Írásomban az egyik leghíresebb történéséről írok, amely a Képes Krónika jóvoltából várkonyi próbatétel jelenet néven került be a köztudatba.

A történetet onnantól kezdeném, amikor Szent István fiát Szent Imre herceget, a magyar történelem során többször előforduló rejtélyes vadkan megölte 1031- ben. Ezt követően István, nővére fiát Orseolo Pétert teszi meg örökösévé. István apjának, Géza fejedelem testvérének, Mihálynak a fia Vazul jogosan követelné magának, vagy valamelyik fiának a trónt. Ezért Vazult megvakíttatja, fülébe ólmot öntet, ezáltal uralkodásra alkalmatlanná teszi. Fiait, Leventét, Andrást, és Bélát, pedig száműzeti az országból.

Orseoló Péter 1038 Augusztusában foglalja el első ízben a Magyar trónt. Németellenes hadjárata során Aba Sámuel (Szent István sógora volt, és uralkodása alatt a nádor) vezetésével lázadás tör ki ellne. Péter hatalmát megdöntik, az elsők között ölik meg Vazul megvakítóját Seböst. 1041- ben Aba Sámuelt megkoronázzák. Péter 1044- ben III. Henrik segítségével ismét Magyar király lesz, miután Ménfőnél csatát nyer Aba Sámuel ellen. Második trónra lépése után a Csanádon összegyűlt elöljárók követeket küldtek Kijevbe Vazul fiainak hazahívására. 1046- ban András és Levente hazatértek orosz segédcsapataik élén. Kezdetben elfogadták a Vata által vezetett pogány felkelők szövetségét, de miután azok megölték Szent Gellért püspököt, és irtani kezdték a papokat, üldözni a keresztényeket szembe fordultak velük. Miután stabilizálódott az országban a rend 1047 elején Andrást koronázták meg. A harmadik testvér Béla 1048- ban tér haza Krakkóból. Az ő segítségével verik vissza IV. Henrik Magyarországra törő csapatait. Ezt követően létrehozzák a dukátust, amelyben az ország egy harmad részének a kormányzását át engedte Bélának, valamint trónörökösévé tette. Több történész a trónöröklésről szóló megállapodást nem tartja valószínűnek, mert akkor Andrásnak már született egy lánya, és várható volt egy fiú utód is, aki elfoglalhatja majd a trónt. Ez be is következett. Az ifjú herceg a Salamon nevet kapta, és születése után négy évvel meg is koronázzák. Ezt követően a testvérek viszonya végérvényesen megromlik. Ekkor kerül sor a várkonyi próbatételre, ahol András végérvényesen le akarta mondatni a trónról Bélát.

A magyarok krónikájában Thuróczy János részletesen leírja az eseményt. A király magához hívta két hű emberét, akiknek elmondta tervét: „Próbára akarom tenni a herceget, és megkérdezem őt, vajon a koronát vagy a hercegséget akarja-e?” – mondta, és maga elé tette a koronát és a hercegséget jelentő kardot egy bíbor szőnyegre. „Ha a herceg jó békével meg akarja tartani a hercegséget, hát tartsa meg, de ha a koronát akarja, akkor ti ketten azonnal rohanjatok rá, és a karddal fejezzétek le Béla herceget.” A főemberek meg is ígérték, hogy megteszik. Ezt azonban meghallotta a palota ajtaja előtt őrt álló kikiáltók ispánja, Miklós. Midőn a herceg bebocsátást nyert a palotába, az ajtón álló odasúgta neki: „Ha élni akarsz, válaszd a kardot.” A terembe belépő herceg meglátván a koronát és a kardot nagyon elcsodálkozott. A király a következőket mondta: „Herceg! Megkoronáztattam a fiamat, de nem kapzsiságból, hanem az ország romlásának elhárítására, mert három nappal ezelőtt a császárral erről tanácskoztam. Neked azonban szabad az elhatározásod; ha a királyságot akarod, vedd a koronát, ha a hercegséget, vedd a kardot; egyiket engedd át a fiamnak; de a korona igazság szerint téged illet.” A hercegnek ekkor eszébe jutottak Miklós szavai. Átlátta a helyzetet, és ezt válaszolta: „Legyen a korona a fiadé, aki fel van kenve, és add nekem a hercegséget.” Felvette a kardot. A király megörült döntésének, de nem lehetett egészen nyugodt. Hiszen öccse félelemből emelte fel a kardot, s jobbnak is látta visszamenni Lengyelországba. Mindkét félnek voltak bel- és külföldi hívei, hamarosan nyílt összetűzésre került sor. Bécs mellett, a Pozsonyi kapunál megütköztek, ahol Béla győzött. András megsebesült, és Zircen meghalt. Így Béla került trónra. (sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tiszavarkony/pages/002_kiralyok_atkelohelye.htm)

 András halála után Bélát királlyá koronázzák, de számolnia kell a fiatal Salamonnal aki IV. Henrik német- római császár támogatását élvezi. A fegyveres konfliktus nem marad el, amelyben Béla meghal. 1063- ban Salamont másodszor is megkoronázzák, így András akarata megvalósul.

Sokan jártunk már a tihanyi Szent Ányos bencés apátságban, és leróttuk kegyeletünket I. András király érintetlenül maradt sírja előtt. Legközelebbi látogatásunkkor jusson eszünkbe Tiszavárkony , és az ott történt próbatétel is.

Forrás:

sulinet.hu

Vég Gábor: Magyarország Királyai és Királynői. Maecanas könyvkiadó, 1991

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.