„Megfigyeltem: ha valami nyomja a lelkemet, ha valamit szóltam, tettem, gondoltam, ami nem illik Isten gyermekéhez, megterhelődtem. Nem tudok örvendezni, még mosolyogni sem. Benn, a lelkem mélyén rab, fogoly vagyok, vétkem, bűnöm foglya. Meddig lehet cipelni az ilyen nyomorúságot? Nekem nagyon nehéz, mert szenvedek a rám nehezedő teher súlya alatt. Nem csak a hangulatom változik meg, de megfájdul a fejem, étvágytalan leszek, kimerült, fáradtnak érzem magamat, és ha várok, nem rendezem le dolgomat Istennel, vagy az emberekkel, biztos, hogy éjjel nem tudok aludni, álmatlanul vergődöm.

Mindjárt észreveszik rajtam, hogy valami bajom van. Állítólag megváltozik az arcom, a kifejezésem, a hangom. Biztosan igaz, hiszen ezt észrevettem én is másokon.

Isten gyermekei, akik szeretik az Urat, nem mind szentek! Lehet, hogy akad, van néhány élő szent ezen a földön, Isten tudja, hogy kik azok. Eddig, csak emberekkel találkoztam, olyanokkal, akik törekszenek a szentségre, szeretik Megváltójukat, igyekeznek Isten törvénye, parancsa szerint élni, de velük is megtörténik, hogy ők is szólnak, tesznek, vagy gondolnak olyat, ami nem illik hívő keresztyén emberhez. Ilyenkor elkezdődik a benső harc. A Szent Lélek azonnal figyelmeztet. A kísértő pedig nyugtatgat: igazad van, ne hagyd magad, jól tetted... Ez nem bűn! – súgja a sátán. Kinek engedek, kire hallgatok? Az „én” ember, az „ó ember” szereti igazolni magát, és ebben mesterien segít az ördög. Megindul a benső lelki harc, és a harc azon dől el, hogy kinek hiszek, kinek engedelmeskedem.

Könnyű felismerni a sátán munkáját annak, aki ismeri a Szent Lélek szelíd és csendes hangját. Isten mindig kérlel, és ha elfogadjuk tanácsát, kérését, belső felszabadulás, öröm, nyugalom, béke tölti be a szívet. Ha nyugtatgatom magamat, ha bizonyítgatom, igazolom a saját bűnömet, amit jónak, igaznak akarok látni, soha nem lesz béke és csend a szívben.

A kísértő erre vágyik: boruljon fel a lelki egyensúlyod, légy ideges, ingerült, szíved legyen tele haraggal, keserűséggel. Nincs menekülés, rab vagy, fogoly vagy, és amikor már karmaiban tart, nevet a szemedbe: „Na, ugye, te nem is vagy szent, nem érdemes lelkizni, kínlódni! Élj a szabadságoddal, élvezd az életet, te légy ura a saját sorsodnak!”

Szabadságot emleget az ördög, és éppen akkor vagy fogoly, rab és szerencsétlen, megalázott szolga.”

„Minden bűn megbénít, rabbá tesz. Minden bűnbánat, Istenhez fordulás felszabadít. Krisztus szabadít fel, Ő oldozza fel a sátán kötelékét az ember lelkéről.

A megtérés igazi jele az örvendező, szabad szív. Nem elég megtérni, egyszer szívünkbe hívni, elfogadni a Megváltót! Állandó kapcsolatra van szükség, nem lehet a szívnek két lakója. Szívemben ott lakik az Úr Jézus az Ő Szent Lelke által, vagy befészkelődik hozzám a kísértő, az ördög, és egy kis sarkot követel az életemből magának? A kettő együtt nem lehet! Jézus szentsége mellett nem lehet kis és nagy bűnökkel együtt élni. Az megtörténik, hogy a hívő ember vétkezik, elesik, a kísértő megtéveszti. De nem kell a rabságában, a sátán bilincseiben maradni! Amint felismerem magamban, hogy tévedtem, vétkeztem, becsapott, megcsalt, elbuktatott a sátán, azonnal kiálthatok az Úrhoz, kérhetek segítséget, bocsánatot, szabadulást. Az ördögnek semmi gondja nincs az ő cimboráival, jól megvan velük. De Isten megtért, újjászületett gyermekei állandó célpontjai az ördögnek. Azért, ha elesik, megtéved a hívő ember, nem marad elterülve. Kiált, és a Szabadító jön, segít, felemel, megtisztít.

Nem takarhatom vétkemet, meglátszik rajtam, nem érzem jól magamat a saját bőrömben. De végtelen nagy békesség, nyugalom és öröm tölti be a lelkemet, amikor az Úr Jézus szent vére megtisztít, felszabadít, újjá teremt! Naponként szükségem van a lelkiismeret-vizsgálatra, azaz önvizsgálatra. A Szent Lélek figyelmeztet, megvilágosít és csak így, az Ő segítségével élhetek győzelmes életet.

Igen, a hívő emberek boldogok! Meglátszik az életükön, munkájukon, de még a hangjukon is az Isten igazi békéje, öröme.

Fogság, rabság, üldözés közben is szabad volt a lelke az üldözött, hívő embereknek. Megelégedett és boldog lehet sült krumplival is az, akinek Krisztus a reménysége, erőforrása. Betegen, nyomorékon is vigad a szíve annak, aki a Szent Lélek erejét, áldását, kegyelmét érzi. Meglátszik rajtad és rajtam, ha az Úr Jézus öröme, a Szent Lélek békéje tölti be a lelkünket. Sugárzik az ilyen ember, és a „Pogányok is észreveszik és így szólnak: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!”

Szent Lélek Isten, köszönöm, hogy hívhatlak, kérhetlek, jöjj szívembe és lakj abban. Úr Jézus, köszönöm, hogy benned, általad, szabadságot, örömöt kaptam. Megváltóm, légy szívem állandó lakója, életemben ne legyen helye a gonosznak. Dicsőség és hála Istenemnek, aki Fiát adta értem, értünk, hogy megváltsa életünket a sátán rabságából, fogságából. Magasztalom szent neved. Szent vagy Uram, szent vagy. Ámen”

Forrás: erdely.ma/hitvilag.php?id=111045&cim=orvendj_szivem - Dr. Tapolyainé Bartha Gizella írása alapján.

karpatinfo.net

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.