Ennek elérésére mozgósította Jelacic horvát bánt, hogy forduljon a pesti magyar kormány ellen. Metternich megosztó politikát folytatott, és a magyar forradalom hatására, a Magyarországon élő nemzetiségekben is felébredt nemzeti érzést kihasználva, ezeket a nemzeteket a magyarok ellen fordította. Ez annyira sikeres volt részéről, hogy a magyar kormány hiába folytatott tárgyalást a szerbekkel, majd később a horvátokkal és a románokkal is (a szlovákoknak nyelvi-kulturális követeléseik voltak), ezek eredménytelenül zárultak.

A mindkét félt kielégítő megoldás hiánya miatt a magyarországi nemzetiségek egy tekintélyes része a Habsburgok oldalán harcolt.

Szeptember 11-én Jelacic 35 000 főnyi seregével átlépte a Drávát, és fegyveres támadást indított a magyar kormány ellen. A magyar sereg folyamatosan visszavonult a túlerő elől.

Bécsben már szövegezték a kiáltványt Magyarország alávetéséről.

Közben Batthyány népfelkelést hirdetett, Kossuth pedig szeptember 22-én kikiáltványban szólította fel a külföldön tartózkodó magyar katonákat hazatérésre, majd szeptember 24-én toborzó körútra indult az Alföldre.

Jelacic Pest felé igyekezett. Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Az udvar által teljhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták.

Néhány nappal később körülbelül 16 ezer fős magyar sereg foglalt védelmi állást Móga János császári és királyi altábornagy vezetésével a Velencei-tótól északra. A szeptember 28-i Sukorón tartott haditanács arról döntött, hogy Móga, Jelacic támadása esetén felveszi a harcot. A császáriak támadása másnap be is következett.

A pákozdi csata volt ez az esemény, ahol a császári sereg összes hadmozdulata kifulladt és sikertelen maradt, majd beszüntette a harcot és fegyverszünetet kért. A jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre.  A magyar csapatok számára, a Pákozdnál történő összeütközés, morális szempontból játszott nagy szerepet, hiszen a józanul gondolkodók számára a fegyveres harc, a törvények védelmében történő szabadságharcként jelent meg. Jelacic északnyugat felé vonuló serege lassan szétmorzsolódott, tartalék hadoszlopát Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztették megadásra Ozoránál.

A pákozdi csata nem volt kiemelkedő ütközet hadtörténeti szempontból, ám jelentősége messze túlmutat ezen, hiszen a katonai győzelem mellett, mely a magyar szabadságharc túlélését jelentette, erkölcsileg és politikailag is kulcsfontosságúnak bizonyult és komoly szerepe volt az október 6-i második bécsi forradalom kitörésében is. Magyarországon, a vereség esetén a reformkorban érlelt vívmányok nagy része megsemmisült volna.

(Érdekesség: Betyárok a szabadságharcban – Rózsa Sándornak, Kossuth Lajos amnesztialevelet adott a következő szöveggel: „Miképpen Rózsa Sándor, ki a törvénytől és erkölcsiségtől elvetendve ezen vidéket sok esztendők óta rablásaival megnyugtalanította, Isten irgalmától fogva magához térvén, s bűneit töredelmesen megbánván, hozzám azon alázatos kéréssel folyamodott, hogy ha eddigi életmódjáért, valamint igaz bűnbánata szerint az Istentől bocsánatot remél, úgy a földi igazságtól is bocsánatot kaphatna, nemcsak elhagyná előbbi életmódját, s a törvényhez és erkölcsiséghez állhatatosan visszatérne, hanem egyszersmind a haza jelen veszélyében az országnak fegyveres ellenségei ellen hű és bátor szolgálatát, mint jó polgárhoz illik, úgy maga személyében felajánlaná, mint a pusztai pásztornépből 150 fegyveres lovast saját költségükön táborba szállani és az ország hadvezéreinek rendelkezése szerint a haza ellenségei ellen a véggyőzelemig híven és becsületesen szolgálni reábírná.”

Rózsa 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták.)

Október 30-án a magyar sereg átlépte a határt, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket.

Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.

1848. december 2-án az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá. V. Ferdinánd lemondatására korábban is történt már kísérlet, Ferenc József javára, ami a március 15-ei eseményekre és a 12 pont elfogadtatására nézve semmiképp sem lett volna jó hatással, ugyanis az újdonsült királytól az ország semmi jóra nem számíthatott.

