőágat tűzzön. Ha a falunak nem volt fenyvese, elmentek érte a negyedik, ötödik határba is. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették föl. A legjobb táncosoknak vőfély volt a neve, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn a hajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték (vödör vízzel). Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon.
A legények a locsolkodásért hímes tojást kaptak. Néhol a vályúba fektették a leányt, vagy a patakba dobták. A Galga mentén kedden a lányok locsolták meg a legényeket, rendszerint orvul a palánk „árnyékából”.
Kakas- és tyúkütést tartottak e napon számos faluban.
Fehérvasárnap
Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét (Quasi modo geniti infantes, dominica in albis) eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat. Keresztszüleik ilyenkor föltétlenül megvendégelték őket, utalással a királyi ember lakomaszerzéséről szóló evangéliumi példázatra (Máté 22. 1-14.) is, az évfordulókon pedig ajándékokkal, elsősorban a húsvéti eulógiával emlékeztették őket a nevezetes eseményre: a keresztség szentségében való újjászütetésükre.
Később, amikor a katekumenátus megszűnt, és már az újszülötteket is megkeresztelték, ezen a napon történt hazánkban – adatok híján tisztázhatatlan előzmények és kezdeményezések után – a házasok, illetőleg a házasulandók között a leendő keresztkomáknak, keresztszülőknek kiszemelése.
A magyarság körében, több hagyományőrző tájunkon legújabb időkig élő komálás, komatálküldés, mátkálás ennek az ókeresztény liturgikus képzetkörnek a maradványa, amely egyébként lényegében ősrégi primitív szokásokban is gyökerezik. Innen a hahóti mátkavasárnap elnevezés.
A húsvétot követő első vasárnap különleges szerepet a koma- vagy mátkatálküldés szokásával nyert. Többnyire lányok, de fiúk is – többnyire a húsvétról maradt tojásokkal szépen földíszített – étket vittek egymásnak, mellyel örök barátságot (komaságot, mátkaságot) fogadtak. Ennek szimbolikus eseménye, hogy a megajándékozott fél egy hímes tojást kivett s helyette kettőt rakott a tálba. E hagyomány emlékét gazdag népdalkincs őrzi. E vasárnapok egyikén tartották a játszót. Ekkor lányok és legények külön-külön csoportokban kivonultak a falu szélébe, s ott különféle játékokkal szórakoztak egész nap. Egyházi eseményhez kötődött a lilázás, amikor is a lányok litánia után az utcán összekapaszkodva táncoltak, énekeltek, körjátékokat játszottak. A legkedveltebbek a „Bújj, bújj, zöldág” és a „Fehér liliomszál” kezdetű játékok voltak.
Április 14. Tibor, Kakukk és pacsirtaszólogató nap
Ezen a napon országszerte gyerekek szaladtak ki a mezőre és az erdőszélére, hagy meghallgassák a „se nem kicsi, se nem nagy madár, aki éppen akkora, hogy az eget a földdel összekötheti”, a pacsirta első énekét, hogy lelkük égbe repülve erősödjék, s az erdő madarától a kakukktól kérdezzék: „hány évig élek még?” A pacsirta a kint és a fönt, a kakukk a bent és a lent erejét idézi meg. Ha napján a rét már zöld, jó szénatermést jósol.
Április 23. Adalbert
Ő keresztelte meg Géza fejedelmet és fiát Vajkot (Szent István király).
Április 24. Szent György
Alakját a legújabb kutatások nem igazolták, az egyház törölte a szentek sorából, de önnepét meghagyta.
Az Érdy-kódex őrizte meg legendáját. Kappadókiai vitéz fejedelem fia, akire rászállt a vitézség apja halála után. Lóháton Líbia tartományába ment, ahol Sylena pogány város mellett legyőzte a pusztító sárkányt, a poshadó tó urát, megmentve a várost a pusztulástól, s a király lányának életét. Küzdelmében a lány is segítette, aki megtért, s még virradat előtt a város lakóit is kereszténnyé tette.
A győzelem után az emberek Szent Egyházat rakattak Szűz Mária és Szent György tiszteletére. Oltára alól élő kútfő buzog, minden betegség gyógyítója. A királytól kapott pénzjutalmat szétosztotta a szegényeknek. Később a császár börtönbe vettette és vértanú lett, megölték. Gyilkosát tűz emésztette el.
Legendájának számos népi változata él hazánkban is, de ide sorolható királylányt szabadító napvitézeinkről szóló meséink is.
A középkorban ő a lovagok védőszentje, később a lovaskatonáké és a cserkészeké is.
Zománcképe párban Demeterrel, a másik harcos szenttel, Ott van a Szent Koronán. Károly Róbert 1318-ban Szent György lovagrendet alapít hazánkban, Zsigmond pedig Sárkányrendet. Báthory István Szent György erejével győzi le a törököt Kenyérmezőn (1479).
Fejereklyéjét Veszprémben őrzik. Szent György a kikelet ünnepe, a jószág mezőre való kihajtásának a napja. György napi eső aranyat ér. E napon misét mondtak az anyaföld áldásáért, termékenységéért, alkalmas időjárásért, a parasztok boldogulásáért. Megtisztították a legények a mezei kutakat, forrásokat. Este dudaszó, tánc, lakoma járta. Azt tartották, hogy a mezei forráskutakból csak Szent György, illetve Márk napja után szabad inni és itatni is.
Április 25. Márk
Dunántúlon Márok, Székelyföldön Márkos. Evangélista, jelképe az oroszlán.
Napján tartották a határjáró búzaszentelő körmenetet. A kereszténnyé vált ősi szokásokban régebben a szentek ereklyéit is körbehordozták a határban. A rendszerint keresztútnál, határkeresztnél megszentelt búzavetésből mindenki tépett: a férfiak a kalapjuk mellé tűzték a zsenge szálakat, a Napra tárták az „életet” vele, saját életüket is, a nők pedig az imádságos könyvbe rejtették, a „bentet”, a benti-életet varázsolták vele. Tápén a szentelményből koszorúkat fontak, amelyeket a templomi zászlókra és búcsúkeresztekre helyeztek, s nyolc nap múlva a szántóföld négy sarkába rejtették el. Csíkszentmihályon is koszorút készítettek belőle, s az ablakléc keresztjére kötötték.
Régebben e napon tilos volt kenyeret sütni. Vetőalkalmát adja az indás növényeknek.
Április 30. Sienai Szent Katalin
Népünk nyelvén „Széna Kata”. Nagy Lajos királyunk levelezett vele. Katalin megkapta testére Jézus sebeit (stigmák), testén hordozta fájdalmát.
Ha a rét szép, üde e napon, az jó szénatermést jelent.
Forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága alapján, (16. o. – 48. o.)
Molnár V. József: Kalendárium – Az esztendő körének szokásrendszere (55. o. – 69. o.)
hungarotheka.hu/szokasok/tavasz.html alapján
jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/04 alapján.
Kép: jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/aprilis__szent_gyorgy_hava__tavaszho__szelek_hava
|