Háztáji praktikák
2012.03.24. 14:47
A vetéstől a kiültetésig
A növényeknek eltérőek a növekedési, fejlődési tulajdonságaik és ráadásul ezeket befolyásolják az életfeltételek is.
Tételezzük fel, hogy a palántanevelés folyamán minden feltételt biztosítani tudunk. Akkor is ott van még az időtényező. Azt kellene kiszámolni, hogy ha tudom, mikor tervezem a növényt fóliába, üvegházba, vagy szabadföldbe kiültetni, akkor a megfelelő állapotú palánta előállításához mikor kell a magját elvetnem.
Erre már régi tapasztalatok alapján, és a növények tulajdonságainak ismeretében szakemberek különféle táblázatokat állítottak össze. Ezek az időpontok természetesen nincsenek kőbe vésve, mindez függ az időjárástól is. Ha nincs megfelelő hőmérsékletű palántanevelőnk, akkor 4–7 nappal korábban kezdhetjük a vetést.
Ha tűzdeljük a palántákat, egy héttel még megnövelhetjük az időt, mert a tűzdelés visszaveti a növények fejlődését, de erősebb palánta állítható elő. Aki idegenkedik a tűzdeléstől, az vetheti egyből külön pohárba a magokat.
Forrás: kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=8533 alapján.
Növények tűzdelése és kiültetése
Amikor a kis magoncok akkorák, hogy két ujjal gond nélkül megfoghatók, tűzdelnünk kell őket. A palánták átültetése történhet tálcába, lapos ládába vagy egyesével poharakba.
A kertészek ezt a műveletet pikírozásnak is nevezik. A tűzdelő edénybe nagyon laza, „sovány” talajt tegyünk, amely azonos arányban érett komposztból és mosott homokból álljon. A kis növények ugyanis a kevesebb tápanyagot tartalmazó talajban erős gyökérzetet fejlesztenek. A kitűzdelt palántákat tegyük meleg, a naptól védett helyre, és mindig tartsuk őket egyenletesen nedvesen. Ha új levelek jelennek meg rajtuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megeredtek.
Azokat a zöldségfajokat, amelyeket hosszabb ideig nevelünk palántaként, még egyszer át kell majd ültetnünk egy kicsit nagyobb edénybe. Ilyen zöldségféle például a paradicsom és a cukkini. Onnan tudjuk, hogy elérkezett az újabb átültetés ideje, hogy a cserép talaját már keményen, sűrűn átszőtték a gyökerei. Minden egyéb zöldségfélét (például a salátákat) kedvező időjárás esetén közvetlenül kiültethetjük a szabadba.
Mielőtt azonban végleges helyükre kerülnének, óvatosan, fokozatosan szoktassuk új környezetükhöz. A kertészek ezt úgy nevezik, hogy „megedzik” a palántákat. Ennek első lépését már odabent megtehetjük: ha kint jó meleg van, szellőztessünk egyre gyakrabban. Néhány nap elteltével a növényeket egész napra tálcástul kivihetjük a szabadba. Válasszunk ehhez napsütéses, enyhe tavaszi napot! Ha a zöldségpalántákat melegágyban neveltük, edzéskor egész napra vegyük le az üvegfedelet, és csak este tegyük vissza. Végül aztán nemcsak napközben, hanem éjjel is szabad levegőn hagyhatjuk a növényeket. A palánták kiültetéséhez válasszunk borús napot vagy esti időpontot. Azért nem napközben, mert az erős napsütés gyorsan elfonnyasztja a kis növényeket.
Ültetéskor mindig tartsuk egyenesen a palántát, és ügyesen töltsük fel talajjal a körülötte levő lyukat. Ezután alaposan meg kell öntözni. A vízsugarat irányítsuk közvetlenül a növény eredeti földlabdájára. Nagyon fontos továbbá, hogy az ültető gödör ne legyen túl kicsi, s a palánta gyökerei ne hajoljanak vissza. Ha a palánta gödrébe egy maréknyi érett komposztot is teszünk, nagy segítséget adunk az indulásához.
