Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült – később utolsónak bizonyult – rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre. Jóllehet a forradalmi mozgalmak már 1848 januárjában elkezdődtek a szicíliai Palermóban kitört felkeléssel, Magyarországon a döntő fordulatot a február 22-én kitört párizsi forradalom híre hozott.  Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében. Ezen kívánalmak országgyülési felirat alakjában voltak a király elé terjesztendők.

A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak.

Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság peticiót nyújtott be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én tartott gyűlésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontú kérvényt, melynek tartalma a következő volt: "Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyülést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kivánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség."

Az afelett való határozást, hogy e kérvényt az országgyűlésnek, vagy az országos ellenzéki választmánynak nyújtsák be, a március 14-én délután tartandó gyűlésre halasztották. Eközben érkezett Pestre a hír, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom és a bécsi tanuló ifjúság petícióját az országgyűlési rendekkel elfogadtatta; e hír hatása alatt, a korábbi taktikát megváltoztatták (eredetileg március 19-re, József napra időzítették volna a petíciót), s az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot akarták elfogadtatni a pozsonyi országgyűléssel.

Petőfi, Jókai, Vasvári a Pilvax-kávéházba ment és ott a Közvélemény asztalánál elhatározta, hogy másnap, azaz 15-én reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Gyülekezési helyül a Pilvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés idejéül reggeli 8 órát. Petőfi megígérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ír és azt maga fogja elszavalni.

1848. március 15.: Aznap korán reggel Petőfi Sándor az ifjúság kávéházába sietett és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment. Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint. Miután elindultak a Pilvaxból, Petőfiék először bázist gyűjtöttek (egyetemisták, orvosok, jogászok – kb. 200 fő), majd a cenzúra kiiktatása következett. Landerer és Heckenast nyomdájában lefoglalták a nyomdagépeket, és kinyomtatták, majd szétosztották a tömegben a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.

Ebéd után a Nemzeti Múzeumnál találkoztak, majd a városházára mentek legitimációért. Rottenbiller alpolgármester aláírta, és a Helytartótanácson is aláíratják a követeléseik elfogadását. Utána kiszabadították Táncsics Mihályt.

E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék elő. Bajza mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar énekelte hozzá a Himnuszt és Szózatot. A közönség nagy része óhajtotta, hogy Táncsics megjelenjen a színpadon, azonban értesülve annak gyengélkedő állapotáról, kívánatával felhagyott. Végül a Rákóczi-induló mellett oszlott el a nép. Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.

A Márciusi Ifjak: Ágai Adolf (12), Bozzai Pál (19), Bulyovszky Gyula (21), Degré Alajos (28), Emődy Dániel (29), Farkas Lujza (Szathmáryné) (30), Gaal Ernő (?), Hamary Dániel (22), Hatala Péter (16), Hermann Rosenfeld (?), Irányi Dániel (26), Irinyi József (26) Jókai Mór (23), Kléh István (23), Koplánszki Károly (18), Korányi Frigyes (19), Lehotzky Pál (27), Nyáry Albert (20), Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26), Pálffi Albert (28), Petőfi Sándor (25), Sebő Antal (18), Sükei Károly (24), Szathmáry Pál (?), Szegfi Mór (23), Szikra Ferenc (?), Telepy Károly (19), Vajda János (21), Vasvári Pál (22), Vidats János (22).

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére és így lett az országos jelentőségűvé.

Közben Kossuth Bécsben az udvar képviselőivel tárgyalt, s V. Ferdinánd a pesti események hírére 16-án engedni kényszerült.

Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát. Ezek alapján:

Batthyány Lajos elnök

Szemere Bertalan belügyek

Kossuth Lajos országos pénzügy

Deák Ferenc igazságszolgáltatás és kegyelem

Mészáros Lázár honvédelem

Klauzál Gábor földművelés, ipar és kereskedés

Széchenyi István közmunka és közlekedésügy

Eötvös József nevelés (majd az átnevezés miatt vallás és közoktatás)

Esterházy Pál a Felség személye körüli miniszter (a külügyi képviseletnek felelt meg).

Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. A jobbágyfelszabadítást is kitűzték.

A vértelen március 15-e nem véletlenül nemzeti ünnep. A magyar nép megmutatta, hogyan lehet és hogyan érdemes forradalmat csinálni, az ország érdekét szem előtt tartva. Ehhez természetesen kellettek a megfelelő külpolitikai feltételek, s a reformkori magyar elit, melynek tagjai nem csak műveltek, hanem többnyire önzetlenek, áldozatot vállalni is tudó hazafiak voltak. Ezért történhetett meg, hogy a magyarság és vezetői a kedvezőtlenné váló külpolitikai helyzet, majd a törvénytelenül indított háború ideje alatt is kitartottak, s csak a sokszoros túlerő kényszerítette megadásra őket. Ám a forradalom vívmányai túlélték a szabadságharc bukását.

Forrás: historia.uw.hu/temak/forr48.html

kmcssz.org/contents/kiadvanyok/magyartortenelem/magyartortenelem.php

hu.wikipedia.org/wiki/1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc

Szendrei László: Menny és pokol – Magyarország és a magyarság történetének sorsdöntő eseményei

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.