1849. január 24-én Perczel Mór honvédtábornok Törtelen szállt meg hadával, másnap, január 25-én innen indultak Cegléd felé. A győztes bedei csatában több törteli is harcolt. A harcolók közül Ábrahám János, Borsos János, Kardos János és Tizedes János neve maradt fönn. A felderítő járőr vezetője a törteli születésű Ábrahám János honvédhuszár volt, aki Lenkeyvel szökött haza Galíciából. A honvédség bevonult Ceglédre, Dembinszki parancsára azonban visszavonultak Abony felé.

Január 26-án délután Törtelre jött Ottinger császári generális, és március 1-ig itt táborozott. Ottinger a törteli plébánost, Páli Istvánt elfogatta, mert cédulákat találtak a templomban Istenhez szóló fohásszal: "Álld meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat." A plébánost, elrettentésül osztrák lovasok között, gyalogosan hurcolták Pestre.

(Igaz nem kapcsolódik szorosan a forradalmi eseményekhez a következő gondolat, csak az évszám végett kerül megemlítésre, érdekességképpen:

Galgóczy Károly monográfiájában írta a községről: „Itt volt a hírlapirodalom veteránjának, 1848 előtt, a gróf Széchenyi István irodalmi közreműködéséről nevezetes Jelenkor szerkesztőjének, Helmeczy Mihálynak is birtoka s díszes háza.”)

A ceglédi érintettség:

A református iskola falánál állították fel 1949-ben a pozsonyi egykori Zöldfa fogadó erkélyét, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő pozsonyiaknak 1848. március 17-én Batthyány Lajost mint az ország felelős miniszterelnökét. Erről az erkélyről hirdették ki azt is, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágyfelszabadítást. Ez igencsak kedvező lehetett a ceglédieknek, hiszen ezzel a jobbágytelkek mind használóik tulajdonába kerültek.

A forradalom szele elérte e kis mezővárost is, és megalakult a nemzetőrség, melynek tagjai a szerb támadás hírére Bácskába vonultak, és részt vettek Szenttamás ostromában. Jelacic szeptemberi támadásának hatására Kossuth Lajos 1848. szeptember 10-én hadba hívó cikket jelentetett meg. Ugyanezen a napon a ceglédi főbíró, Csizmadia Mihály összehívta Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét tanácsát, és egy határozatban arra szólították fel a kormányt és az országgyűlést, hogy kezdje meg az ország felfegyverzését ("ceglédi levél"). Kossuth erre a határozatra is hivatkozhatott, mikor az országgyűlésben bejelentette, hogy toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre.

Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt – élénkítően hatott a népfelkelőkre, és a nemzetőrökre egyaránt; 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz (Ismét feltételezhető, hogy a ceglédieken kívül itt is jelen lehettek a környező települések lakosságából, így kőröstetétleniek, jászkarajenőiek, törteliek, nagykőrösiek, kecskemétiek, stb.). Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. A beszéd helyszínén ma emléktábla áll, és ennek az eseménynek állít emléket Horvay János 1902-ben felállított Szabadság téri Kossuth-szobra is.

1848 őszétől a város újra a „hadak útjára” került. Egyetlen csata zajlott itt 1849. január 25-én, a bedei csata, mikor a Szolnok felől előrenyomuló Perczel Mór tábornok megfutamította Ottinger Ferenc osztrák csapatait, és Irsáig üldözte őket. A csata helyén ma emlékmű áll, Perczel Mór szobra pedig a Malom téren található meg. Az 1849-es évben hol osztrák, hol magyar csapatok állomásoztak Cegléden.

A harctéren bekövetkező változások miatt, 1849 júliusában egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A Pesti út 6. szám alatt, Ferenchich József uradalmi tiszttartó házában volt elszállásolva Kossuth Lajos és családja. A július 8-i haditanácson Kossuth mellett részt vett Horváth Mihály miniszter, Perczel Mór, Wysocki József, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid hadtestparancsnokok. De tartózkodott itt Degré Alajos, Bem József és Henryk Dembinski is. Amikor Cegléd császári kézre került, itt szállt meg Jelacic, Schlik és Ottinger is.

A megtorlás is elérte a várost: Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A szabadságharc hősei közül Cegléden temették el a váci csata hősét, Földváry Károlyt, vagy a Bemmel Erdélyben harcoló Csutak Kálmánt.

Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz, a kiegyezés után általában függetlenségi párti képviselőket választott. 1876-77-ben Cegléden élt Táncsics Mihály, saját könyveit árusította, kevés sikerrel.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Cegl%C3%A9d

tovabbelohagyomany.hu/Html/tortel_tortenelem.html

Kép: magyarhuszar.hu/site/huszar/huszar_1848-49.htm

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.