„Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek. Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Mi csak egy jó tanács kíséretében adhatjuk át nektek a megőrzött kincseket: vigyázzatok reá, mint ahogy mi vigyáztunk, becsüljétek meg, mint ahogy mi megbecsültük. Építsetek rá egy új Hazát. Jobbat, szebbet, erkölcsösebbet, mint a mienk volt.”

(Wass Albert)