Windischgratz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgey Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főhadparancsnok elfoglalta Kolozsvárt. Görgey Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Perczel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgratz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt. A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta. Görgey Vác felé indult, majd nyugatra Windischgratz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.

A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is átköltözött Debrecenbe. Batthyány és Deák Bicskén felkeresi Windischgratzet. Ő azonban Batthyányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.

1849. január 5-én Windischgratz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához.

Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.

Kész volt a király (V. Ferdinánd) által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni, ugyanis a volt király megfelelő hozzáállást tanúsított a magyar átalakulással szemben, viszont ezt a császári udvar másképpen gondolta.

Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchber vereséget szenvedett tőle. 1849. február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón. Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Perczel kiverte Windischgratz elővédjét Szolnokról.

Kossuth, Dembinski Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé. Dembinszki 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt siker elmaradt. Görgey az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkinek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgey mellett áll, s Dembinszkit alkalmatlannak találják a sereg vezetésére. Kossuth ekkor Görgeyre bízta a fősereget.

1849. március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált-kényszerített), melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.

1849. március 11-én Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból: Erdély felszabadult.

1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgratzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél (Klapka és Damjanich), április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet. A Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgratzet, de a helyébe került Welden se járt több sikerrel. Április 23-án Pest felszabadul.

1849. április 14. - Függetlenségi Nyilatkozat: A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

1849. május eleje:

Megalakult az új kormány: Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter)

Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter)

Vukovics Sebő (igazságügy)

Csány László (közlekedésügy)

Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)

Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)

A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.

Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít. Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt. 1849 júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket.

1849. július 2-án Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.

1849. július 28-án az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.

 Kossuth, Dembinszkit nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth, Dembinszkit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgey serege volt az egyetlen harcképes. Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeynek. Görgey a világosi-síkon augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.

1849. augusztus-szeptember Utóvédharcok:

Damjanich János augusztus 17-én Aradon,

Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél,

Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert.

Munkács augusztus 26-án,

Pétervárad szeptember 5-én,

végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit.

A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án.

A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék.

A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték. A tábornokok vigasztalására lelkészeket küldtek, de inkább őket vigasztalták az elítéltek: a papok sírva léptek be hozzájuk.

Október 6-án Aradon, Haynau kivégeztek 13 honvéd főtisztet. Pesten agyonlőtték Batthyányt. A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat.

Mivel a 13 Aradi Vértanú hősi haláláról a hagyományokhoz hűen, a magyar nemzet október 6-án emlékezik meg, ezért itt most csak a hősök névsora kerül megemlítésre, lapunk az említett időpontban fog összeállítást készíteni a hősök tiszteletére.

A 13 vértanú: Aulich Lajos (1792-1849), Damjanich János (1804-1849), Desewffy Arisztid (1802-1849), Kiss Ernő (1799-1849), Knézich Károly (1808-1849), Láhner György (1795-1849), Lázár Vilmos (1815-1849), Leiningen-Westenburg Károly (1819-1849), Nagysándor József  (1804-1849), Poeltenberg Ernő (1813-1849),  Schweidel József (1796-1849), Török Ignác (1795-1849),  Vécsey Károly (1807-1849).  Illetve meg kell emlékezni a 14. vértanúról is, Batthyány Lajosról (1807-1849), akit Pesten végeztek ki.

Összegzésként: A magyar forradalom gyengepontja a Függetlenségi Nyilatkozat rosszul időzítése volt, illetve a félreérthető angol nyelvű fordítás megmagyarázása miatt az ország 18 évet elvesztegetett, hiszen ha két héttel csúszik az orosz sereg bevonulása, a hatalmas túlerő ellenére sem szenvedtünk volna vereséget. A császáriak egyedül nem tudták volna megadásra késztetni a magyar honvédséget, az orosz seregben pedig hatalmas tífuszjárvány ütötte fel a fejét, melynek folytán az oroszok már ki akartak vonulni az országból. Magyarán alig két héten múlt, hogy nem sikerült már akkor kiegyezni az osztrákokkal. Ha ez időben sikerült volna, akkor 18 évvel hamarabb történt volna meg a kiegyezés, s bizonyára a magyar történelem menete is más – talán kedvezőbb – úton futott volna.

Forrás: kmcssz.org/contents/kiadvanyok/magyartortenelem/magyartortenelem.php

mek.niif.hu/04800/04834/html/kossuth0031/kossuth0031.html

Szendrei László: Menny és pokol – Magyarország és a magyarság történetének sorsdöntő eseményei

Kép: fehervarihuszarok.hu/10_tortenet.html

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.