A moldvai csángók a hejgetés szokását őrizték meg, amelynek során a jövő évi termésre kértek áldást.

Szerencsevarázsló játék volt a galuskafőzés, a lencseválogatás, azért tették ezt, hogy ne szűkölködjenek az újesztendőben.

Január 2. : Jézus neve napja

A magyar ember Jézus nevével köszön: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” ez más népeknél nem volt általános, csak nálunk és szomszédjainknál.

Régen, ha munkába fogtak, vagy útnak indultak az emberek, Jézus nevével fohászkodtak, hogy Ő vigyázzon rájuk.

Kapisztrán Szent János, a harci zászlókra Jézus nevét varratta az 1456-os török elleni csatában, így Jézus nevével a Hunyadi János által vezetett sereg fényes győzelmet aratott az ellenség felett. Ez volt a nándorfehérvári diadal, ennek emlékére harangoznak Európában minden délben.

Van, ahol úgy tartják, ha Jézus neve napján hideg van, az állatok megszólalnak és az emberek értik a beszédüket. Déli vidékeinken, e napon fogadták föl a cselédeket, hogy Jézus nevének áldásával kezdjék meg szolgálatukat. Ez volt a „szegődés” napja. Mi is ajánljuk napi munkánkat , cselekedeteinket Jézusnak, s az ő nevének dicséretével Isten áldása lesz munkánkon, tanulmányainkon, s Ő fogja vezetni cselekedeteinket a jó felé. 

Január 6.: Vízkereszt

Ez a nap a karácsony zárónapja és e napon kezdődik a farsang időszaka.

Vízkereszt napján Jézus megkeresztelését ünnepeljük. Előestéjén vizet szentel a templomban a pap, majd ezzel a vízzel keresztelik meg a keresztséget kérőket az újesztendőben.

Arra is ezen a napon emlékezünk, amikor a három napkeleti bölcs: Gáspár, Menyhért és Boldizsár meglátogatta a kis Jézust.

A néphagyományban Vízkereszt napjának előestéjén víg lakomázásokat tartottak. Az esti harangszó után kántálás, háromkirályok-járás tette elevenné a falut, amelyre a gyermekek előre készültek. Megvarrták a ruhájukat, fejükre fényes koronát tettek, csillagot faragtak és eljátszották, elénekelték a bölcsek látogatásának történetét. 

Ha napsütés van e napon jó búzatermés lesz. A katolikusoknál ez a nap a házszentelés napja.

Január 18. Piroska és Margit napja

Szent László leányát Piroskának hívták, aki a bizánci császár felesége lett, s a bizánci egyházban Iréne néven szaporítja a szentek seregét. Őt is ünnepeljük e napon.

Árpád-házi Szent Margit 1242-ben, a tatárjárás idején született. IV. Béla király leánya, Szent Erzsébet unokahúga volt. IV. Béla ígéretet tett Istennek, hogy ha kimenti az országot a tatárok kezéből, születendő gyermekét Neki ajánlja. Megszületett Margit. Mint nénje Erzsébet, ő is táltos volt. Négy éves volt, mikor apja, Béla király hadjáratba indult, s Margit megmondta előre, mi lesz a hadjárat vége. Mindent látott előre, Magyarország jövendőjét is.

Atyja először a veszprémi apácákhoz vitte, majd 10 évesen a Nyulak szigetére (mai Margit sziget).

Többen is megkérték a királylány kezét, de Ő hű maradt apja fölajánlásához és nem ment férjhez.  A kolostorban nagy alázatossággal szolgált, imádkozott Magyarországért. 28 éves korában halt meg, halála után fény sugárzott arcáról, s jó illat szállt föl. Hármas koporsóba tették, fából, vasból, márványból készültek.

Szent Margit életében és halála után is csodák történtek: vakok nyerték vissza látásukat, betegségben szenvedők gyógyultak meg.

Január 20. Sebestyén napja, Özséb napja

Sebestyén napján (vagy az e körüli napok valamelyikén) mozdul az erdő, ébrednek a fák. Ekkor indul meg a fákban a nedvkeringés és a hajnali órákban lehet látni a kisebb gallyak apró mozgását, ha nem fúj a szél. Ezért e nap után már nem szabad élő fát kivágni egészen Farkas napjáig.

Boldog Özséb névnapja is ehhez a naphoz köthető. Ő a pálos rend alapítója (az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend).

Január 21. Ágnes napja

A régi világban Ágnes napján adta át a jobbágy urának a lefejtett bort. Mondás is kötődik ehhez a naphoz: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljes a pince.” Vagyis ha Ágnes napján hideg van, Vince (január 22.) jóvá teszi ezt azzal, hogy tele lesz borral a pince.

Január 22. Vince napja

A szőlő és a bor ünnepe

Népünk szokásában a szőlő és a bor ünnepe ez a nap, de ez nincs kapcsolatban a szent nevével. A falu népe ezen a napon borpincéről borpincére járva áldomásozott. Meleg szobában szőlőt rügyeztettek, ha szépen kihajtott, abból jó bortermést jósoltak.

Vince neve latin nyelven győzedelmest jelent. Legyőzi a tél sötét erőit, s a tavaszt hozza el. E napon tartják nászukat a madarak.

Megfigyelés:

„ Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Ha olvad a hó e napon, jó szőlőtermés várható.

„Ha fénylik Vince, tele lesz a pince.” Ha e napon süt a nap, jó bortermés várható.

Január 23. Mária eljegyzése

Mária menyegzőjének is mondjuk, Szűz Mária menyasszonnyá válásának ünnepe. E napot általában az asszonyok ünnepelték, s volt, ahol még meg is terítették az asztalt, mintha lakodalom lenne a háznál.

A házioltárt szépen elkészítették e napra. Az asszonyok az oltár előtt félkörben litániákat imádkoztak, majd eljátszották a kánaáni menyegzőt. Ennek eljátszásával az asszonyok lelke Isten világából „visszatért” a földre, kalácsot ettek, bort ittak, s a végét még sokszor táncra is kerekedtek.

Január 25. Pál fordulása

Jóraforduló Pál napjának is nevezik. Pál keresztényellenes volt, mígnem egyszer vakító fényesség támadt szeme előtt és az égből, tetteit kérdőre vonó szavakat hallott. Ettől kezdve Jézus tetteit hirdette.

Pál fordulásával a természet is „jóra fordul”, s megkezdődik a tavaszi újulás. A régi falu népe e nap időjárásából a termésre következtetett: Jó idő jó termést jósolt. A köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút jelentett a régiek hite szerint.

Forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága – Magyar műveltségünk napról napra  44-63. o. és 99-171. o.

Kép: egykonyv.hu