A frissen palántázott növény a kiültetést követő első napokban hajlamos a kókadásra. Ebben az időszakban tehát tanácsos megvédeni a tűző naptól. Jól tesszük, ha árnyékoljuk őket. Mindig olyan mélyen ültessünk a talajba, amilyen mélyen a palántázás előtt voltak a vetőágy talajában. Kivétel ez alól a paradicsom, amelyet jóval mélyebbre is rakhatjuk. A talajba kerülő szárrészen ugyanis másodlagos gyökerek képződnek, ezért a növény nem károsodik akkor sem, ha nyakig süllyesztjük a gödörbe.
Forrás és kép: kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=8297
A talaj struktúrájának javítása
A szerves anyagok nemcsak a tápanyagokat biztosítják, hanem a kerti talaj összetételét is javítják: jó hatással vannak szerkezetére és az élővilágára. A baktériumok, gombák és férgek lebontják az elhalt anyagokat, és humuszt készítenek belőle.
A humusz nélkülözhetetlen a termékeny, egészséges és laza szerkezetű kerti talaj kialakulásához.
A szerves trágya előnye, hogy a növények nem kapnak általa „növekedési sokkot”, hiszen a tápanyagokat lassan szívják fel a talajból, így a növények folyamatosan hasznosíthatják azokat.
Műtrágya: tiszta tápanyag
A szerves tápanyagokon kívül természetesen létezik műtrágya is, vagyis szervetlen tápanyag. Ezeket kiegyensúlyozottan állítottak össze, és meghatározott növények speciális igényeit elégítik ki. Nincs tehát befolyásuk a talajra és annak szerkezetére. Mivel a tápanyagokat közvetlenül a talajból veszik fel a növények, gyorsabban hasznosítják, így a műtrágyák pontos adagolása nagyon fontos. E termékek csomagolásán mindig megtalálja az adagolásra vonatkozó pontos információkat.
A szakemberek az javasolják, hogy soha ne alkalmazzunk kizárólag szervetlen trágyát. Különösen a hosszabb ideig tartó használata károsítja a talajszerkezet és a talaj természetes élővilágát.
Fontos, hogy trágyázás után elegendő mennyiségű vizet juttassunk a talajba. Ezzel a tápanyagok jól eloszlanak a talajban, és a gyökerek egyszerűbben és folyamatosan tudják felvenni azokat.
Bokros évelők
Ahol fák és cserjék szegélyezik a kertet, ott az évelők mindig egyedülálló hangulatról gondoskodnak. Ezek a növények minden kertben nélkülözhetetlenek. Számtalan módon kombinálhatóak, nagyon mutatósak, és különböző célokra alkalmasak. Néhány évelő például a téli kertben is pompásan zöldell, míg mások vágott virágként a vázában gyönyörűen mutatnak. Röviden: az évelők sokféleképpen gazdagítják ágyását!
Tulajdonságaik
A bokrosodó évelők lágyszárúak, ezért jobban teszi, ha szárukat a tél beállta előtt levágja. A növény föld alatti részei télen tovább élnek. Az új szárak, amelyek tavasszal jelennek meg, pompás leveleket hoznak. Ezenkívül sok faj sokáig és gazdagon virágzik. Mivel az évelők átültethetők, garantáltan sok évig örömöt okoznak.
A talaj és a tápanyagok
A bokrosodó évelők jó minőségének megtartásához fontosak a megfelelő tápanyagok és az optimális talaj. A szép eredmény elérése mindig az alapoknál kezdődik. Ha egy kevés tehéntrágyát kever a komposzthoz, mielőtt kezelné vele a talajt, biztos lehet abban, hogy növényei elegendő tápanyaghoz jutnak.
– Homokos talajú a kertje? Gondoskodjon arról, hogy a talaj több vizet vegyen fel és tartson meg. Ennek módja, hogy a föld felső rétegét összekeveri komposzttal, így a talaj összefüggőbbé válik.
– Agyagos talajú a kertje? Ahhoz, hogy a növények gyökere megfelelő mennyiségű oxigént kapjon, az egész talajt komposzttal kell keverni, így sokkal inkább légáteresztővé válik.
A megfelelő ültetési hely
Az ültetési helyet illetően az összes bokrosodó évelőnek megvannak az igényei. Néhány növény például jobban virágzik félárnyékban, míg mások a napos helyet kedvelik. Természetesen Ön is létrehozhat megfelelő ültetési helyet úgy, hogy pl. egy magasabb cserjét az évelő mellé ültet, és így alakít ki számára (fél)árnyékos helyet.
Forrás: kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=8673
|